Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-28 / 227. szám

4 A Ml TELEPÜLÉSÜNK 2015. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ Tyúkászkodnak, skanzent, játszóteret építenek, családi találkozókat szerveznek Megpezsdült az erzsébetiek élete A sokat kritizált közmunka­program sikertörténet is lehet, ha hatékonyan, jól koordinálják a feladatokat. Bükkszenterzsé- beten járva ezt tapasztaltuk. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu BÜKKSZENTERZSÉBETNagy ünnep­re készülnek a faluban. Az itt élők szeretnék, ha a falu egyko­ri legnagyobb rendezvénye, az idei erzsébeti búcsú olcsó bazá- ri esemény helyett újra vissza­nyerné' régi méltóságát. Úgy tűnik, ennek nem lesz akadá­lya, hiszen a közmunkásoknak köszönhetően egymás után újulnak meg az épületek, s szé­pen gyarapodik a helytörténeti gyűjtemény is, ami november­re méltó helyre kerül. Az észak-hevesi faluban né­hány szeptemberi napfényes órát töltöttünk azzal, hogy megnézzük, mi mindent sike­rült a Start közmunkaprogra­Utassy Bertalan mon belül megvalósítani. El­fogultság nélkül mondhatjuk, remek kezdeményezésekkel találkoztunk, amelyek más te­lepülések számára is mintául szolgálhatnak. A polgármesteri hivatalhoz közeli portákon például tyú- kászkodásba kezdtek, ám nem akárhogy. Tavasszal vásárol­ták meg a kezdő, előnevelt állo­mányt, s alakították ki a szár­nyastartás feltételeit. Jelenleg négy elkerített telken 670 csir­két nevel nyolc közmunkás. Radics Zsuzsanna azt mondja, társaival együtt szeretik ezt a munkát, mivel öröm látni, hogy nap mint nap milyen szé­pen fejlődnek a csirkék. Hama­rosan tojni is fognak, így friss, jó minőségű, háztáji tojás is ke­rül a helyi családok asztalára. Megemlíti azt is, hogy számára jó lehetőség a közmunka, mivel rendszeres keresetet jelent. A tyúkfarmok közvetlen szomszédságában egy régi, la­katlan házat azzal a céllal vá­sárolt meg és újíttat fel az ön- kormányzat, hogy ott úgyne­vezett vágópontot alakítsanak ki, a szigorú hatósági előíráso­kat szem előtt tartva. Ortó Szi­lárd polgármester reményei szerint, még idén felavathatják a létesítményt, ahol szakszerű­en dolgozhatják majd fel a ba­romfit. A szárnyasok java része a helyi konyhára kerül, egy ré­szét pedig a lakosságnak ér­tékesítik majd, a piacinál jó­val kedvezőbb áron. Az ózdi­ak és borsodnádasdiak már je­lezték, ők is követnék az erzsé­beti példát. A vágópont-építke­zésen dolgozik Orosz József is, aki szinte minden szakipari munkában járatos. Meséli, ere­deti szakmája szobafestő, má­zoló, de ért a burkoláshoz, a j|||jj A község új játszótere augusztus III végére készült el. Már csak néhány engedélyre van szükség a használatba | vételhez, ám a gyerekek már most is Hj * 'j.Z szívesen látogatják. Radics Zsuzsanna szeret a szárnyasokkal foglalkozni Nagy Anita vízvezeték-szereléshez is. Két éve dolgozik a közmunkaprog­ramban, és mint kiderül, alig van olyan megújult középület, ahol ne segített volna szakér­telmével. A Start programban egyéb­ként idén harmincöt, míg a hagyományos közmunkában húsz ember kapott munkalehe­tőséget. A legtöbbjük kitartóan és megbízhatóan végzi a rábí­zott feladatokat, de akadt olyan is, akitől kénytelenek voltak megválni, azaz szerződést bon­tani, mivel többször is ittasan jelent meg a munkahelyén. A mezőgazdasági program­ban idén félhektárnyi terüle­ten szép termést takaríthattak be idényzöldségekből, ame­lyek főként az óvoda konyhájá­ra kerültek, de uborkából szin­A falu híres szülötte Utassy József Bükkszenterzsébeten minden évben méltóképpen megem­lékeznek Utassy József, Kos- suth-díjas költőről, műfordítóról. Tiszteletére emlékezőünnepsé­get, szavalóversenyt rendeznek a művelődési házban. Szülőfa­lujában mindig igazi ünnep volt, amikor a költő hazatért egykori barátai, rokonai közé. Az önkor­mányzat által 2007-ben alapí­tott díszpolgári címet is ő vehet­te át először. Munkásságának, életútjának állomásait a róla el­nevezett művelődési házban kü­lön emlékszobában eleveníthe­tik fel az érdeklődők. A költő öz­vegye rendszeresen hazalátogat a férje emlékére rendezett ün­nepségekre. Novemberre elkészül a falumúzeum Orosz József te minden helyi család konyhá­jára jutott 5-10 kilónyi meny- nyiség. Másfél hektárnyi te­rületen cukorrépát termeltek, ami szintén átlagon felüli ter­mést hozott. A közel 50 ton­nányi cukorrépa betakarítása már megkezdődött, és a kör­nyékbeli vadásztársaságok vásárolják meg. Váradi József büszkén mutatja az első pél­dányokat. Három-négy kilót is nyom egy-egy darab répa. Jó­zsef négy kisgyermeket nevel, így számára létkérdés a rend­szeres jövedelem. Következő úti célunk a most felújítás alatt álló, leendő hely­történeti múzeum. A 120 éves lakóházat igyekeznek eredeti állapotában felújítani, és a la­kosság felajánlásából gyűlnek már a berendezési tárgyak, lakástextilek, kiegészítők is. Az impozáns épületet szintén Erzsébet-nap körül szeretnék ünnepélyesen felavatni. A ter­vek szerint a későbbiekben a hely nyári hagyományőrző tá­borok helyszíne lehet, ahol a fiatalok a gyakorlatban is el­sajátíthatnák a régi mestersé­geket: szövést, kosárfonást, ko­rongozást. Itt találkozunk Utassy Berta­lan nyugdíjas kőművesmester­rel is, aki minden régi épület fel­újításában, rendbe tételében so­kat segít. Tőle tudjuk meg, hogy a községben öt család - az Utas­sy, az Ortó, a Ködmön, a Zay és a Bozó - családok őseinek az 1660-as évek elején nemesi cí­met adományozott II. Ferdinánd a török ellen vívott hősies küz­delmükért. A leszármazottak rendkívül büszkék elődeikre, és a mai napig tartanak nagy csalá­di találkozókat. A polgármester úgy tervezi, hogy jövőre a falunapra e csa­Ortó Szilárd ládok tagjait is meghívja, hogy együtt emlékezzenek az elő­dökre. Megtudjuk, idén több alka­lommal is rendeztek jó han­gulatú családi napokat, ame­lyeken a falu apraja-nagyja megmozdult. A legutóbb au­gusztus végén jöttek össze a családok a nemrégiben elké­szült játszótéren, hogy ott sü- téssel-főzéssel, közös játék­kal, beszélgetéssel töltsenek együtt egy kellemes napot. A szervezésben és a lebonyo­lításban rengeteget segítet­tek az egy éve alakult idős­klub tagjai, akikre minden rendezvényen lehet számíta­ni. Ezt már Nagy Anitától tud­juk meg, aki a szépen felújított művelődési házban koordinál­ja a kulturális programokat. Örömmel mutatja a klub ren­dezvényeiről készült fotókat, amelyeken láthatóan ragyogó­an érzi magát az idősebb kor­osztály. Általában kéthetente találkoznak, megünnepelnek minden születés- és névnapot, és a nagyobb rendezvényekre is együtt készülnek.- Nagy dolog, hogy a helyi közmunkának köszönhetően folyamatosan fejlődik telepü­lésünk - fogalmaz Ortó Szi­lárd. - Megválasztásom után egyik fő célomnak tartottam, hogy bebizonyítsam, lehet szá­mítani a közmunkásokra. Iga­zolták, hogy nemcsak az árok tisztítását lehet rájuk bízni, hanem komolyabb feladatok el­végzésére is képesek. Koráb­ban nálunk igen nagy volt a munkanélküliek száma, fontos volt, hogy ezt a problémát orvo­soljuk, a bűnmegelőzés szem­pontjából is. Az embereknek szükségük volt a munkára, mert a kilencven százalékuk máshol nem tudná megkeres­ni a kenyerét. Ez főleg a nők­re igaz, akik korábban a közeli gyárakban dolgoztak, melyek azóta bezártak. Tudta-e? A település első okleveles em­lítése 1268-ban St. Ersebeth névalakban történt. A név a falu templomának védőszent­jére utal. Földrajzi érdekesség­ként említhető meg, hogy a Nagykő és térségét 1978-ban nyilvánították védett terület­té. A Bükkszenterzsébet és Tar- nalelesz között 2-3 kilométer­re található glaukoniás erede­tű homokkőkopárok, a Nagy­kő, az Ordaskő és a Kiskő nem mindennapi tájkép jellegze­tes látványát nyújtják. A szik­lakopárokat az erózió formáz­ta, emellett botanikai és ma­dártani szempontból is értékes terület.

Next

/
Thumbnails
Contents