Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-26 / 199. szám
2015. AUGUSZTUS 26., SZERDA Magánadomány indítja el a Jámbor Vilmos Arborétum újjáépítését Éledő erdő, recski remények rozás azonban megszakadt, így a továbbiakban semmilyen érdemi fejlesztés nem történt a területen. A hányatott sorsú arborétumnak az sem szolgált, mondja Nagy Sándor recski polgár- mester, hogy a privatizáció miatt magánterületekkel határolódott körbe, egyre nehezebbé vált a megközelíthetősége. Többek kö- , zött azért örült meg a hihetetlennek tűnő felajánlásnak, mert a településen állandó téma volt az arborétum, de eddig soha nem történt semmi érdemi cselekvés. A tavalyi év végén, közvetítő révén kereste meg a hivatalukat dr. Kopátsy Sándor neves közgazdász, hogy egy jelentős adománnyal támogatná az arborétum rehabilitációját. Sajnos manapság egyre ritkábban hallani hazánkban, hogy valaki magánemberként, mindenféle különösebb elvárás nélkül több millió forintot adományozna. Márpedig dr. Kopátsy Sándor tízmillió forinttal támogatja a recski arborétum megújulását. A 94 évesen is aktív, rendszeresen publikáló és könyvet író, többszörösen kitüntetett közgazdász véleménye szerint ezzel az összeggel nem lehet a világot megváltani, de ha sikerül elindítani a Jámbor Vilmos Arborétum rehabilitációját, akkor már elégedett lesz. A megkeresés nemcsak Recsk polgármesterének tűnt mesebelinek, de a cikk szerzőjét is felkere- kedésre ösztönözte, hogy meglátogassa a felajánlást tevő dr. Kopátsy Sándort. Miért Heves megye, miért Recsk a jótékonyságnak a célpontja, mikor Kaposváron született, Budapesten, majd mostanság Miskolcon él és dolgozik? Az életenergiával teli, szellemileg friss, ragyogó elméjű tudós készséggel osztja meg az okot, ami miatt szívügye a recski arborétum helyreállítása. Tisztábban látunk, mikor kiderül, hogy a Jámbor Vilmosnál tíz évvel később született nagyapja, aki a neves kortárs hatására lett világjáró kertész. Tanulmányai után a nagyapa a Somogy megyei arisztokrácia parkjainak építésében jeleskedett, Kaposváron volt nagy kertészete, faiskolája és virágcserépgyára. Évtizedekkel később dr. Kopátsy Sándor már csak ennek a birodalomnak a maradványaiba született bele. A természethez, a kertekhez ő maga mindig is vonzódott, sőt, a Bakonyban még épített is egyet. Mikor megtudta, hogy a Jámbor Vilmos nevét viselő arborétum pusztulóban van, nagyapja tiszteletére - kinek példaképe volt a neves kertépítő - úgy érezte, fel kell karolnia ezt az ügyet. A recskiek érthetően örültek a megkeresésnek, a felajánlásnak, és nagy ütemben munkához is láttak. Az adományozó kérésének megfelelően egy alapítvány kezeli majd az összeget, koordinálja a hatáskörébe vonható munkálatokat. Helyi részről megvan az akarat, hogy újra felvirágoztassák a megye egyik legkülönlegesebb arborétumát. Felvették a kapcsolatot az Egererdő ZrL-vel, ahol örömmel vették a polgármester megkeresését, tájékoztat Somay Gergely erdészetvezető. Nyitottak bármiféle együttműködésre, hiszen az erdők megóvása a változó klíma miatt is kiemelt fontosságú. Egy A park óriási fái még az arborétum jelenlegi állapotában is lenyűgözőek Hancsicsák Mihály hancsicsak.mihaly@gamil.com Tavaly év vége felé közeledve meglepő és hihetetlennek tűnő hír keltett izgalmat Recsken: egy magánszemély felajánlóként nagyon komoly összeggel szeretné támogatni a helyi Jámbor Vilmos Arborétum rehabilitációját. ban az Egri Erdőfelügyelőség felkérésére a soproni egyetem növénytani tanszékéről Bartha Dénes és Szmorad Ferenc jegyeztek RECSK Az egyik leghíresebb magyar kertépítő munkája - ami a nevét is viseli -, a több mint száz éve létesített arborétum az elfeledett alkotások szomorú sorsát élte tavalyig. Teljesen természetes, hogy egy település vezetése először kétkedéssel fogad egy nagy összegű felajánlást, különösen akkor, ha az ismeretlen magánszemélytől érkezik. Recsk első embere utánajárt a dolgoknak, felvette a kapcsolatot az adományozóval, s miután beigazolódott a felajánlás komolysága, az események felgyorsultak. Gál Sándor erdőmérnök - a terület jó ismerője - meséli, hogy 1955-ben 29 jelentősebb egzotikus fát említ az akkori felmérés. Később ezt erősíti meg az egri főiskolának az 1980-as években készített tanulmánya, bár a fajokban mutatkozik némi eltérés. Bő évtizeddel később, 1996Dr. Kopátsy Sándor adománya indította el a felújítást egy tanulmányt a Jámbor Vilmos Arborétum állapotáról, de sajnálatos módon a finanszírozási lehetőségek hiánya miatt az abban leírtakból nem valósult meg semmi. Utoljára egy mátrai térségre kiterjedő 2002-es közjóléti fejlesztési terv részeként történtek munkálatok az arborétumban. Elkészült az arborétum kerítése, valamint ekkor alakították ki a bejárati portát és az információs táblák rendszerét is. A finanszíaktuális példával, a mátrai lucfenyőállomány rohamos pusztulásával támasztja alá a kijelentését: jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy Sirok-Recsk térségben ez a folyamat már nem állítható meg. A projekthez örömmel csatlakozott a híres kertépítővel névrokonságban álló Jámbor Imre tájépí- tész-professzor, a Budapesti Cor- vinus Egyetem volt tanára, aki jelenleg az erdélyi Sapientia Egyetemen oktatja ezt a szép szakmát. Kifejti, hogy ő a térkompozí- ciós helyreállításban tud segíteni, és úgy gondolja, hogy az eredeti térszerkezetet alapul véve lehet a helyreállítást véghezvinni. A többi szakértővel egyetértve az a véleménye, hogy az 1996-os felmérésből lehetne kiindulni. Somay Gergely szerint, bár az arborétum természetvédelmi területen fekszik, az oda vezető út és a belső ösvények felújítása, valamint a kerítés rendbe tétele nem igényel különösebb engedélyeket, ezekkel el lehet kezdeni a munkálatokat. Ezt erősíti meg Nagy Sándor polgár- mester is, aki jövő tavaszra szeretné látogathatóvá tenni a megújuló Jámbor Vilmos Arborétumot. A leendő látogatók számára a csodás táj meUett vonzó lehet, hogy a tervek szerint ingyenes lesz a zajoktól távol eső különleges park. Az arborétum még a jelenlegi, elhanyagolt állapotában is lenyűgöző látvány. Az óriási fák mellett eltörpül az ember, a településtől távolabb eső helyzete és az elha- gyatottsága miatt egy szinte érintetlen ökoszisztémával találkozik a látogató itt. A négy és fél hektáros park 270 és 300 méteres magasságok között helyezkedik el, mondja Somay Gergely. Körbeka- lauzolván a társaságot, a síkabb alsó rész után vízfolyásokkal tarkított dombos emelkedő következik. A régen kialakított sétaösvények, hidak még járhatóak, jó pár információs tábla még áll. A szakértőcsapat egyöntetű véleménye, hogy munka lesz bőven, de a helyzet egyáltalán nem reménytelen. Alapos reményeik szerint Heves megyének hamarosan eggyel több látogatható arborétuma lesz, mondja mosolyogva Nagy Sándor polgármester. Dr. Kopátsy Sándor nemes felajánlása, úgy tűnik, termékeny talajra talált. Az élete utolsó éveit Recsken élő Jámbor Vilmos alkotása megérdemli, hogy az utókor számára fennmaradjon és tovább bővülhessen. Most nevelik, az október elsejétől február végéig tartó idényben pedig kilövetik őket Zablázzák a fácánokat a boldogi vadászok SOLDOG 1946-ban alakult meg a helyi vadásztársaság, jelenleg 25 tagja van. A társaság mintegy 3000 hektáron folytat apró- vad-gazdálkodást és vadászatot. Természetes környezetben, egy hektáron kialakított területen, közel három évtizede nevelnek fácánokat. Az idén a keceli keltetőből 4200 darab naposcsibét hoztak még májusban. Kevés táp mellett, főképp a körzetben termett kukoricát, búzát, napraforgót és zöldtakarmányt kapnak a madarak, olyasmit, amit a későbbi élőhelyükön is megtalálhatnak majd. Gondozásuk odafigyelést és nagy szakértelmet kíván. Négyhetes korukban már műanyag karikát kapnak az orrukba. MiA műanyag zabla felhelyezése nem okoz fájdalmat kor kilenchetesek lesznek, zablát helyeznek fel rájuk, ez azonban nem okoz fájdalmat nekik. A zablára azért van szükség, mert kis területen nagy a fácánok sűrűsége, éles csőrükkel, a csipkelődésekkel kárt tudnának tenni egymásban. Ezt akadályozza meg a zabla, mely rajtuk marad az őszi kiengedésükig, mikorra az 1-1,5 - kilogrammos súlyt is elérik. Ezzel az egyszerű eljárással a fertőzések egy része is megakadályozható, így egészségesebb lehet az állomány. A fácánokkal az apróvadas terület utánpótlását biztosítják az október elsejétől február végéig tartó vadászidényre. H. Sz. S. Főképp kukoricát, búzát, napraforgót és zöldtakarmányt kapnak TjTí (híTI (ii í |1 é íThiTh ríTífTJ r:l i|i ]! vhWBm L»1 iV>l l£f" ,i Yt i Vf: I nln I» pi I [5$ O íctw i r^íTTi tT{;i-it»fTTHU ( A magyar kertépítés történetében Jámbor Vilmos neve igen előkelő helyet foglal el. Az 1850-es évektől felívelő pályáját jelentős alkotások fémjelzik. 1865-től József főherceg alcsúti birtokának főkertésze, ahol kialakítja Magyarország egyik legszebb arborétumát. Az ő nevéhez fűződik a Margitsziget parkosításának és a vácrátó-
