Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-25 / 198. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. AUGUSZTUS 25., KEDD Kerékpár- tárolót is építettek PÉLY A dél-hevesi települé­sen 40-en dolgoznak mind a Start-közmunkaprogramban, mind a hagyományos közfog­lalkoztatás keretein belül. Ari Norman, Pély polgármeste­re lapunknak elmondta: igye­keznek az értékteremtő prog­ramokat előtérbe helyezni. A közmunkások így az utóbbi időben rendbe tették a telepü­lés megsüllyedt járdalapjait, és elvégezték a gaztalanítást a Fő úton, a Malom soron, va­lamint a Szabadság utcában. Szintén a közfoglalkozta­tottak építettek kerékpártá­rolót és egy hat férőhelyes gépjárműparkolót az orvo­si rendelő mellett, de terv­ben van utcabútorok készíté­se és további tereprendezés is. Mint megtudtuk: a polgár­őrök irodájának kialakítá­sa szintén ebben a hónapban esedékes. Pély polgármestere arról is tájékoztatta lapunkat, hogy több pályázatuk is sikeres volt: nyolcmillió forint érték­ben szerezhetnek be egy ki- lencszemélyes kisbuszt, ami közösségi célokat szolgál majd. Továbbá augusztus vé­gére villamos energiát terme­lő napelemeket szerelnek fel az orvosi rendelő, az önkor­mányzati hivatal, valamint az óvoda tetejére. E beruhá­zástól azt remélik, hogy csök­kenni fognak a település ki­adásai. SZ. E. Hamarosan nyílik a sószoba MATRADERECSKE Több Heves me­gyei településhez hasonló­an Mátraderecskén is sószo­bát alakítanak ki a helyi óvo­dában a gyerekek és a szü­lők legnagyobb örömére. Szeptembertől már igénybe is le­het venni a sóhomokozóval és já­tékokkal ellátott helyiséget, ami a derecskeiek összefogása nélkül nem valósulhatott volna meg. A projekt közel egymillió fo­rintba kerül, az összeget a te­lepülés lakosai alig egy hó­nap alatt gyűjtötték össze, a felnőttek délutánonként in­gyen látogathatják majd a só­szobát. A hivatalos átadó au­gusztus 28-án, a párnafeszti­válkor lesz. T. M. o I |í ^ <$■."' -í?" ifi .C;;;' I Négy medence, sokféle kikapcsolódás Turisztikai szempontból egy­re jelentősebb a to vidéké, fő­leg az öko- és a horgászturiz­mus miatt. Szabó Lajos, a Ma­gyar Turizmus Zrt. menedzse­re elmondta, tovább erősödhet a tó népszerűsége a bicikli­sek körében, hiszen nemsoká­ra elkészül a tiszafüredi kerék­páros centrum is. A cél, hogy Debrecen és Eger közt kerék­párút épüljön. Jó volna, ha fej­lődnének a szálláshelyek, fő­leg a kempingek. Jelenleg a magánszálláshelyek uralják a piacot. A tó négy medencé­je különböző kikapcsolódást kínál, ezt meg kell őrizni a ké­sőbbiekben is. Erősíteni kell a kapcsolatot a Tisza lentebbi és fentebbi szakaszaival, ame­lyek most méltatlanul mellő- zöttek. Számos intézkedés kellene ahhoz, hogy továbbra is jo egészségnek I örvendjen a Tisza-to. | Munkában a kotróhajó I A napokban ismét bebizonyí­totta létjogosultságát a Ti- sza-tó, amelynek megmara­dásához további fejlesztések szükségesek. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu KISKÖRE A Tisza-tó vízgazdálko­dásának jelene és jövője volt a téma a minap tartott kiskörei fó­rumon. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság és a Közép-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság (KÖ- TIVIZIG) rendezvényén a jelen­lévők képet kaphattak a sok­féleképpen hasznosított tó mai adottságairól, s néhány tervről is, igaz, ezekről kevesebb szó esett. Horváth Béla, a KÖTIVI- ZIG főmérnöke felelevenítet­te, hogy a tó építését már 1937- ben elhatározták, de csak 30 év­vel később kezdték el megvalósí­tani, feltölteni pedig csak 1973- ban. A jövőben meg kell találni az egyensúlyt a hasznosítási mó­dok között. Ezekről viszont már Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmér­nök beszélt, megemlítve, hogy ma első helyen a mezőgazda­ság áll, majd ezt követi a turiz­mus, a természetvédelem, a vil- lamosenergia-termelés, végül a hajózás. Megemlítette, a tó fel- töltését négy ütemben képzel­ték el, de csak a másodikig ju­tottak 1978-ban, ekkor érték el a 700 centiméteres felvízszin- tet a duzzasztóműnél. A követ­kező a 850 centi lett volna, de csak 725-ig jutottak, a negye­dik ütem, a 920 centiméter pe­dig valamikor a távoli jövőben valósulhatna meg, ha elkészül­ne a csongrádi vízlépcső is. Fejes Lőrinc -beszélt a termé­szeteshez hasonló vízjárás al­Jó minőségű a Tisza-tó vize A fórumon szó volt a vízmi­nőségről is. Az előadást tar­tó szakemberek elmondták, mind a négy medence vize jó, illetve kiváló a kémiai szeny- nyezők szempontjából, a ha­lak életéhez megfelelő, s für­désre pedig kiváló minősíté­sű. Biológiai szempontból a tó többnyire kiváló, a biodi- verzitás nagy. Az élő Tiszá­ban viszont a halak életkörül­ményei csak közepesek, mert a kiváló ivóhelyek „degradá­lódtak”, s fejlődött a horgá­szat is. A madaraknak ideális a környék. A cél, hogy a tónál megőrizzék a tározó biodiver- zitását, a nyílt vízfelület mos­tani, hatvanszázalékos ará­nyát, hogy ne mocsarasodjon el a terület. kalmazásáról, s arról is, hogy jó ötlet volt a nyári vízszintet idén is 740-750 centiméterre emel­ni, hiszen aszály volt, augusztus közepén megdöntötték a negatív vízállásrekordot (-322 centimé­teres alvízszint Kiskörénél) a tá­rozó alatti szakaszon.- Az 1993-ban született kor­mányhatározat 20 évig sza­bályozta a tó működését, de új még nem készült. Remél­jük, jövő januártól új rend sze­rint működhetünk, a természe­tes vízjáráshoz közelítő üzem­mel, magasabb vízszintekkel, amelyekről saját hatáskörben dönthetnénk, nem kellene kü­lön engedélyt kérnünk - mond­ta Fejes Lőrinc, aki azt is várja, hogy a következő években uni­ós forrásból nagyszabású mű­tárgy-rekonstrukcióra is lesz lehetőség, lesz egy újabb komp­lex Tisza-tó program, elkészül a Jászsági Főcsatorna a Zagy­váig, vagy legalább annak el­ső üteme. További árvízvédelmi fejlesztésekre is szükség vol­na, de folyamatos, biztonságos üzemre és a hasznosítókkal va­ló együttműködésre is. Hátra Mátyás, a KÖTIVIZIG osztályvezetője szerint az el­múlt időszak több intézkedése (hulladéklerakók rekultivációja, szennyvízprojektek) hasznosak voltak, de ezeket folytatni kell. Úgy véli, a környéken szükség volna a mezőgazdasági terüle­tek művelési ágának megváltoz­tatására annak érdekében, hogy a tápanyagot és a vizet vissza­tartsák. A településeken pedig a csapadékvíz-gazdálkodást kelle­ne bevezetni, a tisztított szenny­vizet pedig nem a tóba, hanem az alvízbe vezetni. Hátra a ter­vek közt említette a vízfolyások és az állóvíz mellett vízvédelmi Tavaly csúcson volt a vízerőmű Kiskörén működik az ország legnagyobb, 28 megawattos vízerőműve. Ötvös Pál, amű- ködtető Tiszavíz Kft. ügyvezető­je kifejtette, ritkaság, de nekik van 2030-ig szóló elfogadott stratégiai tervük. A tavalyi évük rekordot hozott, 147,5 ezer me­gawattéra áramot termeltek, egész évben működtek. Előfor­dul azonban, hogy fél évig nem, például, ha árvíz van, de most az aszály miatt a négyből csak egy turbina üzemel. Megjegyez­te, az erőművet 920 centiméte­res felvízszintre tervezték, így örülnének, ha a jövőben is en­gedélyeznék a plusz 5-10 cen­tis vízszintemelést. Ők maguk nem kezdeményezik a duzzasz­tás! szint növelését, alkalmaz­kodnak. pufferzónák, illetve szűrőme- zők (átemelők, befogadó csator­nák) kialakítását. Hegedűs Gábor, a Tisza-ta- vi Sporthorgász Kft. vezetője a fórumon hozzászólásában hiá­nyolta azt a megállapítást, hogy egy eleve sekély víztározóról van szó, amely az elmúlt negy­ven évben folyamatosan töltő­dött, s már eljutott öreg állapo­tába. Már mindennap gondozni kell, különben meghal. A pénzt nemcsak szállodákra, kempin­gekre, hanem a tó megmentésé­re kell fordítani, ennek kulcsa a kotrás. Ahol most alaposan bele­nyúltak a mederbe, ott 20-30 év­re biztosítva van a holtágak léte. Ez ellen a természetvédők sem szólhatnak. Legyen a szakma, a politika és az ország lakosságának egyezsége ez a stratégiai Feltáriák a vízhez kötődő viszonyrendszerünket SZOLNOK A Tisza részvízgyűj- tő-gazdálkodási terv felülvizs­gálata címmel szervezett spe­ciális területi szakmai fórumot az Országos Vízügyi Főigazga­tóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVI­ZIG) hétfőn Szolnokon. A fó­rumon a hazai vízügyi straté­giát összefoglaló Kvassay Jenő Tervben (KJT) megfogalmazott célkitűzéseket, a 2010-ben jó­váhagyott vízgyűjtő-gazdálko­dási terv felülvizsgálata során feltárt problémákat és megha­tározott intézkedési javaslato­kat ismertettek a szakembe­rek a Tisza részvízgyűjtőről az érintett szakmai és társadalmi szervezetek részére.- A mi területünkön az ösz- szes megvalósult fejlesztés­ben figyelembe vettük az uni­ós előírásokat, és valameny- nyi fejlesztést úgy valósítottuk meg, beleértve például az árví­zi és belvízi, illetve Tisza-tavi fejlesztéseket, hogy egyúttal az uniós irányelv szerint elké­szített vízgyűjtő-gazdálkodási terv céljait is szolgálják. Ezért jó példaként, s teljesített fel­adatként is lejelenthető ez Ma­gyarország részéről — tudtuk meg Lovas Attilától, a KÖTIVI­ZIG igazgatójától. A fórumon elhangzott: elen­gedhetetlenné vált a hazai kér­désekre hatékony választ adó vízpolitika megalkotása, amely ATisza-tó és környéke egyben turisztikai célpont is világos jövőképet vázol fel, ezért rendelte el a kormány a hazai gazdaságfejlesztést segí­tő Kvassay-terv elkészítését. A KJT a klímaváltozás káros ha­tásait ellensúlyozó aszálykeze­lést, a gazdaság fejlesztését tá­mogató vízgazdálkodást és a vi­dékfejlesztést támogató öntö­zésfejlesztést ötvözi. A KJT tár­gya a víz, az a környezeti elem, amelyhez mindenkinek kö­ze van. A társadalom minden tagja és rétege viszonyul a víz­hez, a víz hasznának élvezője­ként vagy éppen mint az eset­leges vízkárok elszenvedője. A terv célja ennek áz ezerszálú viszonyrendszernek a feltárása és intézkedések megfogalmazá­sa, hogy minél teljesebben tud­juk a társadalom és a gazdaság szolgálatába állítani a víznek, adottságaink révén rendelke­zésre álló előnyeinket, kellő' biz­tonságban legyünk a fenyegető káraitól, erőforrásait, ide értve a víz élővilágát is, megőrizzük a jövő nemzedékek számára. A vízügyi stratégia doku­mentuma a szakma, a politi­ka és az ország lakosságának a vízgazdálkodási feladatok el­látásáról szóló - konszenzuson alapuló - egyezsége kell, hogy legyen, ezért a Kvassay-terv el­készítése széles körű társadal­mi vita tárgya, amelyet szak­mai, illetve területi fórumok kísérnek. K. K. -Sz.E. * i t t

Next

/
Thumbnails
Contents