Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-18 / 193. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP

2015. AUGUSZTUS 18., KEDD

W* Foto: Korsos Viktor

Augusztus 20-án a vasárnapi szám vezércikke aztán már tényleg az ünnepé, baljós háborús árnyakkal szegetten persze. „A magyar korona” cím után kiderül, hogy bizony a háború véres zivataraiban már harmadszor ünnepeljük első koronás királyunk, Szent István napját. A cikk írója megjegyzi, hogy az első a háborúra való felsorakozásban, a biztos győzelem bizodalmában volt, lelkes, hangos énekkel vonultak fel katonáink a magyar korona védelmére. Mindenki egy rövidesen diadallal bevégződő háború hangulatában ünnepelt. Amikor a második Szent István napját ültük - szól a szöveg -, akkor már egy nehéz, megpróbáltatásokkal terhes, téli háború után voltunk. Ezt a második Szent Istvánt a magyar korona haderejének legfényesebb diadalában ünnepeltük (visszavertük kicsit a muszkát), s igazán senki sem gondolt arra, hogy még harmadszor is háborúban ünnepeljük első koronás királyunk ünnepnapját. Hát még ha sejtették volna, hogy a következő évek is így telnek!

Az augusztus 20-i írásban az antant, a kapzsi és nyereségvágyó Anglia, valamint az állhatatlan és kétszínű Románia is megkapja a magáét: most ismét Romániát vették munkába az antant diplomatái, és ennek seregeit akarják a maguk kivérzett, kifáradt csapatai segítségére beállítani. Ma a kis Románia is jó lenne nekik, s ezért készek áldozatot is hozni, természetesen a máséból. Ez a más most mi volnánk, Magyarország, Szent István koronája. Innen ígéri be katonai segítség ellenében Erdélyt, s így a magyar korona felajánlásával akarja a maga kufár ügye mellé állítani a kis Romániát, ahol megbízhatatlan, helyesebben megfizetett kezekben-van elhelyezve a nép sorsa a demagóg vezéreknél. (Mi már tudjuk, az a kis Románia így lett nagy Románia.) De bármiként döntsön is Románia - hangzik az ünnepi vezércikk -, Szent István koronájának egy talpalatnyi földjét sem fogja megkapni sem így, sem úgy, mert bizonyos, hogy a magyar tigrisek egy akácfát sem fognak sem békével, sem vérük árán átengedni az erdélyi részekből. Ezzel a fogadalommal ünnepli széles ez ország a háború harmadik Szent István-napját. Talán tényleg nem a „magyar tigriseken” múlt, hogy mégis másként lett.

Az 1916. augusztus 20-i szám hirdetései közlik, hogy vehetünk hajhullás ellen lúgmentes hajmosót, három koronáért Yes szappant, vagy beiratkozhatunk Ko- máromy Ödön zene- és énektanár zeneiskolájába a Deák Ferenc utca 2. szám alatt, a Láng Lász- ló-féle ház földszintjén. Az ap- róhirdetések- ben a háború ellenére is zajlik a hétköznapi élet: magányos úrinő keres két szobát, konyhát; eladó szüretelőkád és keveset használt boroshordó; munkáslányokat felvesz az egri Dobó Nyomda Rt. és az Antalfy könyvkötészet; felsőbb osztályú középiskolai tanuló

izraelita jobb családoknál teljes ellátást keres. És minden korban vannak notórius elhagyók és keresők: ott maradt az uszodában a 34-es kabinban két vékony nyaklánc, rajta a két medalion, könyöklő angyalkával. A megtaláló a Kaszinó portásának adja át, megkapja jutalmát. Hogy a megcsillantott jutalom lehetősége kellőképpen fölcsigázta-e a becsületes megtalálót, azt már aligha tudjuk meg.

Röpke ugrás az időben. Más kor, más világ, két bukott háború, földindulás után a régi-új ünnep: 1956. augusztus 20.

A Népújság (ekkor még nem mint napilap), a Magyar Dolgozók Pártja Heves Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja augusztus 15-i, szerdai vezércikkében a szilárd pártfegyelem, mint sikereink előfeltétele mellett tör harcosan lándzsát. A lap hírül adja, hogy idén is megrendezik Egerben az Ifjúsági Béketalálkozót. Majd sorakoznak a címek: Rehabilitált középparasztok a tarnaleleszi Gárdonyi szövetkezetben, Jobb lesz a rizsellátás, Csökkent a termelési költség a selypi cukorgyárban, Ismét több élüzemet avattak megyénkben - Hatvani Konzervgyár, Heves Megyei Nyomda, Mátravidéki Fémművek, Mátravidéki Erőmű -,

Bőséges választék az egri Népbüfében, Törik a dohányt, jó a termés. Egy kis lazítás is kell: Ilona-bál az eg ri dolgozóknak augusztus 18- án a Park szálló fagylaltkertjében, fővárosi művészek felléptével. A Hazafias Népfront rendezésében az augusztus 20-i ünnepség műsorát Alkotmányunk ünnepén a megye városaiban és községeiben számtalan helyen láthatták. Egerben egész napos sport- és kulturális rendezvények. Hatvanban kétnapos vidám vásárt tartottak a Vegyipari Technikum Parkjában, a mezőgazdasági és újítókiállítás Pe- tőfibánya, Apc, a Hatvani Cukorgyár, a Mátravidáki Erőmű részvételével. Mátrafüreden munkás-paraszt ifjúsági találkozót, Gyöngyösön pedig kiállítást tartanak az Orczy-kastélyban és a gimnáziumban. A változó időket, a lassan másként fújdogáló szellőket és az önkritika eredményét jelzi, hogy a gyöngyösi nagyüzemek vendégül hívják a gyöngyösi téeszeket és egyéni dolgozókat, köztük a most rehabilitált középparasztokat is.

Pétervására szlovák vendégeket vár a nagy napra, akik rész vesznek a barátságos labdarúgó-mérkőzésen. Verpeléten a Dózsa Tsz látja vendégül az egercsehi bányászokat. Ezenkívül még a megye további 24 községében tartanak nagygyűlést és egész napos kultúr- és sportműsort.

A lap további részében az alkohol bűnözésben betöltött szerepével, az 1956-57- es pártoktatási év előkészítésének tapasztalataival foglalkozik, valamint Andics Erzsétetnek, a Központi Vezetőség tagjának, a tudományos bizottság elnökének egri beszámolójáról tudósít, az egri Pedagógiai Főiskola udvarán megtartott nagygyűlésen ötezren vettek részt. Színesítésként Ruttkai Ottó az egri Gárdonyi Géza Színház évadkezdése előtt az új tervekről és új színészekről nyilatkozik. A termelési tudósításokból kiderül: ezer új lakás épül Gyöngyösön, új iskola Selypen. Eddig 71 vagon tököt, 53 vagon paradicsomot és nagy tétel dinnyét továbbított a horti átvevőhely. A mezőgazdaság, a kollektív termelés, a tsz-ek és a kenyémek- való megtermelése körüli egyébként is gyakori írások most még nagyobb hangsúlyt kapnak: Vita a szövetkezetben, Az ország legjobb tehenészete: a hatvani cuÜnnepi vezércikk: rendet akartak tenni a fejekben.

korgyár célgazdaságának tehenészete, kiderül, hogy a nagytelki üzemegység első helyen áll az ország legjobb tehenészete címért folyó versenyben. Az egyéni gazdák is teret kapnak abban az írásban, mely közli, hogy 10 tsz és 16 egyéni gazda jószága vesz részt a megyéből az Országos Mező- gazdasági Kiállításon. Az egyéni dolgozó parasztok állatai közül a legjobb külalak pontszámot Be- dő Kristóf tarnabodi gazda tehene érte el, közvetlen mögötte áll a tarnazsadányi Feidner Sándor Rózsa nevű tehene és Bata Sándor kompolti lakos Kékes nevű bikája.

1956. augusztus 20-án nem jelent meg a Heves Megyei Népújság, az ünnepi szám augusztus 18-án látott napvilágot (a legközelebbi augusztus 25-én jelenik meg). Az ünnep jegyében a címlapon tudósítanak arról, hogy augusztus 20-ra a megye valameny- nyi tsz-e teljesíti a gabonabeadást, az Alkotmány-dekádban négyezer tonna szenet adtak terven felül a mátravidéki szénbányászok, kétnapos járási mezőgazda- sági kiállítást rendeznek augusztus 19-20-án Hevesen kis és nagy munkagépekkel, az egri Gárdonyi Géza Színház társulatának vendégszereplésével, sport- és kulturális eseményekkel, hajnalig tartó tánccal, melynek fődíja egy 125-ös Csepel motorkerékpár - a 25-i szám címlapfotóján már a nyertes, Dózsa Alajos középparaszt is látható, aki boldogan feszít a kamera előtt a Csepel nyergében. Egy írás arról ad számot, hogy 70 ezer literrel több lesz a bor a megyében, mint tavaly volt.

És igen, az ünnepi vezércikk, melynek feladata, hogy helyes utat mutasson, rendet tegyen a fejekben, ideológiai jelzőkarókat verjen le. Minden hatalom a dolgozó népé - adja tudtul Lendvai Vümos, a Megyei Tanács VB. elnöke félkövérrel szedett kétha- sábos, az oldal jó harmadát betöltő írásában. Valóban, az új kenyér és az alkotmány nagyon közel állnak egymáshoz, az új kenyér fő táplálékunkon kívül népünk új és jobb életét is jelképezi, alkotmányunk pedig e szabad nép, a szabad ország új államiságát, az állampolgárok testi és lelki elnyomásának megszűnését testesíti meg - állapítja meg a szerző. Majd elemzi a múltat és jövendőt: Még tíz éve sincs annak, hogy alkotmányunk van, ezért nem nehéz visszaemlékezni a felszabadulás előtti időkre. Amilyen szétvá- laszthatatlanul összetartoznak az alkotmány által biztosított emberi jogok az új kenyérrel, ugyanolyan szorosan összetartozott 12 évvel ezelőtt Magyarországon a dolgozó emberek és családok sokaságának a jogtalanság és a kenyér- telenség. Ma Népköztársaságunk alaptörvénye, alkotmányunk szilárd biztosítéka annak, hogy ne lehessen többé bizonytalanná tenni népünk kenyerét. Az alkotmányt és az új kenyeret is a párt útmutatásával, sok verejték árán vívta ki és biztosította népünk.

Az alkotmány tiszteletére indított begyűjtési versenyben a járási hivatal jelentései szerint kimagaslóan teljesített Gyöngyössolymos, Abasár, Szarvaskő, Mátraballa, Egerbakta, Zagyvaszántó, Felnémet, Kerecsend, Makiár és Ostoros, a lemaradottak szégyenlistájára iratkozott föl Átány, Újlőrinc- falva, Poroszló, Besenyőtelek, Tar- nazsadány, Zaránk, Szihalom, Füzesabony, Pély és Szajla.

S mit nézhetett szórakozásként a megyében augusztus húszadikán a dolgozó nép a moziban 1956-ban? Szinte kivétel nélkül nyugati imperialista történelmi és szórakoztató filmet. Az egri Vörös CsUlagban a Papa, mama, feleségem meg én című francia könnyűséget adják, délelőtti matinén a Tavasz a jégent (osztrák), az egri Bródyban az Egy nap a bíróságon megy (olasz), a gyöngyösi Szabadság Rembrandtot vetíti (angol), a Puskinban A félelem bére (francia) megy, Hatvanban a Holnap már késő lesz című (olasz) produkció látható.

(Kovács János 2002. augusztus 19-én a Hírlapban megjelent cikkének rövidített változata.)

i; t Nagy, aSlami reprezentatív, tomjenezo...

1916 és 1956, e két vizsgált idő pont között a '20-30-as évek irredenta szövegekkel teli. ..mindent visz \ sza" lázban egó, Tri- \ anon-fejléces na j pilapjaiban ma- gasra csap az üres keresztény-kato likus-nemzeti-konzer- vatív retorika a király nélküli Magyar Király Ságban, melynek csúcspontja kétségtelenül a kurzus fényes politikai kultusza, az 1938-as Szent István év. A ,40 es évek ismét a hamis háborús jelszavaké és

hangulaté, a kényszer és a szükség harapófogójában vergődik továbbra is a nemzet és augusztus 20-a, Az 1945 utáni átmeneti időszakot követően a fellépő új hatalom, a kommunista párt fabrikál belőle ismét nagy állami. reprezentatív, önmagát töm- jénezö ünnepet, gyáravatásokkal, tervteljesítésekkel és kitünte tés-esővel. A fordulat évében, az 1949-ben elfogadott és augusztus 20-án hatályba lépett alkot mány óta mint a Magyar Népköztársaság Alkotmányának és az új kenyérnek ünnepeként vonul be ismét piros betűs napként a naptárba, s maradt az egészen a rendszerváltásig.

Uralkodó vagy pártvezető - valaki mindig utat mutat az ünnepen

A 20. század országos és helyi lapjait, újságjait forgatva az ember könnyen rájöhet arra az igazságra, hogy az elmúlt 100 esztendőben augusztus 20-át bekebelezte a politika. Jobbára a mindenkori hatalom akart mindenáron kezdeni vele valamit, bizonyítani, jármába hajtani, nevezzék akár Szent Ist- ván-napnak, akár az Alkotmány vagy az új kenyér ünnepének.

Kovács János

heol@heol.hu

íSER Az eredmény kétes: üres frázisok, pufogó jelmondatok, képmutatás, kényszeredett és hamis szavak a nemzetre és a népre való hivatkozással, dagá- lyos szónoklatok a vezércikk- írók, a politikusok és helyi nagyságok részéről. Ez volt a hivatalos ünnep képe. S ez figyelmeztetés az utódok számára. Azért a propaganda mögül olykor előtűnik maga az élet is. Ha süt a nap, jó az idő, van mit enni, sok mindent elfelejt az ember.

Az elmúlt évszázad két kitüntetett augusztus 20-áját vesszük alaposabban szemügyre az egri sajtó tükrében: 1916-ot, a háborús évet, mikor derekán járunk az első nagy világégésnek és a végén a nagy hadi lelkesültség- nek, s 1956-ot, ugyancsak egy másik földindulás előestéjéről.

A dr. Setét (Schwarcz) Sándor által főszerkesztett Egri Újság 1916-os számai nem adnak gazdag felvezetést augusztus 20- hoz. Annál inkább foglalkoztatják a lapot a harmadik événél tartó és egyre kilátástalanabb világháború véres küzdelmei. Az igazi lelkesültséget már szóvirágok pótolják. A napilap augusztus 17- én, csütörtökön első oldalán azzal foglalkozik, hogy „Románok fölözték le a két balkáni háború eredményét, melyért egyetlen árva csepp vért sem ontottak”. A másnapi vezércikk még egy másik ünnepről szól. „A nemzet imádkozik” címmel egy ájult tiráda a birodalom agg uralkodójához, az életből hamarosan kisétáló I. Ferenc Józsefhez, Ausztria- Magyarország császárához és apostoli királyához: „86. évfordulóját ünnepli most a nemzet annak a pillanatnak, hogy a legelső magyar ember, hű magyar nemzetétől a legrajongóbb szeretettel körülvett ősz királyunk először pillantotta meg a napvilágot. Most fénylő célok ragyognak már ki a füst és a vér tengeréből, hogy diadalok, ezernyi dicsőség arany szivárványa ékeskedik a meghasadozó égen.” A történelmi hasadás utóbb befoltozhatatlannak bizonyult.

Augusztus 19-én ismét egyféle háború, de már az ínség és az indulatok forrongó helyi aktualitása kerül a címlapra Jajgató piac” címmel. Az egri piaccal - úgy tűnik - már eleinknek is gondjai adódtak, meggyűlt a baja a vásárlóközönségnek az árusokkal. Tisztességes polgárasszonyok, csekély fizetésért küzdő, sokgon- dú kishivatalnokok feleségei sírva hagyják el a piacot, ahol drága pénzükért nem vár más rájuk, mint a legdurvább szitkok, amely- lyel a piac korlátlan zsarnokai büntetlenül árasztják el a vásárlóközönséget - írja az Egri Újság, s megjegyzi, hogy ezen durvaság okozói a háború legnagyobb vámszedői, a nyerészkedők.

Bekebelezte a propaganda

i

9