Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-02 / 205. szám

4 BÉLAPÁTFALVA ÉS Családi nap, születésnap BEKÖLCE A hét végén ünnepelte 20. születésnapját a helyi élel­miszerbolt, s velük közösen rendezett családi napot az ön- kormányzat a művelődési ház udvarán. A gyerek- és promó- ciós programokon kívül most tartottak ökumenikus kenyér­szentelést, volt zumba és mo­toros bemutatót tartott a 7 éves mónosbéli Dorkó Dániel. Fellépett az Egercsehi és a Mi- kófalvi Asszonykórus, a Mikó- falvi Öntevékeny Hagyomány- őrző Népi Együttes, s a járdán- házi iskolások csoportja. Utób­biak az Indul a bakterházból adtak elő részleteket. Este ret­ro diszkóval zárult a nap. Küldöttség járt Berlinben SZILVÁSVÁRAD A község és Ber­lin Steglitz-Zehlendorf nevű kerülete 26 éve ápol testvér- városi kapcsolatot. Augusztus közepén 14 szilvásvárad! fiatal és három felnőtt kísérő uta­zott Németországba. A gyere­kek megnézték Berlin neveze­tességeit, de kikapcsolódásra is nyílt lehetőségük. Fogadta őket a városrész polgármeste­re is. Jövőre a német gyerekek látogatnak Magyarországra. Többen kapnak támogatást SZŰCS Augusztus utolsó heté­ben ülésezett a képviselő-tes­tület. Módosították a szociá­lis és helyi támogatásról szó­ló rendeletüket. Bővítették azok körét, akik ilyen segítsé­get kaphatnak, maradt ugyan­is pénz az ellátásokra. A hely­hatóság idén a szociális ke­ret terhére a szűcsi iskolások­nak és óvodásoknak is ad tan- évkezdé.si támogatást, gyere­kenként ötezer forintjára csa­ládoknak. A pénzt szeptember elején fizetik ki. A képviselők áttekintették a község első fél­éves gazdálkodását, a költség- vetés helyzetét is. KÖRZETE 2015. SZEPTEMBER 2., SZERDA Öt napig régészek tártak föl késő bronzkori házakat és göd­röket Balaton mellett. Ritka­ság, de a helyi önkormányzat támogatta a kutatást. Tóth Balázs balazs.toth@paftner.mediaworks.hu BALATON Nem ősi kincset, nejn is mamutcsontokat, még csak nem is egy hajdani csata helyszínét, csupán néhány ezer éves telepü­lés nyomait kutatták a napokban, régészek a balatoni Nagy-völgy­ben. A térség nemigen tartozott korábban sem a gazdag és sűrűn lakott helyek közé, de a feltárás a tudomány szempontjából fontos, s a balatoniak is elmondhatják, falujuk már ősidők óta lakott. Ha most elolvassuk a falu törté­netét bemutató írást a község hon­lapján, azt találjuk, a XV. század­ban a serkei Lórántffyak, az Or- mányiak, majd a Perényiek bir­toka volt, 1552-ben a törökök el­pusztították, de hamarosan újjá­épült. A legendák szerint viszont már a tatárjárás idején is lakott volt a terület, akkor egyházi erek­lyéket, harangot rejtettek el az in­goványos területen. Mostantól vi­szont úgy indulhat majd a falu bemutatása, hogy területén már a bronzkor óta laktak emberek.- Az önkormányzat felkérésé­re dolgozunk itt. Már korábban végeztünk a helyszínen geofizi­kai felmérést, annak eredménye alapján érdemes volt itt ásni. Tud­tuk, hogy milyen korú települést fogunk itt találni, házak nyomai, gödrök látszottak. Most ezeket a szelvényeket nyitottuk meg - mutat körbe a területen Reményi László, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Központ egyik feltárásvezetője. Sokat nem kel­lett ásniuk, a felszín alatt 30-40 centiméterre már látszik, hol áll­tak egykor a mini garzontól vala­mivel kisebb, földbe süllyesztett kunyhók. Ott sötétebb a talaj szí­ne, a környéken pedig sárgásabb. A cölöpök nyomai még sötéteb- bek voltak. Ezen a helyen egy ké­ső bronzkori település volt, ahol az időszámításunk kezdete előt­ti első évezred elején élt egy kö­zösség, legalább hat-hét ház áll­hatott egymás mellett pár tíz mé­teres távolságon belül.- A legfontosabbnak tartom, hogy ma csak beruházások, út­építések helyén folyik régészet. Akkor is nyűgnek tartják. Itt vi­szont az a szerencsés helyzet for­dult elő, hogy van egy a saját te­lepülése múltja iránt érdeklődő lelkes ember és önkormányza­ti vezetés, akik energiát, pénzt fordítanak erre. Ez nem gyako­ri. Fejlődést jelent a régészetnek is. Az itteni dolgokat megtarta­ni ugyan nem érdemes, de töb­bet tudtunk meg a múltunkról, s tájértéket jelent az örökségvé­delemnek. Észak-Heves régésze- tileg kevéssé kutatott, kevés in­formációval rendelkezünk ró­la, így tudományos szempontból jelentős a mostani feltárás. Né­hány éve a Dédestapolcsány és Nagyvisnyó közti földváron volt hasonló kutatás - magyarázza Reményi, aki ugyan a főváros­ból érkezett, de egyébként Éger- csehiből származik, ott élt húsz éves koráig. Az ásatásba helybéliek is be­kapcsolódtak. Ott volt önkéntes­ként Kovács Péter, aki helytör­ténettel foglalkozik, s már 2010- ben volt sejtése arról, hogy va­lamilyen lelőhely van arrafelé, majd Lászlóval (akivel egyéb­ként iskolából is ismerték egy-­Kovács Péter helytörténész mást) közösen bejárást is tartot­tak, s bronzkori cseréptöredékek kerültek elő a földből. Ilyeneket egyébként a mostani mintafeltá­rás alkalmával is találnak, ösz- sze is gyűjtik őket. Bíznak ab­ban, hogy restaurálás után visz- szakapják őket, s valahol be tud­ják mutatni. Fémeszközöket nem találtak, akkor ugyanis az drága holmi volt, az itteniek pedig sze­gények lehettek.- A helytörténetben is újabb fejezetek nyílnak a felfedezéssel. Balatonban ez az első régészeti feltárás, eddig ebből a szempont­ból üres területnek számított a vidék - mondta Kovács Péter. Nemcsak felnőttek, hanem di­ákok is bekapcsolódtak a mun­kába, nem is annyira a történe­lem szeretete, inkább az izgalom miatt. Kormos Norbert és Bóta Péter ástak, s keresgéltek, talál­tak is töredékeket.- Érdekelt bennünket ez az egész, találtunk egy-két dolgot, amelyek a bronzkorból szár­maznak, lehet, hogy soha nem lesz ilyenre még egyszer lehető­ségünk, ezért is jelentkeztünk a munkára, amikor tudomást sze­reztünk róla - mondják a fiata­lok, akik fárasztónak tartják a munkát, de élvezik a határban töltött napokat. Szeretnének még kutatni a környéken A község önkormányzata ön­erőből finanszírozta az egész feltárás költségeit. A falu veze­tése ugyanis úgy gondolta, né­hány százezer forintot megért nekik az, hogy jobban megis­merjék a település történelmét. Udzeliné Murányi Enikő hang­súlyozta, ez az egész az itt élők­ről szól, s a jövőben is szeretné­nek támogatni hasonló kezde­ményezéseket, amelyekre büsz­kék lehetnek a balatoniak. A to­vábbi régészeti kutatások költ­ségére pályázni fognak. Fontos­nak tartotta azt is, hogy diákok is kézzelfoghatóan ismerked­hettek a történelemmel. Felújították és bővítették is a község óvodáját Uj szobában alhatnak BEKÖLCE Új alvóhelyiséget alakí­tottak ki a községben lévő óvodá­ban. Az önkormányzat saját erő­ből végzett felújításokat és bő­vítést a gyermekintézményben. Félmillió forintot fordítottak ar­ra, hogy az iskola tornaterméből egy részt leválasszanak, s azt az óvodához nyissák, így a gye­rekek már nem a csoportszobá­ban alszanak. Teljes mértékben felújították a mosdót is, meg­szüntették a fal vizesedését, új­raburkolták a padlót, a falakat, s új szanitereket is vásároltak. A konyhát pedig átvezetékelték. A felújítást egyébként a köz­munkások végezték el, akiknek a soraiban van több építőipari szakember is. T. B. Már be is rendezték a kisgyermekeknek az alvóhelyiséget Egész nap szóit a zene a helyi kultúrházban Koncertek a falunapon EGERBOCS Augusztus 20-án tar­tották a falunapot a községben. Délelőtt a Galagonya Bábszínház előadásán szórakozhattak a leg­kisebbek, akiknek ezután a kul­túrházban kézműves foglalko­zásokat is tartottak. Délután íjászversenyt szer­veztek a fiatalabbaknak, vala­mint biciklis ügyességi vetél­kedő is zajlott a kultúrház alatti parkolóban. A tervezett vizes fo­ci elmaradt, helyette lufit fújhat­tak a gyermekek. Az Egerbocsért Egyesület bográcsgulyással várta a falube­lieket. Délután és este fellépett a Váraszói Rozmaring Népdalkor, a The Hangover Band, valamint a Silver Moon zenekar is. T. B. A kultúrház udvarán íjászversenyt is tartottak a lakosoknak k t i m 11 iomniií ELE; mSBSB »; f ffjjjg ( %t4 j'X „ xn Í$T -?,->*♦ $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents