Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-17 / 192. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP Idén is az újrajátszott 1552-es ostrom volt a vigasság legnépszerűbb programja, melyen ezúttal lánykérés is történt a hagyományőrzők között, amire senki sem számított, de legalább annyira örült mindenki a bejelentésnek. Tudta-e ön? Huszadik születésnapját ünnepelte idén a Végvári Vigasságok, ebből az alkalomból a szervezők tortával és tűzijátékkal is kedveskedtek a vendégeknek. A rendezvény csúcspontja az ostrom volt, most azonban egy hirtelen leánykérés is megkoronázta az egyébként is látványos eseményt. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com EGER Nemcsak magyar, hanem külföldi szemmel is lenyűgöző volt az idei Végvári Vigasságok. Kovács „Bronzi” Róbert (Charles Bronson hasonmása, akiről nemrégiben cikk jelent meg újságunkban - a szerk.) spanyol barátja, Marie Carrasquedo Lebour- geois a következőket mondta el lapunknak Bronzi tolmácsolásával:- Legjobban a nemzetek íjászversenye tetszett, de a különböző bemutatókat, a Pavane zászlóforgatók produkcióját és a Maré Temporis puskalövéseit is nagyon élveztem. Sok hagyományőrzővel beszélgettem, s nagyon jó véleménnyel vagyok a vendégszeretetükről. Ami a várat illeti, látom, éppen épülőfélben van; szép dolog megőrizni a régmúlt emlékeit. A hagyományőrzők programjain kívül is igazán élettel teli volt a vár a vigasság idején, sok impulzus érhette a látogatókat: korabeli viseletbe öltözött hölgyek és urak tömkelegé, kézműves foglalkozások, puskalövések, a vár éttermének teraszáról kíváncsiskodó vendégek, múzeumot látogató turisták - ez a kép jelent meg az itt lévők előtt, felidézve a rendezvény hangulatát. A forróság ellenére rengetegen voltak kíváncsiak a vigasságra. Szombaton jöttek el legtöbben, valószínűleg ez az 1552-es ostrom újrajátszásának is volt köszönhető. Az ütközetnek minden évben nagy sikere van, ám ezúttal egy, az ostromban részt vevő hagyományőrző a csata alatt hangosan és látványosan kérte meg kedvese kezét, a vár munkatársait és a vendégeket is meglepve ezzel. Számos külföldi és az ország más részeiről érkezett magyar vendége volt a várnak.- Jó a szervezés, nagyon hangulatos a vásár is, mindenki mozog a zenére. Lenyűgöző! A múzeumokat körbejártuk, majd jöttünk az ostromra, amely fergeteges volt. Itt különösen érezni a magyar habitust; büszke vagyok rá, hogy magyar lehetek - nyilatkozta lapunknak Balassa Erika, pécsi magyar-angol szakos tanárnő. Miután a programokat is megörökítik a média munkatársai, ezért egy egri operatőrt, Bátori Tamást is megkérdeztem a vigasságról:- Jól megszervezett volt az ostrom, a narrációt jól összehangolták az eseményekkel. A felvonulás is nagyon tetszett, s úgy vélem, van a rendezvényben dinamika: sok impulzus ért, jól éreztem magam. A pasa sátra pedig különösen szimpatikus számomra - osztotta még lapunkkal a véleményét. A hagyományőrzők fontos résztvevői a vigasságnak. A Budapestíj A Végvári Vigasság elnevezésű esemény eredetileg lovagkori ri fesztiválnak készült húsz esztendeje, 1995-ben. + Azután 2002-től vált egyértelművé. hogy legfőképpen a török korral foglalkozik a rendezvénysorozat. + A fesztivál körülbelül tíz éven keresztül kilenc napig tartott. + Az első vigasság íjászversenyén franciák is részt vettek, sőt, a Vitézlő Oskolának az 1990-es esztendőkben volt egy francia tagja is. A rendezvény évek óta jelentősen foglalkozik a török vonallal ről érkezett, s idén a Bajvívó Magyarok Egyesület tagjaként megjelenő dr. Igaz Levente történész a következő meglátásokról beszélt:- Én ’99-ben voltam itt utoljára, a vár ugyanaz, bár az utóbbi időben a vár alja sokat változott előnyére. Az ostromban is részt vettem; szűka tér, úgy vélem, ki kellene hozn i középre jobban, de egyébként nagyon tetszett minden. Levente megemlítette, hogy a magyar hagyományőrzők - köztük az egriek is - nagy hangsúlyt fektetnek a török vonalra, ami még a törökök számára is döbbenetes, pozitív értelemben persze. Végül a vármúzeum igazgatójával, Berecz Mátyással beszélgettem, aki elmondta, a nagy meleg ellenére is rengeteg érdeklődője volt a vigasságnak. Mint ahogyan visszaemlékezett az első fesztiválra, az is nagyon izgalmas volt, de még szegényes eszköztárral rendelkeztek. Hozzátette: az akkori viszonyokat ma valószínűleg megmosolyognák. Továbbá megtudtuk, tavaly 11 ezer volt a látogatók száma, a vezetőség bízik abban, hogy idén ezt meghaladják. Az új haza s*2015. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu A világban zajló legújabb kori népvándorlás - ami a hazai köztudatban csak menekültügyként gyökereztetett meg - olyan szintre jutott, hogy még itt, Heves megyében is szíven üt bennünket. Pedig hazánknak e távoli északi táján nem épül kerítés, nem vécézik össze afrikai emberek a legszebb tereinket, és még Afganisztánból jött gyerekek krétarajzai sem éktelenkednek az érsekkerti szökőkút körüli aszfalton. Amikor olvassuk a hírt, hogy a Líbiából indult és állítólag legalább 40 halottal a fedélzetén Olaszország partjaihoz ért hajóról háromszáz élő menekültet is Am az éhező szájak egyszer csak enni kérnek. kimentettek az olasz hatóságok, azért van okunk elgondol- kodni. Például olyan apróságokon, hogy ezek a más színű és más kultúrájú emberek biztosan nem szórakozásból adják fel korábbi életüket és fullasztják meg magukat levegőtlen hajófenéken. Nyomós okaik vannak arra, hogy az életüket kockáztatják - és sajnos nagy számban el is veszítik - az új haza megtalálása érdekében. Teljesen igaza van annak, aki azt állítja: a XXI. század második évtizedére előállt helyzet felett nem hunyhatunk szemet. Téved viszont, aki a problémát le akarja szűkíteni a „megállítani, máshová terelni” kérdésre. Aki a „szép hazánkban nem akarunk idegeneket” sémára egyszerűsít, a gond lényegét fedi el. Azt, hogy a globális kapitalizmus kizsigereli a világ legkiszolgáltatottabb térségeit, s ehhez jól jönnek a helyi konfliktusok. Ám az éhező szájak egyszer csak enni kérnek, a hozzájuk tartozó kezek pedig előbb-utóbb bekopogtatnak ajtóinkon. Erre a problémára kellene megoldást találnia a világnak. Ráadásul mihamarabb. Unokás trükkel verik át a HEVES MEGYE Unokázós csalásnak nevezték el a trükkös bűnö-’ zésnek azt a legújabb módszerét, amelyről Kovács Nikoletta, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense adott tájékoztatást a Hírlapnak.- Azért hívjuk fel a sajtó segítségével az állampolgárok figyelmét e jelenségre - közölte -, mert szeretnénk, ha nem válnának. áldozatokká a korosabb személyek. Az „unokázós csalás” lényege az, hogy az elkövetők közeli-rokonra - leggyakrabban unokára - hivatkozva kérnek segítséget a szépkorú- aktól. A legtöbbször a kiszemelt idős embert késő este vagy éjszaka a tettesek telefonon felhívják, zaklatott, síró hangon, s azt rebe- gik, hogy az unokájának nagyon sürgősen sok készpénzre, esetleg forintra váltható értékre van szüksége. Azt is elmondják, hogy a rokon maga nem tudja átvenni az összeget vagy az értéktárgyat, hanem egy ismerősét küldi érte. nagyit De megtörtént már az is, hogy a telefonáló magát adta ki a tárcsázott koros személy unokájának.- A legtöbbet színlelt ok a segítségkérésre az, hogy az állítólagos unoka vagy hozzátartozó balesetet szenvedett, s az okozott károk rendezése érdekében van szüksége mielőbb készpénzre. Avagy: a rokon kölcsönt vett fel, amit sürgősen vissza kell fizetnie. Van, aki odáig merészkedik az érvelésben, hogy az unoka fogságban van, s csakis egy összegért engedik szabadon. Arra int a rendőrség, hogy azonnal ellenőrizzék a hívás valóság- tartalmát, telefonáljanak annak, akire a telefonáló hivatkozik! Kovács Nikoletta azt is kéri, akiket így keresnek meg, legyenek óvatosak, egészségesen bizalmatlanok. Ne adjanak senkinek se pénzt, se más értéket! Ha valaki mégis bűntény áldozatává válik, értesítse a rendőrséget a 107-es vagy 112-es segélyhívó telefonszámok valamelyikén. Sz. Z. Ilyenkor azonnal ellenőrizzék az érintettek a telefonhívás valóságtartalmát! Palócok értékeivel ismerkedhettek PÁRÁD A palócföld értékeinek megismerése, kézműves mesterségek elsajátítása, valamint Párád történetének, nevezetességeinek megismerése volt a célja az idei honismereti népművész tábornak, amely a napokban ért véget. Az EKMK Forrás Gyermek Szabadidőközpont tematikus táborai közül évek óta ez az egyik legnépszerűbb. Mint Somfai Tibornétól, a tábor vezetőjétől megtudtuk, idén is „nagycsaládokban” éltek a fiatalok, akikkel az egy hét során arra keresték a választ, hogy a népművészet értékei miként épülnek be a mai tárgyi kultúrába. A résztvevők délelőttönként szőttek, fontak, gyöngyöt fűztek, üveget festettek, kerámia szélcsengőket készítettek, délutánonként pedig sokat kirándultak a környékbeli nevezetességekkel ismerkedve. Esténként Berze Nagy János Palóc mesés gyűjteményéből szemezgettek és adtak elő egy-egy történetet. Az idén a társasággal tartott négy hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő gyermek is, akik szintén nagy örömmel kapcsolódtak be a programokba. Többen évek óta visszatérnek a táborba, így Bassa Evelin, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója is, aki immár felnőtt segítőként oktatta a kicsiket a kézművesség fortélyai rp. B. K. Koncertek, gumifüstölés és habparti a strandon Felbőgtek a motorok TÁRNÁMÉRA A termálstrandon szombaton és vasárnap még inkább átadhatták magukat az élvezeteknek, akik frissítő kikapcsolódásra vágytak. A program középpontjában az autók álltak, melyeknek gazdái összemérhették őket a szépségversenyen, de be is mutathatták egymásnak a járgányokat. Az autólim- bó és a gumifüstölés után nem maradhatott el az autók fényezése sem, ezt a feladatot a hölgyekre bízták. A fergeteges délutánt, a habparti után átvette az uralmat a zene: DJ Revolution, Sub Bass Monster, a Hősök, az Animal Cannibals, Deniz és DJ Adam P hajnalig fokozták a hangulatot. J. H. Felejthetetlen hétvégén tombolhattak az érdeklődők a mérai fürdőben Tűzzománc alkotónap lakosoknak EGER Az idén már többször is megtartott tűzzománcos alkotónap utolsó állomásának a vár adott otthont. A város fontosnak tartja, hogy a lakosság megismerkedjen e művészeti ággal. Ezúttal a Végvári Vigasságokon belül rendezték meg ezt a háromnapos alkotói fesztivált. A látogatók, középiskolás diákok és felnőttek egyaránt megismerkedhettek a tűzzománckészítés technikájával. A vendégeknek egy igazi különlegességgel is készültek, hiszen kipróbálhatták a festő- és rekeszzománc technikát, mindemellett különböző képző- és iparművészeti, valamint kézműves tevékenységeket is kipróbálhattak. M. A. m"l | nykérév el