Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-26 / 226. szám

2015. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT A Kurul Dobosok zenéje a honfoglalás korát idézi Velük rezdülnek a székely lovasok is Legutóbbi fellépésükön a Kurul Dobosok, ip A Székelyföldi Lovas Ünnepen a lovak talpa alá adták a ritmust. • T Van egy dobos csapat, amely szerte a Kárpát-medencében elvitte már Heves megye jó hí­rét. Ők nem mások, mint a - főként andornaktályai és Eger környéki zenészekből álló - Kurul Dobosok. Legutóbb a gyergyószentmiklósi Székely- földi Lovas Ünnepen adták a lovak talpa alá a ritmust. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu ANDORNaktályA Hat éve alakult a Kurul Dobosok, a Szilaj Dobcso­port utódjaként. A zenészek fő­ként Egerből és Eger környéki településekről származnak, ze­néjükért több ezren rajonganak szerte Európában. Szeptember­ben Székelyföldet kápráztatták el előadásukkal, a nyáron ha­zai fellépéseken túl jártak Len­gyelországban egy viking-szláv fesztiválon, illetve az Ausztri­ában rendezett Hunnenfesten, immár másodízben.- Tizenegy éve kezdtem el do­bolni autodidakta módon - me­sélte a Hírlapnak az andornak­tályai Barczi Zsolt, a Kurul Do­bosok alapítója. - Akkor, 2004- ben alakult a Szilaj Dobcsoport, amR égy gimnazista társain-, mai, Kürti Péterrel hoztunk lét­Földgyógyító Dobünnep: saját rendezvény Barczi Zsolt űgv véli. sikerült színpadi műfajt csinálniuk a honfoglaláskor! zenéből, a har­ci ritmusokból. Nemcsak a mu­zsikájuk, a viseletűk is egyedi: a gyergyószentmiklósi születésű Benedek Attila, a Magyar Állami Operaház főszabásza készítette nekik. Többen jártak zeneisko­lába, több éve dobolnak zeneka­rokban. Nóra zongorázni tanult. Mivel nem a zenélés a fő foglal­kozásuk, ezért egyéb elfoglaltsá­gaik miatt nehezen tudják a pró­bákat is összeszervezni, de úgy gondolják, a fellépések közbe­ni és utáni eufórikus érzés miatt megéri ezt csinálni. Tizenegy éve saját rendezvényük a Föídgyó- gyító Dobünnep. re. Ő akkor lovas-íjászatot tanult Kassai Lajosnál. Az edzések so­rán sámándobokat is használ­tak, mivel észrevették, hogy ha ilyen harci ritmusokat dobol­nak, akkor az íjászok jobb ered­ményeket érnek el. Ennek kap­csán jutott eszébe, hogy milyen jó lenne dobokat készíteni. Meg­keresett, hogy lenne-e kedvem segíteni ebben. Természetesen volt: megcsináltunk két nagy hordódobot és két szitadobot. Ha már ott volt pár hangszer, akkor kitaláltuk, hogy kezdjünk el raj­tuk játszani is, de még csak a saját szórakoztatásunkra. Szól­tunk egy-két barátnak, csatla­koztak hozzánk többen is - köz­tük Nóra lányom -j próbáltunk, &Ú& !^^M^fet :gyártói-u, tunk. Sajnos, ki<^88lÉÉllá3f a társaság, és 2009-ben négyen - Nóra, Kirigucz József, Moldván Zsolt és én - úgy döntöttünk: ki­lépünk a Szilajból, és megalapí­tottuk a Kurul Dobosokat. Ké­sőbb csatlakozott Várhelyi Za­lán, Vámosi László, a kisebb lá­nyom, Anna és Gachal Gábor. Akinek már volt szerencsé­je látni a Kurul Dobosok fellé­pését, érzi, hogy valami nagyon egyedi és ösztönös produkció az, amit hall. Bátran kijelenthe­tő, hogy a publikum együtt rez- dül a dobosokkal.- Zenénkkel szeretnénk elér­ni, hogy a közönség átélje őseink csatáinak hangulatát és min­dennapi életének pillanatait - iim Barczi Zsolt. - Mi­fyeli lyen lehetett várni a hazánkra törő ellenségre, a ló hátán vág­tatva üldözni a zsákmányt, a tá­madóra rontani bajtársainkkal vállvetve. Mindezek előadására ősi és szent eszközt kaptunk, a zenét, s ősi hangszert, a dobot. Elárulta: a ritmusok érzésből jönnek, kinek-kinek belső rit­musa szerint.- Persze a népzenénk ritmus­készleteiből is kölcsönzünk, de inkább ösztönösen és nem tuda­tosan - tette hozzá. - Más dob­csapatokat is hallottunk már, és észrevehető a különbség: min­den nemzetnek megvan a sa­ját ritmikája, elég az afrikai, az arab vagy a japán dobosok­ra gondolni. Zeneszámaink úgy születnek, hogy ha a tagok kö­zül valakiben felmerül egy új ritmus, akkor azt elhozza a pró­bára. Meghallgatjuk, kipróbál­juk, mindenki hozzáad valamit a saját hangszeréből. Az idők so­rán rájöttünk, ha csak pusztán dobzenét játszunk, akkor na­gyon töménnyé tud válni, ezért - hogy zenénk emészthetőbbé váljon - kezdtünk el különböző dallamhangszereket is bevon­ni: dorombot, láncosbot ót, tilin- kót, káváit, giterát, keclfldüdát. . .tapasztaljuk, a_ éazmj MEGYEI KÖRKÉP 3 Félelmeink Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu S okan sok mindent leírtak már az Európára rászabadult me­nekültáradatról. Kerítések épültek, határok csukódtak, embe­rek aludtak pályaudvarokon, kukoricatáblákban, vonatok in­dultak vagy nem indultak. A közösségi oldalakon egymást kedvelő emberek estek egymásnak menekültügyben. Én maradtam az óva­tosak táborában, mert úgy éreztem, nehéz okosat mondani. Ám a napokban találkoztam egy fészbukos kiírással, amely mindegyik általam olvasott közlésnél jobban összefoglalja, mit is gondolok arról, ami körülöttünk történik: „Te is félsz. Én is félek. Te attól félsz, hogy meghalsz a háborúban a te hazádban. Én at­tól félek, hogy a háborúdat elho­zod az én hazámba. Te attól félsz, hogy lezárják a határokat az or­rod előtt. Én attól félek, hogy so­kan rossz szándékkal akarnak átjönni rajtuk. Te attól félsz, hogy nem látunk szívesen Európában. Én attól félek, hogy nem fogod megérteni a kultúrámat. Te attól félsz, hogy soha nem térhetsz haza. Én attól félek, hogy soha nem akarsz hazatérni. Te attól félsz, hogy nem akarunk segíteni neked. Én at­tól félek, hogy nem értékeled a segítségünket. Biztosan nem aka­rod, hogy féljek. Én sem akarom, hogy te félj. Közösen tegyünk ró­la, hogy a félelmeinknek ne legyen alapja!” Tudunk még tenni ezért? Vagy hagyjuk, hogy a félelmeink ma­guk alá gyűrjék emberségünket? Szeretném hinni, hogy lassan töb­ben lesznek, akiket nem a félelem, hanem a józan ész, a humánum vezet. Még akkor is, ha a mondás igazságát elismerem: jobb félni, mint megijedni. Félelemben élni viszont biztosan nem lehet sokáig. Sem nekünk, sem nekik. Tegyünk azért, hogy félelmeinknek ne legyen alapja! Közúton vesszőzte Matyit, a szamarat LŐRINCI Vádat emelt állatkínzás miatt a Hatvani Járási Ügyészség egy, a szamarával kegyetlenkedő városbeli idős férfi ellen - közöl­te a Hírlappal pénteken dr. Szaló- ki Zoltán megyei főügyész. A vádindítvány azt tartalmaz­za, hogy a 73 éves vádlott két esz­tendeje tartotta Matyi nevű jószá­gát, de egyálta­lán nem a jó gaz­da gondosságával. Az eljárás során a hatósági embe­rek megállapítot­ták, hogy a terhelt rendszeresen ütötte-verte a szamarát. Az állat istállójának padlózatán vizelettel, ürülékkel átitatott alom szolgált a négylábú pihenőhelyéül. Emiatt a patája felázott, felpuhult, be is gyulladt, töredezetté vált, mindez hosszan tartó, folyamatos fájdal­mat okozott neki. A vád szerint a nem megfelelő tartás és az inak­tivitás miatt izomsorvadás követ­keztében Matyi testtömege elma­radt azon fajtársaiétól, amelyek hasonló .korúak és felépítésűek. Mindezek nyomán a hosszúfülű patás maradandó egészségkáro­sodást szenvedett el. A történtekre a közúton derült fény. Idén áprilisban a vádlott Hat­vanból Seplypre közlekedett egy szekérrel, amit a szamár vonta­tott. Egy rendőrjárőr figyelt fel ar­ra, hogy a hátsó lábát húzó, nehe­zen haladó négylábút a férfi folya­matosan vesszőzi. Az egyenruhás megállította őket, s azonnal intéz­kedett, ennek során a lelket­len, durva gaz­dától lefoglal­ták a szamarat. A nyomozást követően a Hatvani Járási Ügyész­ség állatkínzással vádolja az idős embert. A vádhatóság azt indítvá­nyozza, hogy a terhelttel szemben a bíróság felfüggesztett fogház- büntetést szabjon ki. Kezdemé­nyezte azt is, hogy az állatmentő alapítványnál elhelyezett Matyit a bíróság kobozza el. A Büntető Törvénykönyv 244. szakasza szerint vétséget valósít meg az, aki gerinces állattal úgy bánik - indokolatlanul bántal­mazza -, hogy azzal maradandó egészségkárosodásnak teszi ki. Ezért akár két év szabadságvesz­tés is lehet a szankció. Sz. z. Az ügyészség kez­deményezi Matyi elkobzását. Ot kitüntetés, kettő posztumusz EGER Szűkebb hazánk eme kü­lönösen rangos elismerésében posztumusz részesült Jáger Jó­zsef, a Heves Megyei Közgyűlés képviselője, aki az idén tragikus hirtelenséggel hunyt el. A díjat az özvegye vehette át Szabó Ró­berttól, a közgyűlés elnökétől, valamint Tóth Csaba alelnöktől. Ugyancsak posztumusz ítélték oda a Heves Megyéért kitünte­tő díjat Gál Tibornak, akit 1998- ban az Év Borászának választot­tak. Munkásságát az egész vilá­gon ismerték és elismerték. Ta­nácsadóként dolgozott Olaszor­szágban, továbbá Dél-Afrikában is, ahol 46 évesen vesztette éle­tét. A díjat az ünnepségen az öz­vegyének nyújtották át. Az elismerést ebben az év­ben megkapta Mándy Zoltán Pál horti plébános, az Egri Érsek­ség egykori irodaigazgatója, aki elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az átadáson. Két megyei hagyományőr­ző csoportot is díjaztak: az 1970 óta működő Váraszói Gyöngyvi­rág Citerazenekart, akik hely­béli palóc nép- és műdalokon kí­vül feldolgozásokat adnak elő, to­vábbá a 2000-ben alakult Herédi Népdalkört, akik az elmúlt évek­ben számos országos jelentősé­gű versenyen, rangos rendez­vényen szerepeltek sikeresen. A díjátadás után mindkét csoport egy-egy produkcióval színesítet­te az ünnepi eseményt. SZ. E. Egri borokkal is szívesen alkotna a Vinorellek művésze Fogyasztható „festékkel” fest EGER Borral festett képeket állí­tottak ki a Szépasszónyvölgyi Márai Látogatóközpontban pén­teken. A Vinorellek című tárlat alkotásait Czirok Róbert szek­szárdi tetoválóművész, grafikus készítette akvarell technikával. A rendezvényt Vincze Béla bo­rász nyitotta meg, majd az alko­tó beszélt az egyedi művészeté­ről, a kiállításon részt vevők a „festékeket” is megkóstolhatták.- Nem tartom magam mű­vésznek - mondta bevezető­ül Czirok Róbert, aki, mint el­árulta, autodidakta módon ta­nult meg festeni. Mint ahogyan a megnyitón elhangzott, koráb­ban borászatoknál dolgozott, s egy napon egy pohárból kifolyt Czirok Róbert módosított borokkal alkotja a képeit a bor, érdekes mintázatot hagy­va maga után. Ekkor gondolta a művész, hogy szőlőből készült nedűkből festhetne.- A borfesték anyagait tanul­mányozni kezdtem: elsősorban a kémiai hatásokat vizsgáltam, azt, hogyan változnak a bor szí­nei. Szódabikarbónával kever­ve például kéket sikerült létre­hoznom - mondta el a borral fes­tő, aki jelenleg szekszárdi italo­kat használ képeihez, de mint el­mondta, az egri nedűkkel is szí­vesen festene, Vörösborral és rozéval ké­szült festményein egyebek kö­zött írók, épületek, szőlőhegyek láthatóak. A kiállítás október 31- ig tekinthető meg. V. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents