Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-12 / 188. szám

4 HEVES ÉS KÖRZETE 2015. AUGUSZTUS 12., SZERDA Tóth Éva- Elkezdték a helyi értékek gyűjtését. Hol tart a munka?- fgy van, már szépen hala­dunk - válaszolta kérdésünkre Tóth Éva, Hevesvezekény pol­gármestere. - Nemrégiben ala­kult településünkön a Helyi Ér­téktár Bizottság, aminek tagjai azt tűzték ki célul, hogy össze- gyűjtsék falunk értékeit. Min­den házhoz bekopogtattak, és a Nemzeti Művelődési Intézet ál­tal összeállított kérdőív alapján kikérdezték a hevesvezekényi- eket, mit tartanak megmentés­re érdemesnek a faluban, mi­lyen értékeink vannak.- Milyen eredményt hozott a közvélemény-kutatás?- Természetesen felkerült a listára a Szalgháry- és a Mlin- kó-kastély, de sokan találták kincsnek azokat a helyi embe­reket, akik kézműveskedéssel foglalkoznak, és örülünk, mert nagyon sok ilyen lakónk van. Említepém például hímzőkö­rünk tagjait, Pataki Józsefnét, Vasas Benedeknét, Fekete Jó­zsefnét, Barna Jánosnét, illetve Fenyves Tibornét. De nemcsak hölgyeket emelték ki, vannak urak is, akikre büszkék lehe­tünk: lekkel Mihály kosárfo­násban jeleskedik, illetve Rácz István a falu „ezermestere”. Fo­tósaink is ügyesek, Csikós Ist­ván természetfotóiról híres, Ba­lázs Tibor pedig régi fényképe­ket gyűjt, emellett egy madár- menhelyet is működtet. A kér­dőívben szintén értékként so­rolták fel a Hanyi-parti Egyesü­letet és a sportegyesületünket.- Mi a következő lépés?- Már tettünk egy lépést, ha lehet ezt mondani. Az elmúlt hétvégén szakmai műhelyfog­lalkozást tartottunk a „Kalá­kában a civilekért, a kultúrá­ért és a helyi értékek megőrzé­séért” projekt jegyében. Itt le­hetőségünk volt arra, hogy be­mutatkozhassanak büszkesé­geink. Ez után kiderül majd az is, mi lehet része a megyei értéktárnak. A Csillagvirág Népművészeti Egyesület gránátalmás hímzett garnitúrájáról többen is igyekeztek ellesni a motívumokat A hevesi háziipari termékekre főként külföldön van igény, de itthon is kezdik értékelni örök­ségüket a fiatalabbak. Ripor­tunk a mezőkövesdi XVI. Élő Népművészet Országos Pályá­zat regionális kiállításán ké­szült, ahol a hevesiekkel be­szélgettünk. Tóth Balázs balazs.totfi@phrther.meüíawörks.hu HEVES/MEZŐKÖVESD Rengeteg He­ves megyében készült hímzést, viseletét, szőttest tekinthet' meg a nagyközönség Mezőkövesden, a XVI. Élő Népművészet Orszá­gos Pályázat regionális kiállí­tásán. A művek nagy része He­vesen vagy környékén készült, s a Csillagvirág Népművészeti Egyesület tagjainak keze mun­káját dicséri. Báder Miklósné, a Hevesi Nép- művészeti és Háziipari Szövetke­zet elnöke elmondta, a szövetke­zet és a Csillagvirág Népművé­szeti Egyesület 29 tárgyegyüt­test, lakástextileket, bútorokat, terítékeket, függönyöket, tálaló­edényeket, viseleteket, kiegészí­tőket, szóló térítőkét nevezett a versenyre. Utóbbiak a recski pa­lóchímzést őrzik, s eredeti ken­dervászonból készültek. Ápol­ják Bárdos Sándorné, a népmű­vészet mestere örökségét, amit a viseleteken, lakástextileken ér­vényesíteni tudtak. . - A szövetkezet termékeinek hetven százaléka csak külföl­dön értékesíthető, harminc szá­zalék talál gazdára a hazai pia­con - mondta az elnök asszony. - Két irányvonal van, az egyik a hagyományos, ezeken a tárgya­kon eredeti mintaelemek, szer­kesztések jelennek meg az ere­deti színvilággal. A másik a mo­dernebb feldolgozás, ezeket a fi­atal családok is keresik az ott­honukba. Szívmelengető, hogy jönnek, s azokat a motívumokat, mintakincsekét, hímzéseket ku­tatják, amelyeket nagymamá­juknál láttak. Ragaszkodnak a V. Szathmári Ibolya néprajzku­tató, a régiós zsűri elnöke sze­rint a hevesi háziipar verhetet­len a szőttesekben, azok anya­gában és a saját tervezésű min­tákban, precíz, dekoratív lakás- textíliákat és viseleteket nevez­tek a pályázatra. Jó alapanya­gokat választottak, s jól ötvöz­ték a szövést a hímzéssel, eset­leg csipkével. A zsűrizett mun­káik praktikusak voltak, s ízlé­ses, visszafogott színvilág jel­19. század eleji, közepi kultúrá­hoz, amely a természetből táplál­kozott, s amely nekünk is oly sok üzenetet hordoz. Bád.er Miklósné elárulta: két tárgyegyüttesük nem jutott be az országos fordulóba, 90 száza­lékuk viszont ott lesz Budapes­ten. Úgy véli, nem is az ítészek véleménye a fontos, hanem az al­kotóközösségeké. Ahogyan a roz- maringos díszítés megjelenik a terítéken, az edényeken, közösen szerkeszthetnek a szövőkkel, együtt gondolkodhatnak, az fel­ér egy országos díjjal. A lényeg: vajon képesek-e megvalósítani azt, amit megálmodnak? „Ők ké­pesek voltak rá” - szögezte le. Dávid Sándor ugyan Jászszent­lemezte őket. A hevesiek az egyetlen fennmaradt csoport, amely az 1950-es években jött létre és töretlenül dolgozik. V. Szathmári Ibolya szerint kulcs- fontosságú volt, hogy bevezet­ték a modem kategóriát a pá­lyázatnál, hiszen a hagyomá­nyok továbbélését segíti, hogy olyan, a régi motívumokat fel­használó termékek készülnek, amelyek megfelelnek a mosta­ni kor igényeinek. andráson alkot, de már több mint negyven éve a hevesi nép- művészcsoport tagja. Rendszere­sen indul országos pályázatokon, az Élő Népművészeten eddig há­romszor vett részt, s munkái ed­dig mindig bekerültek az orszá­gos kiállításra. ,- Most két garnitúrával pá­lyáztam, az egyik egy áttört min­tázatú, megpróbáltam kicsit be­lefaragni a gránátalma motívu­mot, a termékenység szimbólu­mát, valamint virágot, amely a nőket jelképezni. A másik egy­szerű, faragás nélküli magyaros forma, amelynél az anyag szép­ségét igyekeztem hangsúlyozni. A csomoros szil tűgöcsei adják a motívumot - mutatta be röviden munkáit a népi iparművész. Az egyébként jászkapitányi címmel rendelkező fafaragó be­szélt arról is, hogyan került kap­csolatba a hevesiekkel.- Hetvenéves elmúltam, így régi motoros vagyok. Hevesre még a faipari technikum elvég­zése után kerültem, akkor ke­restek meg, mert szükségük volt egy részlegvezetőre. A kisbúto­rok tervezése volt a feladatom, egy évig dolgoztam ott, s nagyon hiányzott, hogy én nem csinál­hattam meg a terveimet. Jászapá­tiba hívtak a szakmunkásképző­be, műszaki oktatónak a faipa­Unikumnak számít a hevesi háziipar ri szakmákhoz. Mindez 1972- ben történt, de a kapcsolatom az­óta is él a hevesiekkel. Tizenhat évig tanítottam, azóta szellemi szabadfoglalkozásúként terve­zem, faragom tovább elképzelé­seimet - mesélte Dávid Sándor, aki egyébként nem az egyetlen megyén kívüli, aki kapcsolatban áll a hevesi egyesülettel, hiszen Fazekas Lajos nádudvari fazekas is a Csillagvirág színeiben alkot. Több megyei Gránátalma-díjban bíznak A Heves Megyei Népművészeti Egyesület kilenc tagja, fafara­gó, hímző, csipkeverő, viselet­készítő, szövő is részt vett a ré­giós pályázaton, mindegyikük korábban már zsűrizett, színvo­nalas alkotásokkai. Fehér Já- nosné, a szervezet elnöke el­mondta, öt évvel ezelőtt a me­gye adott otthont a kiállítás­nak, most nem tudták megren­dezni Egerben, de Mezőkövesd is kiváló helyszín. Bízik abban, hogy az országos kiállításon számos Gránátalma-díjat sike­rül majd elhozniuk, ez ugyanis a szakma legrangosabb pályá­zati elismerésének számít. HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Hívja a Heves Megyei Hírlap újságíróját! SZOMSZÉD ESZTER elsősorban az Egerben és tér­ségében élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 20/358-7200-as telefonszámot hétköznapokon! Heves múltjáról, történelméről tudhattak meg többet a táborban Az ispáni földvár is felépült HEVES A Helytörténeti Gyűjte­mény idei honismereti tábora a „Heves- a középkorban: az Ár­pád-kortól a török korig tartó időszak” alcímet viselte. A részt­vevők megismerhették, miért és meddig lehetett Heves a megye székhelye, és azt is, milyen lehe­tett az élet a XIV-XV. századi vi­rágzó mezővárosban.- A gyerekek a régi térképek alapján azonosították a térségen áthaladó fő útvonalakat - mesél­te Gy. Gömöri Ilona szervező, fő­muzeológus. - Bejártuk a Ha- nyi-medrét, hogy felkeressük az ispáni vár feltételezett helyét. Kirándulásaink során felkeres­tük a megye legrégibb középko­ri templomait Feldebrőn és Tar­A középkorról tanulhattak játékosan a tábor ifjú résztvevői naszentmárián. Sok monda és történet hangzott el, többek kö­zött Aba Sámuelről, Hány Istók­ról, III. Béláról. Igazi élményt je­lentett, hogy a hét során felépült az elképzelt hevesi ispáni föld­vár - idézte fel a szervező. Mint megtudtuk: a gyerekek játékos formában sajátították el, mi a Castrum és a Civitas, ho­gyan épült egy földvár, milye­nek voltak a korabeli épületek. A történelmi ismeretekhez ki­egészítésül elkészült a hevesi templom gótikus kőrácsos ab­lakának másolata, terveztek rózsaablakot, elkészítették az 1465-ben öntött gótikus bronz­harang domború feliratát rézle­mezből. SZ. E. A rockzenét szeretőknek kedveznek KISKÖRE Több koncerttel is ked­veskednek a Tisza-parti telepü­lésen élőknek e hónapban. Au­gusztus 20-án a közösségi té­ren délután 4 órakor kezdőd­nek az ünnepi programok, Ma­gyar Csilla polgármester ter­mészetesen kitüntetéseket is átad. A nap további részében a rockzene kedvelői örülhet­nek, hisz’ a Zanzibár nagykon­certje előtt fellép a Reckless Ro­ses és a Pre-Load tribute zene­kar is. Augusztus 28-án és 29- én tartják a szabadvizű stran­don a VIII. Csülökfőző Feszti­vált, amelynek első napján nem más szórakoztatja majd a kiskö­rei közönséget, mint a népszerű Tankcsapda együttes. SZ. E. * * i 1 . j ^

Next

/
Thumbnails
Contents