Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-29 / 228. szám

2015. SZEPTEMBER 29., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 A nyomok arra utalnak, hogy idén öt kisfarkassal gyarapodott a falka Jól érzik magukat a Bükkben a farkasok. Eddig öt felnőtt példány lehetett, a nyáron öt kicsivel gya­rapodott a létszámuk. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu Már legalább tíztagú az a farkasfalka, amely a Bükkben te­lepedett meg 2013-ban. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNP1) munkatársai gyűjtik és rögzítik a nagyragadozók észlelésével kap­csolatos információkat. Nyomok és a kameracsapdák is igazolták már a farkasok állandó jelenlétét, így derült ki, hogy a csoport nyá­ron öt kicsivel gyarapodott. Gombkötő Péter, a BNPI zoológi­ái szakreferense a Rejteken tartott sajtótájékoztatón elmondta, a far­kas őshonos volt a Bükkben. Míg az 1800-as évek derekán évente tí­zesével lőtték ki őket, addig egyed- számuk a múlt század elejére meg­ritkult, de jelen voltak a vidéken, sőt, a Mátrában az 1920-30-as években szaporodtak is. Később is voltak nyomaik, ezek az 1980-as években gyarapodtak, akkor Béla­pátfalván és az Egercsehihez tar­tozó Villő-tanyán is észleltek egye- deket. Bukkantak föl farkasok a Karancs-Medves környékén is. A 2000-es évek elején elindult LIFE-projekt során szenteltek na­gyobb figyelmet a csúcsragado­zók megfigyelésének, 2000-ben, 2003-ban is jegyeztek föl szaporu­latot. Egy magányos farkas 2010- ben kószált a Bükkben, e példány­nyal sokan találkoztak, mert az egyik lába sérült volt és közel me­részkedett a lakott területekhez, bár nagyobb kárt nem okozott. Két éve nagy port vert föl egy bükki farkas kilövésének ügye. A védett állatot az erdő közepén lőt­ték meg illegálisan, a sérülésbe be­lepusztult a felépítése alapján alfa­hímnek is alkalmas állat. A tettes nem lett meg, igaz, a szakemberek szerint a hatóságok nem is nagyon akarták, hogy fény derüljön kilété­re. A Legfőbb Ügyészség nem te­kintette ügyfélnek a Bük(<i Nem­zeti Parkot, holott hasonló szerve­zeteket az olaszok madármészár­lásai alkalmával annak vett... A vadászoknak leginkább ön­korlátozóknak kellene lenniük. Mlakár Péter természetvédelmi őrkerület-vezető szerint nem sza­badna, hogy valaki csak az ölés miatt vadásszon, pláne odáig ala- csonyodnjon, hogy fokozottan vé­dett állatot lőjön ki. lelenleg több mint tíz egyedből álló csoport territóriuma lehet a Bükk, a Heves-borsodi dombság. Egy falkának ötszáz négyzetki­lométer is lehet a vadászterülete. A bükki csapat ezért felbukkan Be- kölcétől Kisgyőrig, Répáshuta, Fel- sőtárkány, Cserépfalu, Bükkzsérc és Szilvásvárad környékén is. Éjjel vadásznak, szeretik a nyílt terepet, a ritkás, bükkös erdőt. Nappal a sűrűbe húzódnak. A bük­ki példányokra jellemző, hogy elő­szeretettel használják az ember ál­tal kijárt utakat. Általában falká­ban vadásznak, ilyenkor tudnak elkapni őzet, szarvast, vaddisz­nót, csapatmunkában, Megfigyel­ték, hogy a Nagyré­ten a falka egyik fe­le a töbörbe hajtot­ta a kiszemelt zsák­mányt, míg a másik fele akkor csapott le szemből az őzre, amikor annak fölfelé kellett volna indulnia. De ugyanígy vadásznak az erdőben is, ilyenkor egy patak felé hajtják a prédát. A bükki példányoknak jó dolguk van, akár hetente kétszer is vadásznak, igaz, minden tizedik „pedzésük” lehet sikeres. Az ürü­lékből vett minták elemzése alap­ján nem válogatósak, esznek csi­gát, borzot, görényt, de elkóborolt házimacskát is.- A farkasok nem tesznek je­lentős kárt a nagyvadakban, nem üldözik el őket, inkább segíte­nek karban tartani az állományt. Az őzek, szarvasok megtanultak együtt élni velük, ugyanazon a csapán közlekednek, mint a farka­sok. A kameracsapdák tanúsága szerint a növényevők akár fél órá­val a ragadozók távozását követő­en már megjelennek ugyanazon a környéken. A farkasok hasznosak az erdőgazdálkodók szempontjá­ból, hiszen gyérítik a fiatal hajtá­sokat lerágó növényevőket - ma­gyarázta Gombkötő Péter. A bükki falka korábban öt egyedből állt, hárman vadásztak együtt, a másik kettő néha lesza­kadt, néha csatlakozott a falká­hoz. Júliusban gyarapodott az állo­mány öttel. Hogy mennyi éri meg közülük a felnőtt kort, az kérdés, a szabadon élő pél­dányok 60-80 szá­zaléka nem éri el az ivarérettséget, azaz a két évet. Vagy ta­nulás közben, egy sikertelen vadászatba, vagy egy társsal való konfliktusba pusz­tulnak bele. A vadon élő egyedek 6-8 éves korukig élnek. Egyetlen veszély leselkedik rájuk a Bükk­ben, az ember. Ha a mostani kicsi­nyek felnőnek, valószínűleg új fal­kát alkotnak majd, s csatlakoznak hozzájuk erre vándorló példányok is. Attól nem kell félni, hogy elle­pik a farkasok a környéket, bár az előfordulhat, hogy itt-ott még föl­tűnnek, de az is, hogy Szlováki­ába, Lengyelországba mennek. A Bükkbe is feltehetően Szlovákia területéről érkeztek. Bár izgalmas volna, hogy GPS-s nyomkövetővel lássák el a bük­ki farkasokat, ennek nincsenek meg a feltételei. Nem is cél, hogy tudják, merre kószálnak, csak az, hogy az élőhelyüket megőrizzék. Bartha Attila természetvédel­mi terület-felügyelő szerint a helyi farkasok a Bükk-fennsíkot kedve­lik. Itt lehet találkozni lábnyoma­ikkal is, bár biztonsággal meg­mondani egyetlen nyomból, hogy az kutyától, vagy farkastól szár­mazik-e, nem lehet. A farkasok lábnyoma nagyobb, hosszú a kö­zépső lábujjuk, a két szélső aszim­metrikus. Az állatok a saját láb­nyomukba lépnek. Nem tanácsos a nyomukba szegődni, arra kell menni, amerről az állatok jöttek.- Tudni érdemes, hogy ezek a ragadozók nem vérengző feneva­dak, civilben játékosak. Birkóz­nak, üldözik egymást. Sőt, csúsz- dáznak a hóban. Különös jelenség­re lettünk figyelmesek: egy lejtőn egyenes vájat keletkezett a hóban, ahol a társaság játszott. Az egyik farkas ment elől, a másik a farká­ba harapva húzatta magát lefelé - ecsetelte Bartha Attila. Hozzátette: a szilvásváradi, bélapátfalvi isko­lásoknak már tartottak előadáso­kat a ragadozókról, de a gazdákat is fórumokon igyekeznek tájékoz­tatni. A turistáknak azt tanácsol­ják, ne térjenek le a kijelölt ösvé­nyekről. S hogy mit kell tenni, ha a kiránduló véletlenül összefut ve­lük az erdőben? A természetvédel­mi őrök szerint leginkább örülni. Hasznos az er­dőgazdálkodók szemében. Hiányzott egy láncszem... Rónai Kálmánná, a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóság vezetője a rejteki sajtótájékoztatón egye­bek között elmondta, hogy az Egyesült Nemzetesk Szerveze­te még 1992-ben tűzte ki cé­lul a biodiverzitás megőrzését, az idén pedig a magyar parla­mentben elfogadták a biológiai sokszínűség megőrzéséről szó­ló 2015-2020 közötti nemze­ti stratégiát is. Meg kell őrizni az élőhelyeket, a fajok számát, a genetikai változatosságot orszá­gos és bükki szinten is. A Bükk­ben egy láncszem hiányzott a közelmúltig, mégpedig a csúcs­ragadozó, a farkas, amely fontos szerepet tölt be az élővilág kör­forgásában. Medve nyomai Agasvár környékén A farkasok megjelenésének oka vélhetően a felszaporodott vad­állomány volt. a terület terül-te- rülj asztalkám a nagyragado­zóknak. Ahhoz, hogy tartósan itt legyenek, sokkal kevesebb is elég volna nekik. Szerencsé­jük egyébként, hogy a védett te­rületen nagyobb biztonságban vannak. A Mátrában is előfordul­tak a ragadozók a 2000-es évek első felében, préda, lábnyomok igazolták ezt. A Mátrában és at­tól északabbra egyébként in­kább aktuálisabb a medve jelen­léte. Már Ágasvár környékén is találtak olyan fákat, amelyeken vélhetően medve karomnyomok vannak, ugyanúgy, mint Isten­mezeje határában. PÖCS-öljünk! Barta Katalin katalin.barta@mediaworks T e jelentettél fel, Csetneki? Mert, hogy ‘42-ben te jelentettél föl, az világos, mint egy pofon - állapítja meg Pelikán Bacsó Pé­ter Tanú című zseniális filmszatírájában, amelynek szállóigé­vé vált mondatait kívülről fújjuk. Nem véletlen, hogy az 1969-ben készült film tíz évig „dobozban'volt”. Amikor a nagyközönség előtt is levetítették, már lehetett röhögni a poénokon. Ám azt soha nem gondoltuk, hogy a képsorokat sokadjára nézve újra görcsbe rándul a gyomrunk attól, hogy a dolgok néha kísértetiesen ismétlődnek. Virág elvtárs megmondta: „az osztályharc élesedik. Akinek vaj van a fején, hadd szarjon be kicsit a Szocialista Szellem Vasútján!” S valóban. Akik a PÖCS (Pedagó­gusok Önértékelési Csoportja) ne­vű újkori intézményt kitalálták, bizonyára ilyesfajta késztetéssel álmodták meg annak kísérteties elemeit. Azaz: az egy tantestületben dolgozó pedagógusoknak a kol­légáikról jelenteniük kell majd, mennyire ismerik a Nemzeti Alap­tantervet, áttekinthetőek-e a beszámolóik, alapos-e a dokumentáció­juk, örömmel tanítanak-e, szakmai vitákban nyitottak, toleránsak-e. „Csapásokat adunk és csapásokat kapunk.” Hogy a magyar peda­gógusokra hány csapást mértek az elmúlt években, hosszú lenne fel­sorolni, de úgy tűnik, nem eleget. A Tanúban elhangzik az is: „Aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló. Épp ezért mindenki gyanús. Az a leggyanúsabb, aki nem gyanús.” E PÖCS-ös történettel nekem olybá tűnik, a spicli­rendszer feltámasztása zajlik és a fenti kifacsart logika is újjászü­letőben van. Bár az is lehet, hogy „én kérem ideológiailag nem va­gyok elég képzett.” „Csapásokat adunk és csapásokat kapunk.” Az utcán halt meg a hajléktalan férfi EGER Egy férfi holttestét találták meg hétfőn reggel a megyeszék­hely belvárosában. Később kide­rült az is, hogy egy hajléktalan férfi hunyt el a Belvárosi udvar­ban, mégpedig feltehetően va­sárnapról hétfőre virradó éjsza­ka. A holttestet tegnap reggel fedezték fel, s a haláleset miatt az ügyeletes orvoson túl a váro­si rendőrséget is értesítették. A halottszemlét lefolytató doktor a vizsgálatot követően kizárta az idegenkezűséget, a halál okáról azonban nem közöltek többet. Soltész Bálint rendőr őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivője a Hírlap kérdésére elmondta: a hajlékta­lan férfi halálának körülményeit - mivel betegség és nem idegen­kezűség okozta az elhalálozást - a rendőrség nem vizsgálja, eljá­rás sem Indult az ügyben. G. R. Színes családi nap az iskolában HEVES Már harmadszor szervezett családi napot a hevesi Újtelepi Ka­tolikus Általános Iskola, ezúttal a plébánián. A program megszerve­zéséhez pályázat útján kaptak se­gítséget az önkormányzattól és a Harmónia Művészeti Iskolától. Az esemény találkozási lehetőséget biztosít a diákoknak, szüleiknek és a pedagógusaiknak egyaránt. A napot annak ötletgazdá­ja, Szalai József diakónus nyitot­ta meg, majd Nagy István espe­res-plébános, az iskola lelkipász­tora szólt a jelenlévőkhöz. Az egészséges életmód jegyé­ben rendezett nap során lehetett választani aerobik, kézműves fog­lalkozás és elsősegély-bemutató között. A plébánia előterében a ta­nulók munkáiból és Bibliakiadvá­nyokból nyílt ideiglenes kiállítás, amelyet Nagy István mutatott be az érdeklődőknek. SZ. E. Megvásárolják a helyi műjégpályát FÜZESABONY Megvásárolja a he­lyi önkormányzat a tavaly té­len igen jól vizsgázott műjégpá­lya üzemeltetéséhez szükséges eszközöket, továbbá egy rendez­vénysátorral le is fedi majd azt az idei téli szezonban. A csaknem 29 milliós költ­séggel járó vételéről a legutób­bi ülésén döntött a város képvi- selő-testülete. Nagy Csaba pol­gármester tájékoztatása szerint a tanácskozáson határoztak ar­ról is, hogy a füzesabonyi panel­házakban élők október 30-ig pá­lyázhatnak támogatásért a hely­hatósághoz, ha szigetelni szeret­nék épületeiket. Ugyancsak tá­mogatási lehetőséget kínálnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ingatlanjain még nem teljes a közművesítés. Célegyenesbe fordult a város­ba tervezett ipari park létreho­zása is. A városatyák döntése alapján további vállalkozásuk­nak lesz lehetőségük csatlakoz­ni a kezdeményezéshez. Szeret­nék, ha az ipari parki címet ok­tóber közepéig elnyernék, hogy megnyíljanak előttük a fejlesz­téshez szükséges pályázatokon való részvétel lehetőségei. Tárgyaltak arról is, hogy felújít­ják a Teleki Blanka Általános Is­kolát, illetve a Városi Sportcsar­nokot is. Egy pályázati támogatás révén 150 millió forint jut majd a két épület nyílászáróinak cseréjé­re és szigetelésére. G. R. * I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents