Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-19 / 220. szám

4 EGER ÉS KÖRNYÉKE 2015. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Évtizedes hagyomány A Varsányi Pincészet vezetőjé­től, Varsányi Lajostól megtud­tuk: több, mint tíz esztendőre tekint vissza az óvodai szüret, ami akkor kezdődött, amikor a ma már középiskolás unoká­ja óvodás volt. A vállalkozó el­árulta, hogy a gyermekkori szü­reti élményei örökre megma­radtak, s úgy gondolja, ezekkel az élményekkel a mostani gye­rekeket is meg kell ismertet­ni. Mindenki hozza magával kis eszközeit, mi pedig kinézünk számukra egy könnyen szüre­telhető helyet. A dédnagyapák prését, szőlődarálóját is beál­lítjuk erre az időre, és biztosan nagyon nagy élményt nyújtunk a kicsiknek, akik játszva, kicsit szórakozva tanulnak dolgoz­ni. - Mint hatunokás gyakor­ló nagypapa, nagy élvezettel lá­tom, hogy milyen örömmel jön­nek, figyelik, hogyan lesz a sző­lőből fogyasztható ital, esetük­ben most a rosé must. A szüre­telés második állomása pedig a feldolgozó, ahol megnézhet­ték a szőlő további útját, a rosé palackozását. Megkezdődött a szüret, ami a termelők számára a határban végzett munka legszebb moz­zanata. Verpeléten különleges „munkások” vágták a fürtöket ollóikkal: a helyi óvoda nagycso­portosai álltak be a szőlőtáblá­ba, hogy egy számukra teljesen új dolgot kipróbáljanak. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu VER RELÉI Nem mindennapi dolog történt a hét elején a kisváros ha­tárában. Öt-hat év körüli gyere­kek kis vödreikkel, ollóikkal be­álltak a szőlősorok közé, és szüre­teltek. Arra a kérdésünkre, mi vé­gett, a Gyöngyszem Óvoda veze­tője, Molnárné Nagy Mária a Hír­lapnak elmondta: az „óvodai kör­nyezetprogram” nagyon fontos része volt az esemény, ami termé­szetesen nem csak ebből az egy napból állt, hanem a rákészülés- től a levezetésig kerek két hétnyi tevékenységet szerveztek a szü­ret köré.- Az óvodák sorában megyénk­ben az egyetlen minősített refe­rencia intézmény vagyunk, ami gyakorlatilag módszertani köz­pontot jelent. Arra vállalkoztunk, hogy - tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű óvodásaink (akiknél nem nagyon támaszkod­hatunk „hozott tudásra”) magas számára - bekapcsolódunk ebbe a környezetprogramba. Ennek lé­nyege, hogy minden, a környeze­tünket alkotó dologgal a közvet­len gyakorlati tapasztaláson ke­resztül ismertetjük meg a kicsi­ket - mondotta az intézményve­zető, akitől megtudtuk: nem csak a szüret, de számos más foglala­tosság is-szerves része annak a ta­nulási folyamatnak, ami a tapasz­taláson, az utánzáson és nem a szemlélődő elsajátításon alapul. Ha szezonja van, kukoricát tör­nek vagy krumplit ásnak, illetve éppen készülnek már a naprafor­gó pergetésre.- Aratáskor kicsépelték a bú­zát a gyerekek, őrölték, süte­ményt sütöttek a lisztből. A lé­nyeg: nyújtsunk nekik alapve­tő élményeket, hogy megtanul­ják, a tej nem a zacskóból, ha­nem a tehénből jön. Hogy ezekkel a közvetlen tapasztalatokat nyúj­tó gyakorlatokkal milyen komo­lyan foglalkoznak belül, jól mu­tatja, ahogyan egy-egy ilyen fog­lalatosságot követő hét alkotása­iban, rajzaikon például, megjele­nítik a kicsik, amit korábban csi­náltak - magyarázta az óvodave­zető, aki szerint a Varsányi Pin­cészet szőlőterületén eltöltött idő nagyon vidáman telt és igen hasz­nosnak bizonyult. De nem csak a szőlőt szedték a gyerekek, meg­kóstolhatták a szemük láttára ké­szülő mustot is, megnézték a pa­lackozást. A szürettel kapcsolatos tanulás ezzel persze nem ért vé­get, az óvoda falai között is tovább folytatódott. Mennyi lé! - így mondja a gyerekszáj Mit sem érne egy ilyen írás ma­guknak a gyerekeknek a véle­ménye nélkül, ezért „beszerez­tünk” néhány fontos mondatot. Balogh Liliána szerint példá­ul a koccintás a szőlőlével na­gyon jó volt. Koncsik Sándor­nak az tetszett legjobban, ami­kor a „nagykés levágta a szőlő héját”. Hegyi István pedig így fo­galmazott: „nagyon jó volt. ami­kor utaztunk a szőlőbe, a trak­tor zötykölödött. mert villám­gyorsan mentünk, és közben fújta a szél a hajunkat". Tóth Dominik számára érdekes volt a ..borostartón a mérce, ami a szőlőlé tartalmát jelzi, és lát­tuk, mennyi lé van benne”. Koz­ma Tamásnak viszont az volt ér­dekes, hogy Domi leült és úgy szüretelt. Novaji vigadalmon ünnepük a termést NOVAJ A tizenharmadik Szüreti Vigadalomra készülnek a falu­ban. Az önkormányzat a Nova­ji Hegyközség Választmányával fogott össze, hogy méltóképp ün­nepeljék az év legfontosabb idő­szakát, a helyiek jelentős részé­nek megélhetését szolgáló sző­lőtermés betakarítását. A szep­tember 2ó-án zenés ébresztővel kezdődő napon a környék nép­viseletbe öltözött hagyományőr­ző kórusai, lovas felvonulók, ma- zsorettek, fúvószenekar részvé­telével színes szüreti felvonulás kezdődik, majd a színpadon foly­tatódik a program. Ficzek Lász­ló plébános megáldja a szőlőko- szorút, majd kihirdetik a falu díszpolgáráról elnevezett Gál Já­nos Emléktorna eredményét, át­adják a legjobb focicsapatnak a vándorserleget. Dr. Darvainé dr. Kádár Kata­lin polgármester tájékoztatása szerint a népdalkörökön kívül fellépnek a helyi óvodások, a No­vaji Mandula Mazsorett a tarna- leleszi Rákóczi Péter Ifjúsági fú­vószenekar kíséretével. Itt lesz­nek az abasári Aba Sámuel Tör­ténelmi Daloskor tagjai, vala­mint a Makiári Bosch Kötélug- róklub Európa bajnoki bronzér­mes csapata mutat be látványos világítóköteles műsort. Egész nap a szőlő, a bor áll a középpont­ban, ihatnak frissen sutult mus­tot, a hegyközségi borkóstoló sá­tor várja a betérőket, kézműves játszóház, babahempergő, ugrá­lóvár szórakoztatja a gyereke­ket, az anyukák pedig megta­nulhatják, hogyan készül a no­vaji rezgős rétes. A résztvevők egészségsátorban ellenőrizhetik is a vérnyomásukat, este pedig az Egri Boys zenéjére szüreti ut­cabálon táncolhatnak. A progra­mot tűzijáték zárja. S. S. A Vigadalom sokszínűnek ígérkezik Hamarosan saját konyhán főznek FELSŐTÁRKÁNY Elkészült a saját konyha, amelynek építésére tíz­millió forintot szavazott meg a képviselő-testület. A felszerelé­sek, eszközök ötmillió forint kö­rüli összeget tesznek ki, így a még szükséges engedélyeztetése­ket követően jövő keddtől üzemelő létesítmény 15 millió forint körüli összegből valósult meg. Az iskolai étkeztetést egyébként szeptember elsejétől már az önkormányzat sa­ját cége, egy nonprofit kft. valósít­ja meg, 22-étől pedig már nem Bo­gácson, hanem helyben készül a tárkányi közétkeztetési menü - tudtuk meg dr. Juhász Attila Si­mon polgármestertől. A falüvezető tájékoztatása sze­rint eredetileg pályázati pénzek­ből szerették volna megvalósíta­ni az óvodát, iskolát, valamint a szociális étkeztetést megoldó konyha létesítését, ám nem jár­tak sikerrel. A saját erőből meg­valósult beruházás egyébként alkalmas lesz arra, hogy a felso­rolt területeken étkezést igény­be vevőkénél akár nagyobb lét­számra is főzzenek. A polgármester jelezte: két másik pályázatuk is „parkoló pályára” került. Ennek persze részben örülhetnek is, hiszen ez azt jelenti: az önkormány­zat saját adó- és egyéb bevéte­lei olyanok, hogy a mindennar pi működésben előnyt, a pá­lyázatoknál viszont hátrányt jelentenek. S. S. HIRDETÉS A legkiválóbb nyolc diák jutalma E6ERSZALÓK Bányai Dóra Dori- na, Csirmaz Domonkos, Ko­vács Viktória, Singlár Fanni, Smuczer Orsolya, Szecskó Do- rina, Varga-Berta Áron és Var- ga-Berta Eszter voltak azok a szalóki állandó lakcímmel rendelkező diákok, akik kivá­ló tanulmányi eredményükkel kiérdemelték az „Egerszalók ösztöndíjasa” címet. Az önkor­mányzat korábbi határozata értelmében ezek a diákok tíz hónapon át (2015. szeptember 1-je és 2016. június 30. között) részesülnek - a beadott pályá­zatuk alapján testületi döntés­sel elnyert - személyenkénti öt-ötezer forintos juttatásban. s.s. A Varsányi Pincészet kihívásként tekint a nehézségekre A siker titka: szeretik a versenyt Én is így kezdtem, így szerettem meg a szakmát és ezt adtam át a gyermekeim­nek és adom a mai napig az unokáim­nak. A gyermekeimnek is megtetszett és ma már mind a 3-an itt dolgoznak a Varsányi Pincészetnél. így a jelenleg is zajló generáció váltást leginkább a ro­sé borhoz tudom hasonlítani, amely egy viszonylag lassú indulás után egyik pil­lanatról a másikra robbanásszerű fejlő­dést mutat évről - évre. Kihívásként te­kintettünk a nehézségekre, nem csa­pásként, ez a sikerünk titka. - mond­ja Varsányi Lajos, a verpeléti Varsányi Pincészet tulajdonosa. Az elmúlt évek­ben megtanultunk a hátrányból előnyt kovácsolni, egyszóval: küzdeni. Ennek a szemléletnek köszönhetően, családi pincészetként az Egri Borvidéken ta­lán egyedülálló módon, idén várhatóan meghaladjuk a két millió palack feletti értékesítést. Törekvésünket, miszerint kiváló ár-érték arányú borokkal érdemes jelen lenni a borpiacon, az eredményeink egy­értelműen igazolják. A másik összetevő a hitelesség. Családi pincészetként a ne­vünket is adjuk a borhoz, így nem elég a jóra, hanem a legjobbra kell törekedni. Az elmúlt évek beruházásai, - ame­lyeket nem csupán technológiai, ha­nem humánerőforrás oldalon is kiemel­ten kezeltünk -, meghozták az eredményt. A hazai borá­szatok közül egyedüliként a Le Mondial du Rosé 2015 nemzetközi borversenyen a Menőire rosék aranyérem­mel, a Kékfrankos-Merlot rosénkat ezüstéremmel dí­jazták. De említhetem az Egri Borvidé­ki borversenyt is, ahol 12 érmet szerez­tünk, valamint a borvidék legjobb rosé borának a Kékfrankos - Merlot Rosé bo­runkat választották. Szintén nagy öröm volt a számunkra a Vinagora nemzetkö­zi borverseny eredménye, az Aranytőke Borversenyen elért 5 aranyérem, illetve nem utolsó sorban, hogy az Egri Csillag borunkat választotta az Egri Borbarát Hölgyek borának az Egri Borbarát Höl­gyek Egyesülete. Természetesen a sikerek a sok évre visszatekintő, a borvidék egyes szőlő- termelőivel való együttműködésnek is köszönhetőek. Ők azok, akik hisznek bennünk, és az időről idő- •re a semmiből felbukkanó, sokat ígérő majd eltűnő fel­vásárlók helyett továbbra is a velünk való együttműkö­dést választják, mert biz­tonságban érezhetik ma­gukat. Hiszen áz együtt­működésnek köszönhetően, pincésze­tünk nem csupán egy-egy szőlőfajta fel­vásárlására köt szerződést, hanem sok évre előre biztosítja a termés átvételét. Mi itt élünk, itt gazdálkodunk - és a jö­vőben is itt fogunk - már lassan 40 éve és a nevünket adjuk garanciaként a ter­melőknek. Lehetőségeink megengedik, hogy rugalmasan alkalmazkodjuk a keres­let változásaihoz. Tapasztalataink alap­ján a könnyedebb zamatú, illatos borok­ra növekszik az igény, amely igények­nek meg tudunk felelni. Ugyanakkor nem feledjük a borvidék tradicionális borainak, az Egri Bikavérnek és a Deb- rői Hárslevelűnek a képviseletét nem csupán a hazai, hanem nemzetközi pi­acokon is. Természetesen a kísérletezést sem feledjük, továbbiakban is keressük az újat, a legjobbat. A Hárslevelű és Bou- vier fajták keresztezéséből „született” Kabar szőlőfajtában, vagy éppen a Sa- uvignon Blanc-ban, Fekete Leánykában vagy a Dornfelderben komoly potenciált látunk a borvidéken. Mint a kereskedelem más területe­in is, a borászatok között is nagy a ver­seny a fogyasztók kegyiért, de mi sze­retjük a versenyt - mondja a végén Varsányi Lajos. Hívja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! elsősorban az Egerben és tér­ségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 20/358-7200-as telefonszámot hétköznapokon! I HHXpitósyl % 1 -sas sar,-.sJí Varsányi

Next

/
Thumbnails
Contents