Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-01 / 204. szám
2015. SZEPTEMBER 1., KEDD Szükség van-e arra, hogy az elítéltek tanuljanak? Milyen oktatást kapnak a fogvatartot- tak? Miért fontos a képzésük, hogyan zajlik ez? Juhász Attilával, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokával beszélgettünk. Mazurka Zita zita.mazurka@mediaworks.hu EGER Felvették az egri Eszterhá- zy Károly Főiskola tanárképző szakára a 12 év szabadságvesztésre ítélt T. Adriennt. A lányt emberölésért ítélték el a hét éve egy társával elkövetett brutális gyilkosság miatt. Az ítélete har- madolódik: 12 évet kapott, de mivel már 2008 óta előzetes letartóztatásban van, két évet kell még a rácsok mögött töltenie a kalocsai női börtönben. A jó hírt ügyvédjével osztotta meg egy levélben, s dr. Kamarás Péter az egyik országos napilapban nyilatkozva elmondta, hogy mindig örül, ha egy elítélt eltökélten új életet kíván kezdeni a rácsok mögött. A Hírlap úgy tudja, a felsőfokú tanulmányainak elkezdése miatt átkerülhet a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe. Az információ a heol.hu közösségi oldalán is erős indulatokat váltott ki olvasóinkból. Többen sokkolónak nevezték a hírt, más szerint hihetetlen, hogy felsőoktatási intézménybe járhat egy elítélt. Egyikük azt írta: és ki fizeti a kötségeket?? Drogos gyilkosfogja tanítani a jövő generációját?? Tudom... tudom... most jön majd a „mindenkinek kell egy második esély” duma..., de azért mindennek van határa!!! Többen kérdezték: És hogy folyik a vizsgáztatás? Odahívják a vizsgáztató tanárokat a börtönbe? Az adófizetők, a mi pénzünkön? Juhász Attilát, az egri börtön parancsnokát kérdeztük: milyen oktatást kapnak a fogvatar- tottak, miért fontos a képzésük, hogyan zajlik ez?- Amikor valaki bekerül a börtönbe, az kudarc az egyénnek, a családjának, a barátainak, az egész társadalomnak - vallja a bv. ezredes. - Ha egy elítéltnek nincs semmilyen végzettsége, szakmája, akkor nehezebben helyezkedik el, illeszkedik vissza a társadalomba. A mi egyik fő célunk a reintegráció, ezért tartjuk fontosnak, hogy kapjanak oktatást a fogvatartot- tak. A visszailleszkedés segítésében nagyon fontos, hogy valamennyi társadalmi szereplő részt vegyen, a család, a barátok és a társadalom is. Az egri intézményben nem folytatunk alapfokú oktatást, egy uniós támogatású szelektív hulladékkezelő képzésünk zajlik 20 női rabbal. A képzéseink elindítása előtt felmérjük a hiányszakmákat annak érdekében, hogy olyan oktatást tudjunk adni, ami használható a mindennapokban. A korábbi parkgondozói képzésünk kapcsán olyan visszajelzést kaptunk, hogy többüknek sikerült kint munkát találnia a'börtön- ,ben elsajátított szakmával.- Most nincs felsőfokú tanulmányokat folytató elítéltünk, de tavaly volt egy, aki egyéni tanrenddel elhagyhatta az intézményt oktatás céljából. Az ösz- szes előírt követelménynek meg kell ilyenkor felelnie, hogy kiengedjük: vizsgáljuk a bűncselekménye súlyát, azt is, hogyan viselkedik az intézeten belül, veszélyeztetné-e a közbiztonságot. Mindent elkövetünk, hogy nullára csökkentsük az intézet elhagyásával járó kockázatot - közölte a parancsnok. Amikor a költségekről kérdeztük, ekképpen válaszolt:-.Semmiképpen nem ablakon kidobott pénzről van szó. Hosz- szú távon ugyanis megtérül az oktatásra fordított összeg, hiszen ha el tudnak helyezkedni a börtönből kikerülők, és sikeres a reintegrációjuk, jelentős ösz- szeget lehet megtakarítani egy esetleges büntetőeljárás költségein. S azzal, hogy munkába állnak, maguk is adófizetők lesznek. Ehhez azonban mindenkinek a támogatására szükség van. A Börtön a városért programot is azért kezdtük el, hogy a városban élők is lássák: az elítéltek között is vannak értékes emberek, akik tudnak, akarnak dolgozni. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától megtudtuk, hogy a tanuláshoz való jog az elítélteket is megilleti, évente 40-50 fogvatartott kezd felsőfokú tanulmányokba. Új életet kezdhetnek, kellő hittel Az egri börtönben jelenleg rész- munkaidős lelkész is dolgozik, aki lelki támogatást nyújt az elítélteknek - tudta meg a Hírlap. Az épületben tizenöt esztendeje, 2000-ben börtönkápolna is épült, ahol a fogvatartot- tak egyénileg imádkozhatnak, de itt tartják nekik a hittanórákat is. Az egri női letöltőházban minden felekezetnek segítséget nyújtanak vallásának a gyakorlásához. Missziós csoportok is járnak az intézetbe. Nemrégiben egy másik börtönből érkezett rabok mesélték el saját tapasztalataikat, illetve legközelebb pedig egy már szabadult tér majd vissza, hogy elmondja: hogyan állta meg a helyét és milyen módon sikerült újjáépítenie az életét. MEGYEI KÖRKÉP ß Elítélt előítélet Mazurka Zita zita.mazurka@mediaworks.hu ü E mlékszem, amikor először jártam a börtönben, a parancsnokkal, egy őrrel és egy női elítélttel beszélgettem. Napokkal előtte bennem volt a félsz, hogy mi vár rám odabent. Előítéletekkel telve mentem be. Azt sugallják a filmek, a híradások, hogy a börtön veszélyes, agresszív hely, ahol a rabok kiabálnak, verekednek és káosz uralkodik. így az a kép élt bennem, hogy ez fogad majd. Belépve az épületbe megtapasztaltam, hogy az egri börtön egyáltalán nem ilyen. A kapun túl fegyelem, rend, rendszer és kiszámíthatóság van. Mindenki tudja és végzi a dolgát. S nemcsak a cellákban, a folyosókon van rend, hanem a bent dolgozók szemlélete is rendben van. Csak erről keveset hallani. Talán ezért tűnik oly misztikus világnak kívülről. Egyébként az is, csak nem abban az értelemben, ahogyan azt a nagy többség gondolja. Nem éheztetik a rabokat, nincsenek állandó összetűzések, folyamatos fenyítések. Hiába szeretnék sokan. Igen, a fogvatartottak kapnak ételt, vannak ágyak, van tévé, a rabok dolgoznak, képzésekre járhatnak a bv-intézetben, van kápolnájuk, ahol imádkozhatnak. S szükségük is van rá. A hangsúly legyen a megelőzésen, a bűnt büntetés kövesse, vallom. Ám nem mindegy, hogy a szankciót milyen körülmények között töltik. Ha mit sem változtat rajta a börtön, ha ugyanolyan állapotban szabadul, mint ahogy bekerült, akkor újra és újra elkövet valamilyen bűntényt, s újra bekerül a rácsok mögé. A bv-intézetben dolgozók feladata nagy: jobbá tehetik a világot. S ebben mi is segíthetünk. Tegyük félre az előítéleteinket és tegyünk (mert tehetünk) mi is! A kapun túl fegyelem, rend, kiszámíthatóság van. Rendőrintelmek az iskolakezdésre HEVES MEGYE A tanévkezdet miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott figyelmet kér az autósoktól az utakon, főleg az óvodák és iskolák közelében. A balesetek nagy hányada a figyelmetlenségből adódik, ezért a hatóság kéri az autókkal közlekedőket, hogy menet közben csak a vezetésre figyeljenek, a telefonálást, SMS-írást, internetböngészést mellőzzék. Fontos, hogy a szülők gyermekeikkel az iskolakezdés előtt beszéljék meg a közlekedési előírásokat, tervezzék meg, járják be a legbiztonságosabb útvonalat. Az egyedül iskolába igyekvő gyermeket emlékeztetni kell, ne térjen el a szokásos útvonaltól, idegenekkel kapcsolatot ne létesítsen, ismerősök autójába is csak akkor szálljon be, ha azt előzetesen megbeszélte szüleivel. T. M. Összefogtak a helyi muzsikusok HEVES Amatőr helyi művészek előadásában láthatták a minap az érdeklődők az István, a király című rockopera dalait. A produkciót vastapssal kísérte a publikum. A hevesi bemutató ötvözte a populáris zenei előadók és a keményebb rockerek produkcióit, hisz’ Fodorné Nagy Judit, Lóié Adrienn és Réti János, a Sarkifény előadói, Kisné Kertész Gabriella, Szalká- ri Réka, Tóth Miklós és Lóié Mihály együtt lépett színpadra az Anonym Rock Band két tagjával, Bagdi Attilával és Bagdi Szabolccsal, s a Bad Sector-os Berta Péterrel, aki szintén a rockzenészek táborát erősíti. A megvalósulásához nagyban hozzájárult Balláné Fülöp Márta. Az István szerepében látott Tóth Miklós elmondta: élvezték a közös munkát, egymásra odafigyelve tudtak dolgozni. SZ. E. Az ország különböző településeiről érkezett népdalegyüttesek léptek fel az egri megméretésen Aranypáva nagydíjas a gyöngyöstarjáni kör EGER Bármilyen stílusú zenét is kedveljen a magyar ember, ha népzenét hall, akkor bizonyára megmozdul valami a lelkében. Ez bizonyosodott be az elmúlt hét végén az Egri Kulturális és Művészeti Központ, valamint a KÓTA, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége szervezésében megrendezett XIX. Egri Népzenei Gálán is. Nem véletlen, hogy az esemény helyszínein, a Bartako- vics Béla Közösségi Házban és a Márai Látogatóközpontban Kodály Zoltán és Bartók Béla portréja függött a színpad felett. Kodály Zoltán 1905 nyarán népdalgyűjtő útra indult az akkori Észak-Magyarországon. Kincsekre bukkant az ország peremvidékein, s hetvenéves koráig több ezer dallamot rögzített. A gyűjtemény egyik nagy eredménye a Magyar népdalok énekhangra és zongorára című mű - a dallamok felét Kodály, másik felét Bartók kísérte zongorán. Mindketten sokat tettek a magyar népzenéért, s azért, hogy az utókor ápolni is tudja ezeket a hagyományokat. E tradíciókat hivatott továbbvinni az Egri Népzenei Gála is, amelyet immár tizenkilencedik alkalommal tartottak.- A gála célja az értékteremtés és értékmegőrzés, emellett létezik egy szakmai minősítéAz Aranypáva Nagydíj egyik nyertese, a Gyöngyöstarjáni Pávakör si rendszer is. Térségi, országos rendezvényeket tartanak, valamint az Aranypáva Nagydíjasok részt vehetnek az évente egyszer megrendezendő gálán. Az Egri Népzenei Gála is arany- pávás esemény - nyilatkozta a Hírlapnak lapzártánk után Bimbó Zoltán főszervező. Hozzátette: - A népzenei fesztivál az egész országot érintő program, amelyen magyar és nemzetiségi népzenei együttesek mutatkoznak be. Az eseményen szaktekintélyekből álló zsűri kísérte figyelemmel az együttesek produkcióit. A fesztivál fontos részei a szombat délutáni és esti szakmai előadások, amelyek fő célja a hagyományos népzenei ismeretek továbbadásán túl, hogy az együttesek és vezetőik köz- művelődési információkkal is bővítsék tudásukat. A fesztivál második napján színes gálaműsor zárta a rendezvényt, amelyről rádiófelvétel is készül. A fesztivál első napja a Szép- asszony-völgyben található Márai Látogatóközpontban zajlott, míg vasárnap a Bartakovics Béla Közösségi Házban léptek fel az előadók. A vasárnapi döntő alapján a következő együttesek részesültek Aranypáva Nagydíjban: a Gyöngyöstarjáni Pávakor, a Kakucsi Népdalkor és Borvirág Együttes, a Konyári Pávakor, s a Törő Gábor Hagyomány- őrző Együttes. V. M. t l, jX n _T|^r^nr^r-Q^n U ÍO (o *Í fS]f“=m / iS a® OO __nOOJTJl, ]y]® 35)|^ | raH
