Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-04 / 207. szám

) g GAZDASÁG 2015. SZEPTEMBER 4., PÉNTEK Az étterem üzemeltetése a legnagyobb kockázat MAGYARORSZÁG A vendéglátás a legrizikósabb szektor Magyaror­szágon - állapítja meg a Bisnode. A cégminősítő új elemzése sze­rint az éttermi vendéglátást, ital­szolgáltatást végző cégek a leg- rizikósabbak, itt a cégek bedőlé­si aránya csaknem 4,5 százalék, jóval magasabb az országos 2,53 százalékos átlagnál. 2013-ról 2014-re a vendég­látás mindkét területén nőtt ugyan a vállalkozások száma, ezután azonban több céget zár­tak be, mint amennyit indítottak. Az iparágban több mint 27 ezer •működő társas vállalkozás van; szálláshely-szolgáltatással főte­vékenységként több mint 4000 társas vállalkozás foglalkozik. Erre a piacra lépett be az Airbnb (internetes szobáztatás, lakáski­adás), amelyen keresztül nagyjá­ból 8000 lakást lehet kivenni Ma­gyarországon. Ilyen mennyiségű kiadásra váró ingatlan mellett nem csoda, hogy a szállodaipar szereplői fenyegetést látnak a kö­zösségi szállásszolgáltatásban. Éttermi vendéglátás, italszol­gáltatás terén mintegy 24 ezer vállalkozás tevékenykedik ma Magyarországon, de számuk 2014 elején megközelítette a 25 5007at. 2015 januárja óta csak­nem 4 százalékkal mérséklődött a számuk, míg 2014-ben egy év alatt alig több mint 2 százalékos volt csak a csökkenés. MW Vendéglátó-ipari egységek (Működő társas vállalkozások Folyószámlabetétben tartják eszközeik felét az önkormányzatok Pihen a települések pénze Elolvadt * az adósság Az adósságkonszolidáció na­gyon látványos eredménye­ket hozott az önkormányza­tok mérlegében: június végén 34.3 milliárd forintnyi hitel- állományhoz társult mintegy 7.3 milliárd forint kötvény, így a települések összes kimu­tatott tartozása alig haladta meg a 40 milliárd forintot. Ez még akkor is mutatós eredmény, ha a hitelek állo­mánya az utóbbi pár negyed­évben újra emelkedni kez­dett, hiszen 2012 derekán még 453 milliárdos hitel- és 463 milliárd forintos kötvény- állományt igyekeztek kordá­ban tartani - kevés sikerrel - a települések. Lekötés nélkül, folyószámláikon tartják pénzük csaknem felét a helyi önkormányzatok, annak ellenére, hogy betétállományuk jelentősen nőtt az elmúlt két év alatt. Értékpapírokban viszont alig néhány tízmilliárd forintot tartanak a települések, pedig elvben komoly hitelezői lehet­nének az államnak is. Barát Mihály kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu Annak ellenére, hogy az önkormányzati pénzesz­közök állománya gyors növeke­désnek indult az elmúlt időszak­ban, változatlanul látra szóló és folyószámlabetétekben pihen a települések eszközeinek csak­nem fele - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybanki statisztikák szerint június végén már meghaladta az 557 milliárd forintot a települé­sek betéteinek összege, ez bő 12 százalékos emelkedés az egy év­vel korábbihoz képest, a két évvel korábbi állománynak pedig több mint másfélszerese. A látványos növekedés ellené­re az önkormányzatok szabad pénzeszközeinek szerkezete vaj­mi keveset változott az elmúlt egy évben: az MNB által nyilván­tartott betétállomány 49,8 száza­léka lekötetlenül pihent a szám­lákon, amely alig marad el az egy évvel korábbi, nem egészen 51 százaléktól. A betétek további 46 százalékát tartották éven be­lüli futamidejű lekötött betétben júniusban, így változatlanul el­enyésző a hosszú lejáratú beté­tek súlya a portfólióban. Mindez pedig nem kedvez azoknak az elképzeléseknek, amelyek szerint az önkormány­zati pénzeket is az állampapírok felé kellene terelni. Hiszen a lekö­tetlen vagy rövid időre befekte­tett pénz magas aránya arra utal, hogy a településeknek az adós­ságkonszolidáció után sincsenek igazán hosszú időre nélkülözhe­tő eszközeik, vagyis a napi kiadá­sok aránya nagyon magas. Az értékpapír-befektetéseknél sem változott különösebben a fel­állás: a több mint 3100 település együttvéve mindössze 30,6 mil­liárd forintot tartott valamilyen értékpapírban június végén, ami tíz százalékkal kevesebb is az egy évvel korábbinál. Ebből pe­dig csak 17,3 milliárddal része­sedtek az állampapírok, amelyek mennyisége ráadásul szintén csökkent -1,1 milliárd forinttal - az utóbbi egy évben. Azt rterti tudni, ebben a visszafogottság­ban mekkora szerepet játszhatott a Buda-Cash-botrány, amelyben sok önkormányzat is megégette magát, ráadásul az is kiderülhe­tett számukra, hogy még az ál­lampapír sem jelent teljes bizton­ságot, ha azt rossz helyen tartják. Kérdés, hogy mi lesz a hely­zet az önkormányzati pénzekkel, ha a kormányzat lép az önkor­mányzati számlavezetés ügyé­ben is. Lázár János, a Miniszter- elnökséget vezető miniszter még májusban jelentette be, hogy a kormányzat szándékai sze­rint törvényben szabályoznák a továbbiakban az állami és önkor­mányzati pénzlekötéseket. Az alapvető cél az lenne, hogy az érintettek állampapírban, a Magyar Államkincstárnál tart­Önkormányzatok betétállománya (hitelintézeteknél, első fél év végén, milliárd forint) sák megtakarításaikat, és ezt az állami gazdasági társaságoknál és az önkormányzatoknál is ér­vényesíteni kívánják. Orbán Vik­tor miniszterelnök is beszélt ko­rábban arról, hogy hiányzik Ma­gyarországon egy olyan kincstá­ri rendszer, amely megfelelő kon­díciókkal biztosítaná a közpén­zek, azon belül az önkormányza­ti pénzek „parkoltatását”. Más kérdés, hogy a kincstár több szempontból sincs felké­szülve arra, hogy csaknem 3200 település és több megyei önkor­mányzat folyószámláját vezes­se. Az egyik legnagyobb gond a megfelelő fiókhálózat hiánya, hi­szen a fővárosban és a megye- székhelyeken működő kiren­deltségeken kívül csak állampa­pír-értékesítési pontokról lehet beszélni. Emellett a kincstár fel­készítése milliárdos nagyságren­dű informatikai fejlesztést igé­nyelne a megfelelő szakember- gárda felállítása mellett. Nyolcmilliárd eurós is lehet a külker többlet Ü. A gyakorlatban csak most induló, 2020-ig tartó uniós támogatási ciklus végéig mintegy 54 milliárd forint juthat öntözésfejlesztési célokra Ma­gyarországon - áll az Európai Bizottság által jóváhagyott, Ma­gyarország által a 2014-2020- as időszakra benyújtott vidékfej­lesztési programban. „A bizott­ság álláspontja a tárgyalásokon az volt, hogy az öntözött területek nagysága európai szinten megfe­lelő. Ezért Brüsszel a további te­rületek növelése helyett inkább az öntözés hatékonyságára, a kör­nyezeti feltételek javítására fordí­totta volna a forrásokat” - mond­ta el lapunknak Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség agrár-vi­dékfejlesztésért felelős államtit­kára hozzátette: „A magyar ál­láspont ettől eltért, úgy gondol­tuk, Magyarországon jelentősen növelni kell az öntözött területek nagyságát is, újabb területeket bevonva a programba.” Az államtitkár kijelentette: a magyar termőterület nagyon kis részét öntözik. „A most kezdődő programban 54 milliárd forint juthat öntözésfejlesztésre. Nem gondolom azt, hogy ez az összeg elégséges gyökeres és mélyreha­tó változásokat fog előidézni, ám más támogatásokkal és magán­forrásokkal együttvéve már ké­pes az öntözött területet érdem­ben növelni” - fogalmazott az ál­lamtitkár. Jelenleg mintegy 72 ezer hek­táron termesztenek zöldséget Magyarországon, ennek mint­egy 60-65 százalékát öntözik va­lamilyen formában, sok helyütt ráférne a rendszerre a korszerű­sítés - mondta el a Világgazda­ságnak Ledó Ferenc. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmakö­zi Szervezet (FruitVeb) elnöke szerint a gyümölcsösök eseté­ben ennél rosszabb az arány, itt 25-30 százalékra tehető az öntö­zött területek nagysága. Utób­biak esetében az is probléma, hogy gyakorta dombos területe­ken vannak, itt az öntözést jóval költségesebb kialakítani, mint az alföldi, sík vidékeken. Ledó Ferenc kijelentette: a mostani forráselosztásnál azt a más országokban már műkö­dő rendszert kellene figyelem­be venni, amely szerint az állam feladata a víz elvezetése a termő­földig, onnan pedig a termelő fel­adata - szabályozott keretek kö­zött - az öntözés végberendezé­sének kiépítése. Az elnök sze­rint ugyanakkor az ilyen fejlesz­tések számos kérdést vetnek fel. „Az öntözési beruházások hosz- szabb távon térülnek meg, ám a gazdálkodás leggyakrabban bérelt földön történik. Kérdés, hogy mi lesz a lejáró bérletek­kel, vállalják-e a gazdálkodók a rendszer kiépítését más tulajdo­nán” - fűzte hozzá Ledó Ferenc. Arra a kérdésre, hogy elegen­dő-e a szóba jöhető 54 milliárd forint, kijelentette: nagyjából 50 százalékos támogatásinten­zitással számolva százmilliárd juthat az öntözés fejlesztésére. Ebből 300-400 ezer hektárnyi területet is öntözhetővé lehetne tenni. Figyelembe véve, hogy ma Magyarországon hozzáve­tőleg 100 ezer hektárt öntöznek csak, ez óriási előrelépés lenne” - fogalmazott az elnök. A Fruit­Veb korábban meghirdetett cél­ja, hogy 2020-ig egymillió ton­nával növelje a zöldség-gyü­mölcs ágazat a kibocsátását. Ha ■ sikerül ennyi területet öntözés alá vonni, ez a meglévő, művelt területeken is elérhető növek­mény lenne. MW MAGYARORSZÁG A kivitel euró­bán számolt értéke 13,9, a be­hozatalé 9,5 százalékkal halad­ta meg júniusban az egy év­vel korábbit, a külkereskedel­mi mérleg többlete 801 millió eurót tett ki, 353 millióval töb­bet, mint a múlt év azonos hó­napjában - jelentette tegnap a KSH. Az első fél évben 4,206 milliárd euró volt a kereske­delmi mérleg többlete, 981 mil­lióval nagyobb, mint a műit év azonos időszakában volt. Az export 7,9, az import 6,1 százalékkal nőtt a tavalyi év első feléhez hasonlítva. Len- ner Áron belgazdaságért fele­lős helyettes államtitkár sze­rint idén 8 milliárd eurós kül­A külkereskedelmi termékforgalom (éves,százalék) kereskedelmi többletet is elér­het a magyar gazdaság „Több mint két éve nő a kiske­reskedelmi forgalom Magyaror­szágon, az idei júliusi a legna­gyobb egy hónapra jutó növe­kedés - mondta Glattfelder Bé­la gazdaságszabályozásért fele­lős államtitkár a köztelevízió­ban. A KSH tegnap jelentette, a kiskereskedelmi forgalom vo­lumene júliusban 7,0 százalék­kal nőtt (a nyers és a naptárha­tástól megtisztított adatok sze­rint egyaránt) az előző év azo­nos időszakához képest. A for­galom júliusi élénkülése első­sorban az élelmiszer-fogyasz­tásnak volt köszönhető. „Azok, akik eddig kételked­tek abban, hogy a vasárnapi pihenőnap bevezetése milyen hatással van a kiskereskedel­mi forgalom bővülésére, most már be kell, hogy lássák, a va­sárnapi pihenőnap bevezetése nem csökkentette a kiskeres­kedelmi forgalmat, hiszen nem a nyitva tartás rendje, hanem a növekvő lakossági jövedelmek határozzák meg a kiskereske­delem bővülését” - hangoztat­ta Glattfelder Béla. MW Y t ■* Elvileg 300-400 ezer hektár tehető öntözhetővé 2020-ig . „„n * '--IfcíTT'JP -r .»fey ■ ..—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents