Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-03 / 180. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ HÍREK Ősztől fedett piacon a kofák Hamarosan elkezdheti az üzemelést a falu fedett piaca. Az önkormányzat csaknem 15 milliós támogatást nyert a beruházásra néhány éve, ám az építkezés párszor szünetelni kényszerült. Jelenleg a vízvezeték-rendszer kiépítését végzik (fotónkon látható), az árkosítás elkészült. Hátra van a 11 férőhelyes parkoló kialakítása, de Forgács Jánosné polgármester úgy fogalmazott: az ősszel már használható lesz a terület a kofáknak, vásárlóknak. SZ. E. Előadást tartott az iskolaigazgató EGER, GYÖNGYÖS A Kárpát-medencei magyar nyelv- és irodalom szakos tanárok egyhetes gyöngyösi táborában „Magyar nemzeti vidékfejlesztési stratégia néhány kérdése az oktatásban” címmel tartott érdekes előadást prof. dr. Vasas Joachim agrártörténész, az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium igazgatója. SZ. E. A Blaha Színkör szórakoztat A hevesi Blaha Színkör érkezik augusztus 14-én a városba. A népszerű színjátszó csoport Molnár Ferenc Az ibolya című művét adja elő a közösségi tér színpadán este héttől. A főbb szerepekben Lóié Mihályt és Bódar Lászlót láthatják. SZ. E. Elkészül őszre a helyi könyvtár NAGYRÉM Őszre modern, a la kosok számára minden igényt kielégítő könyvtár várja az olvasókat a Szent Imre Általános Iskola földszintjén. Egy pályázatnak köszönhetően több mint 2 millió forintból nemcsak a két helyiség újul meg, hanem új eszközöket, bútorokat is beszereznek. SZ. E. Eger környékén sokan telepítettek az elmúlt években szőlőt, mert jó az alapanyag minősége, ráadásul a borok is igen eredményesek fMH Pár napig lehet majd szőlő-új- ratelepítési támogatást igényelni a tartalékból, jövőre ugyanis változik a rendszer. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Augusztusban ismét igényelhetnek szőlő újrate- lepítési jogosultságot a gazdálkodók, erre ebben a formában utoljára lesz lehetőség. Az egri borvidéken a korábbi években is sokan igényeltek újratelepítési jogot, arányaiban a második legnagyobb számú igényt Eger környékén jegyezték. Tarsoly József egri hegybíró szerint nem lesz ez másként most sem, úgy véli, sokan élnek majd a lehetőséggel.- Azok juthatnak újratelepítési joghoz, akik szántóterület helyére telepítenek szőlőültetvényt - mondta el a Hírlap munkatársának érdeklődésére. - Fontos tudni, hogy ez a rendszer az idén december 31-ig él, s addig megközelítően ezerötszáz hektárnyi jogosultságot értékesíteni kell. Érdemes tehát élni vele. A telepítési engedélyek a kiadásuktól számított második borpiaci évig élnek. Ez azt jelenti, hogy most augusztus elsején kezdődött el a 2015/2016-os borpiaci év, tehát az idén augusztusban igényelt jogosultságok 2017-ig érvényesek. Konkrét területre kell telepítési engedélyt kérni, ehhez kell csatolni az újratelepítési jogot a rendelkezések értelmében. Az egri hegybíró tapasztalatai szerint annak, hogy Eger környékén sokan telepítettek az elmúlt években szőlőt, kétségkívül sok oka van. Jó a szőlő alapanyag minősége, ráadásul a borok is igen eredményesek. Az egri boroknak van renoméja, tartása, kétségtelenül továbbra is a Jövő év januárjától az elképzelések szerint átalakulnak az egész Európai Unióban a szőlőtelepítési szabályok. Amint arról korábban már beszámoltunk, a telepítési jogok rendszerét az úgynevezett telepítési engedélyezési rendszer váltja fel. Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a Hírlap munkatársának érdeklődésére elmondta, hogy az egyes országokra bízzák, mennyi szőlő negyedik legnagyobb borvidéknek számít az egész országban.- Komoly birtokkoncentráció is zajlik ez pedig összefügg a jövedelmezőséggel, többen főállásban tudnak tevékenykedni - fejtette ki lapunknak Tarsoly József. - Igaz, hogy ebben sok munka van, s ez megmutatkozik a szőlő átlagárában is. Az utóbbi két-három esztendőben az itteni termést vették át a legmagasabb átlagáron. Ez jellemző a zászlósbor bikavért alkotó fajtákra, kiemelten a kékfrankosra is igaz. Az utóbbi három évben ennek kilóját 120-130 forintért vásároltelepítését engedélyezik, évente azonban legfeljebb egy százalékkal nőhet az ültetvények területe. Ez Magyarországon hétszáz hektárt jelentene, hiszen nálunk a KSH szerint jelenleg hetvenezer hektár szőlőterület van. Pál Sándor azt is elmondta lapunknak, hogy az ország szerette volna a kvótarendszer fenntartását, anélkül ugyanis előfordulhat, hogy újra bortúltermelési válság lesz Európában. ták, bízom abban, hogy ez az idei évben is így marad. Felhívta az egri hegybíró a figyelmet arra is, hogy a jogszabály szerint augusztus 3-tól kell, azaz mától benyújtani az igényeket, s erre rövid idő áll rendelkezésre. Ugyanazokat a kötelezettségeket kell teljesíteni, mintha saját joggal rendelkezne a gazdálkodó. Kiemelten ügyelni kell arra, hogy meglegyen a talajvédelmi terv, en,nek megalkotását a hátralévő pár napban érdemes elvégeztetni. Tavaly a borvidéken 148 hektárnyi szőlőt telepítettek, s 19 hektáron volt fajtaváltás. Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a vidéken ismét lesz érdeklődő az újratelepítésre. Dr. Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke elárulta, a Mátrában évente átlagosan 50-100 hektár közötti újratelepítési jogot vásároltak, a támogatott szőlőkivágások idején sok jogosultság elveszett, illetve került át a tartalékba. Örömteli, hogy ebben az évben is meglehetősen sokan érdeklődnek. A borvidéken előnyt élveznek azok, akik a 9 kiemelt fajtát választják, hét fehér és két vörös fajta tartozik ezek közé. A kvótavásárlásnál ezeket értékelik, s ezekre is igénylik az újratelepítési jogot - sorolta a leglényegesebb tudnivalókat a mátrai hegyközségi tanács elnöke. Hozzátette: - Aki most igényel kvótát, az novemberben még adhat be szerkezetátalakítási kérelmet, azaz kaphat támogatást a telepítéshez. Pár napig igényelhető a jogosultság A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa augusztus 3-tól minden hegyközségi tag számára megnyitja hazánkban a telepítési jogtartalékot. Az erről szóló rendelet szerint, ha az újratelepítési jog nagysága nem több a fél hektárnál, akkor az egy hektárra vetített ár 50 ezer forint. A fél és másfél hektár közötti telepítési jog fajlagos ára 70 ezer, ennél nagyobb jogért 150 ezret kell fizetni hektáronként. Az újratelepítési jog iránti kérelmet a Hegyközségek Nemze ti Tanácsa által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani a hegybírónál. Egy százalékkal nőhet évente a hasznosítható szőlőterület mérete Irénke néni főzés közben is szívesen olvasgatja a Heves Megyei Hírlapot, három évtizede előfizetőnk Bár jó néhány hete tart nyereményjátékunk, az aktuális szerencsés mindig nehezen hiszi el, hogy rá is kacsinthat Fortuna. Nem volt ezzel másképpen Ziman Istvánná sem, akinek csütörtökön még kérdéses volt, be tud-e jönni hozzánk, ám végül minden megoldódott: lányával már korán megérkeztek szerkesztőségünkbe.- Több mint harminc éve vagyunk előfizetők - nem véletlenül. Nagyon sokat tartózkodunk otthon, így csak innen értesülünk a fontos helyi, megyei információkról. Mindig meg voltam elégedve a lappal, ha nap közben leteszem, aztán újra kézhez veszem, míg végig nem olvasom a fejleményeket - mesélte Irénke néni. Véleménye szerint egy rövid és egy hosszú cikk egyformán lehet fontos, a nagy fotókat pedig azért kedveli, mert általuk közelebb kerülhet az adott eseményekhez, a részleteket is megismerheti. A Hírlapon túl az olyan lapokat is kedveli, ahol a sztárokról és a pletykákról olvashat.- Ezt a lapot semmiképp sem cserélném le országosra, hiszen engem kifejezetten a megyei események érdekelnek - fűzte hozzá Irénke néni, aki hűségének köszönhetően 15 ezer forint értékű utalványt vehetett át péntek reggel Porcsin Zsolt felelős szerkesztőtől. Kíváncsiak Porcsin Zsolt felelős szerkesztő adta át Irénke néninek a nyereményt voltunk, tudja-e már, hova fog kerülni a nyeremény.- Biztos, hogy elmegyünk az unokával, Istvánnal vásárolni, ha neki valamire esetleg szüksége van, azt ebből megvehetjük. Tüzelőre nem fog kelleni, mert azt már beszereztük - tette hozzá. Ezután arról kérdeztük, hogyan tölti napjait.- Már húsz éve mónosbéli otthonunkban ténykedünk, én nyugdíj előtt a Dohánygyárban dolgoztam. A napunk azzal indul, hogy jó korán felkelek, kávézunk, majd elkészítem a reggelit magamnak és a férjemnek is. Minden nap főzök, az ebéd mindig pontban délben van nálunk. Délután négy-öt óra felé kezdődnek a kedvenc sorozataim, mint: A szerelem foglyai, vagy az Éjjel-nappal Budapest, amiket sosem hagyok ki - árulta el Irénke néni, majd hozzátette: mindig úgy fejezik be az aznapi részeket, hogy másnap is a képernyő elé szegezzék őt a történések. A sorozatokon túl persze akad házimunka is bőven: Irénke néni még törött kézzel is nyírta a füvet és vágta a fát.- Ami mindig biztos pont, hogy reggel 6.30-kor már a postaládánkban van a Hírlap, amit hol a férjem kaparint előbb kézre, hol meg én, aztán később, főzés közben is olvasgatom pihenésképp - tudtuk meg kedves előfizetőnktől. J. H. „Ilyen még biztosan nem volt, mióta élünk” 'j * ► » w ij.o'/ij f í] ZL '3 kl& 4-1 ; ’ J I i K. -fii ^
