Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-21 / 195. szám

12 BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 2015. AUGUSZTUS 21., PENTEK Na^yboldogasszony-búcsúkor szentelték meg az újjáalkotott művet Újra áll már Mária szobra Kapálógépet vesznek a pályázati pénzből SZŰCS A község önkormányzata 1,1 millió forintot nyert a Nemzeti Re­habilitációs és Szociális Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztéri­uma által kiírt Szociális Agrárgaz­dálkodási - Szociális Földprogram pályázatán.- Gyümölcsfák ültetésére pá­lyáztunk, a faluból több mint öt­ven családdal kötöttünk megálla­podást, ennyien szeretnének részt venni a programban, amit tavaly elindítottunk. Van, aki bővíteni szeretné gyümölcsfa-állományát, van, aki most vág bele. Szélesebb körben lehet most csemeték közül választani. Az árak különböznek, az almáé, szilváé átlagos, az őszi­baracké magasabb. Igyekszünk egy agrárszakemberrel együttmű­ködve megfelelően elosztani majd a fákat a lakosok között. A cseme­téket ősszel vagy tavasszal kapjuk meg - mondta Kökény Béla, a tele­pülés polgármestere. Hozzátette, elsődlegesnek tar­tották, hogy minden lakossági igényt kielégítsenek, de előre gon­dolkodtak, s szeretnék megalapoz­ni a szociális földprogramjukat és a jövő évi közmunkaprogramot egy géppel is. Nagyobb teljesítmé­nyű, 300 ezer forint értékű kapáló­gépet is betettek hát a pályázatba. Mivel elegendő támogatást nyer­tek, így ezt is megvásárolják.- Az önkormányzatnak van egy kis saját földje, vásárolni ugyan nem tudunk mellé, de nemrégi­ben ajándékba kaptunk egy falu­belitől, aki már művelte. A terüle­teket ősszel felmérjük, felszántat- juk, majd művelni akarjuk, ehhez is jól jön a saját kis gépünk. Olyan tevékenységbe fogunk, amely nem igényel nagyberuházást - számolt be a tervekről a faluvezető. T. B. A szilvafa ára átlagos Lengyel János kezdeményezé­sére állították helyre az elpusz­tult alkotást, amelyet az egri érsek áldott meg. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu BÉLAPÁTFALVA Az idei Nagybol- dogasszony búcsú részeként az 1980-as évek első felében el­pusztult, eredeti Mária-szohor hű mását állították föl a város­ban, a ciszterci apátsági temp­lom mellett. Az alkotás 150 évig volt meg épségben, majd a kör­nyéken álló fák egyike egy vi­harban ledöntötte s összetörte. Lengyel János tavaly régóta dé­delgetett álmát váltotta valóra, s újra elkészíttette a szobrot, ame­lyet az eredeti talapzaton állítot­tak föl. Az Észak-magyarorszá­gi Regionális Vízmű Zrt. kezelé­sében lévő területet a város ön- kormányzata tetette rendbe, új­raemelte a szobor tövében faka­dó Mária-forrás körüli falat.- Itt voltam, amikor összetört a szobor és akkor megfogadtam, hogy újra elkészíttetem. Már csak azért is, mert régen készült egy fénykép, amelyen a felesé­gem keresztanyja látható, amint a forrás mellett ül egy vendég lánnyal - mesélte Lengyel Já­nos, aki egyébként régen a víz­mű dolgozója is volt. Megköszön­te azok munkáját, akik a nyár fo­lyamán, negyven fokos hőség­ben dolgoztak azért, hogy méltó helyre kerülhetett a mű.- Tavaly ősszel keresett meg Lengyel Jani bácsi, aki felkarolta a közakaratot. El is készült a szo­bor, amely hű mása az előzőnek, kaptam róla ugyanis mindenféle dokumentációt, így tudtam meg­formálni. Nagy méltóság egy te­lepülésen, ha van egy ilyen em­ber, aki képes volt áldozni erre. Örömmel tettem eleget a kérésé­nek - mondta Koltai László szob­rászművész, aki újraalkotta Má­ria alakját. A bélapátfalvi búcsúk törté­netéről, a Mária-kultuszról és a szoborról egy 14 oldalas kiad­vány is készült. Bársony Béla jó tíz éve foglalkozik helytörténeti kutatással, foglalkozott a helyi iparral, de öt-hat évvel ezelőtt a búcsúk történetének kutatásába is belefogott.- Elmentem a Néprajzi Mú­zeumba, ahol fotókat kerestem, jártam az egri Főegyházmegyei Könyvtárban is, ahol régi köny­veket, iratokat kutattam a béla­pátfalvi búcsújárásról és a Má: ria szoborról, kíváncsi voltam rá, hogy ki és mikór állíttatta. A ta­lapzaton ugyan 1830 áll, de, mint kiderült, valószínűleg 1831-ben készült a mű - mondta Bársony Béla. - Régi óhaj volt a szobor pót­lása, voltak fölvetések ezzel kap­csolatban, de elevenébe Lengyel János vágott bele, aki múlt év no­vemberében összehívott itt egy bejárást, megrendelte a szobrot, amely el is készült. Ezen föllelke­sedve, márciusban kerestem meg a polgármesteri hivatalt, hogy ké­szüljön egy kiadvány erre az alka­lomra, hiszen akkor már ez a dá­tum volt megadva, mint a szente­lés időpontja. A kis könyvecske el is készült, nagyon köszönöm a nyomdának. Még kevés is lett, többen is olvasták volna. A könyvecskében egyébként leírja: a búcsújárás már a 13. szá­zadban elkezdődött Bélapátfal­ván, a Bélháromkúti Apátságnál, majd a 16. században megsza­kadt. Akkor éledt újjá, amikor az 1700-as évek közepén a templo­mot felújították, majd a virágko­rát az 1800-as években élte. A te­rület tulajdonosa, az egri papne­velde is ekkor állíttatta a szob­rot a Mária-forrásnál. A 20. szá­zad elején volt, hogy 25-30 egy­házközségből is érkeztek búcsú­járók, 1920-ban, a Trianoni béke- szerződés aláírását követően pe­dig több mint háromezren zarán­dokoltak el az apátsági templom­hoz. A kommunista hatalomátvé­Ferencz Péter polgármes­ter elmondta: a szoborkert­be más nem kerül, így ma­rad, ahogyan most elkészült. Az apátságot és környékét azonban tovább szeretnénk fejleszteni infrastrukturáli­san, és egy komoly rekonst­rukcióval is. - Ehhez a megfe­lelő pályázati kiírásokat vár­juk. Az összefogás megvan az tel után a búcsújárás hanyatlás­nak indult, mára helyi jellegűvé vált. egyházmegye, a bélapátfal­vi egyházközség és az önkor­mányzat részéről is. Azokat a részeket, ahol a kövek sérül­tek vagy hiányoznak, pótol­nánk kívülről és belülről is - árulta el a tervekről Ferencz Péter. A szoborkert a vízmű védőterületén található, s fel­újított kerítés öleli, így nem lesz állandóan látogatható. Lemaradtak a rövid ceremóniáról A szobor szentelése többek szerint kissé kurtára sikere­dett. hiányolták egyebek kö­zött a köszöntőket, akár a pol­gármester, akár Lengyel János részéről. Hangot adott véle­ményének ezzel kapcsolatban Koltai László, aki szerint ebben így nem volt semmi méltóság, pedig ez nem egy hétközna­pi dolog volt. Többekkel együtt ugyanis lemaradt a ceremóni­áról, hiszen miután a mise vé­get ért, s mindenki odasereg- lett a szoborkert kerítéséhez, el is hangzott a rövid érseki ál­dás. - Nem így kellett volna vé­get érnie az óriási munkának, itt voltak azok az emberek is, akik rendbe tették a területet. Kár volt ezért - hangsúlyozta a művész. Koltai László, dr. Ternyák Csaba, Lengyel János, Ferencz Péter és Bár­sony Béla a felújított szoborkertben Nagyobb rekonstrukciót terveznek Több fejlesztésre lesz lehetőség, a gyerekek jobb ellátást kaphatnak lesz a Tündérkert Óvoda Belevágtak a gazdálkodásba Egyházi MIKÓFALVA, BEKÖLCE Szeptember­től - az idősek házi segítség- nyújtása és az általános iskola után - a Mikófalvai Tündérkert Óvoda is egyházi fenntartásban működik tovább. Az egyezteté­sek még tavasszal elkezdődtek a helyhatóság és a szervezet kö­zött, a napokban pedig sikerült minden kérdést lezárni. Az előz­ményekhez tartozik, hogy az önkormányzatok megszüntet­ték a közös óvodát működte­tő Balaton-Mikófalva-Borsod- szentgyörgy-Bekölce Intézmény­fenntartó Mikrotársulást. Bala­ton Borsodszentgyörggyel kö­zös új társulást alakít ki, amely­nek gesztora Borsodszentgyörgy lesz. Bekölce és Mikófalva pedig úgy döntött, hogy önállóan mű­ködteti tovább óvodáját. Utóbbi településnek azonban időközben kapóra jött a házi segítségnyúj­tást is évek óta közmegelégedés­re működtető Magyar Pünkösdi Egyház Kelet Humán Szolgáltató Központ megkeresése.- Költségvetési szempontból előnyös, hogy egyházi fenntar­tója lesz az óvodánknak is, ezt tapasztaltuk már az iskola, va­lamint az idősek házi segítség- nyújtásának esetében. Az egy­házak által lehívható magasabb normatívából ugyanis több fej­lesztésre lesz lehetőség, s a köz­ség büdzséjét sem terhelik továb­bi kiadások. A község érdekében hozta meg a döntést az önkor­mányzat képviselő-testülete, hi­szen iskola, óvoda mindenkép­pen kell egy faluba. Ezek nélkül ugyanis nagy a veszélye annak, hogy elöregszik a település, a fi­atalok elvándorolnak, majd a fa­lu elnéptelenedik - mondta Fó­nagy Gergely, Mikófalva polgár- mestere.- A mostani, római katolikus hittant tanító vallási nevelés to­vábbra is működik majd az óvo­dában, hiszen az intézményt a fenntartó egyház humán szolgá­lata működteti majd, a pedagógiai programot pedig az óvónők állít­ják össze. Öt évre szóló szerződést kötöttünk, amelyet minden év májusában felülvizsgálunk. Pá­lyázati szempontból is kedvezőbb lesz az egyházi működtetés - so­rolta az előnyöket Fónagy Gergely. Elmondta azt is, hogy az au­gusztusi szünet előtt már 28- an jártak az óvodába, szeptem­berben pedig húsz gyerek kezdi az új tanévet az intézményben. Az év közben becsatlakozókkal jövő év végére ismét a júliusi lét­szám környékére emelkedhet a gyerekek száma. Bekölcén-jövő év májusáig az önkormányzat tartja fönn az óvodát, tudtuk meg Gálné Mát­rai Ágnes polgármestertől. Ha társuláshoz csatlakoznak, az a következő nevelési évtől lesz lehetséges. Ebben az évben 14- en járnak majd óvodába Beköl- cén. T. B. EGERCSEHIA márciustól jövő feb­ruár végéig tartó START köz­munkaprogramra 22,35 millió forintot fordíthat az önkormány­zat. A bányászfaluban mostaná­ban nemigen volt jellemző a föld­művelés, de belevágtak a mező- gazdálkodásba. A növényter­mesztésre egy öthektáros szán­tót tisztítottak ki, hogy művelés­re alkalmas állapotba hozzák, ehhez pedig eszközöket (ágap- rítót, kapagépet) is vásároltak, tudtuk meg Kovács András pol­gármestertől. Idén júniusban malacokat is vettek, amelyeket egy saját épí­tésű karámban tartanak. Az ál­latok etetéséhez a program ad segítséget jelenleg, később pe­dig saját maguk által előállított terménnyel akarják ellátni a jó­szágokat. Kiszámolták azt is: ha minden a tervek szerint alakul, a malacokból 1,2 millió forint ér­tékű húshoz jutnak. A mezőgaz­dasági mintaprogramban tizenöt falubelit tudnak foglalkoztatni. A hagyományos közmunka­programba 30 tartós munkanél­külit tudtak bevonni a faluban, két csoportra osztották őket, há­rom-három hónapra jutottak munkához az emberek. A vala­mivel több mint hétmillió forint a bérekre és a közterhekre volt elég. A résztvevők egyebek kö­zött a település tisztán tartásá­ért, a parlagfű-mentesítésért fe­leltek. T. B. i V 1 í » (

Next

/
Thumbnails
Contents