Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-01 / 179. szám
www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu 1004 O A. D EGYHÁZMEGY Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK AUGUSZTUS ÜZENETE „A nap ne nyugodjék le haragotok fölött" (Ef 4,26). Negyedszázad az egri papnevelés szolgálatában Az Egri Hittudományi Főiskola tanévzáró ünnepségén Dr. Csizmadia István főiskolai tanár, a bazilika plébánosa a Pro Seminario Agriensi kitüntető emlékérmet kapta, abból az alkalomból, hogy mint teológiai tanár a 25. tanévet fejezte be az Egri Szemináriumban. 1990- től kilenc évig volt spirituális, majd hét évig az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet rektora. Negyedszázada tanítja itt a liturgikát, a plébániai hivatalvezetést és a lelkiségtörténetet. Az utóbbival kapcsolatban Dr. Dolhai Lajos a főiskola rektora rámutatott: a lelkiségtörténet kifejezetten Csizmadia atya specialitása, illetve az ő római tanulmányainak gyümölcse. A magyarországi kispapok közül az egriek voltak az elsők, akik, a tanulmányaik során a keresztény lelkiség történetét is átgondolhatják saját lelkiségük fejlődése érdekében. Csizmadia István 1956-ban született KisVárdán. A helyi Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett, majd a kötelező kétéves katonai szolgálat után kezdte meg Egerben teológiai tanulmányait. 1981-ben szentelték pappá, majd Rakamazon, Nyíregyházán és Egerben volt káplán. Harminchárom éves korában főpásztora Rómába küldte, hogy spiritualitást tanuljon.- Hazatérve az Egri Szemináriumban várt rám a spirituális feladat, megbíztak a kispapok lelkivezetésével. Talán még a nyolc, káplánként megélt évemnél is felemelőbb és megrendí- tőbb volt a bontakozó papi hivatások szolgálata. A Phd tudományos fokozat megszerzése után, Főpásztorom 2000-től rám bízta az Egri Hittudományi Főiskola és Szeminárium, valamint a Szent lános Továbbképző Központ vezetését. A rektori munkát 2008-ig végeztem. Ez idő alatt a papnevelés mellett igyekeztem nagy figyelmet fordítani a világiak, a hitoktatók képzésére, hogy ők is felkészülten és hitelesen tudják közvetíteni Krisztus és az Egyház üzenetét. A főiskolai tanári munkája mellett 2008-ban Mezőkövesdre, 2011-ben pedig Egerbe, a belvárosi plébániára kapott plébá- nosi kinevezést és főszékesegyházi kanonok i címet.- Az Egri Bazilika nemcsak a városé, hanem az egész egyházmegyéé, ezért nagy figyelmet kell szentelnünk azokra a rendezvényekre, amelyeket az Érsekség vagy az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság szervez. Ilyenek például a képviselőtestületi találkozók, az évenként ismétlődő ministráns zarándoklatok, a katolikus iskolák pedagógusainak tanévkezdő szakmai napja, vagy az év végi tanévzáró hálaadások, amikor olykor közel kétezren is megjelennek a Bazilikában. A plébánia papjaival, igyekszünk támogatni az egyházközségünkhöz tartozó kiscsoportok erősödését. Ezek közé tartozik a Cursillo imacsoport, a verbita imakör, a Szent Mónika csoport, a MÉCS család, az Engesztelő imakör, a Kis Szent Teréz csoport, az énekkarok, a Karitász, az ifjúsági, a katekumenek, és a Teológia felnőtteknek csoportja. A bazilika mellett a Dobó téri Szent Antal (közismertebb nevén a minorita) templom, és részben a Kisboldogasszony Kápolna is, amelyek további tennivalót jelentenek számunkra. Plébániánk területén a Szent Imre Katolikus Általános Iskolán kívül több nevelési-oktatási intézmény található. Bíztató, hogy ezekben az iskolákban az osztályok tanulóinak közel fele hit- és erkölcstanra jelentkezett. A hitoktatói munka nagy részét évek óta világi munkatársaink végzik. Tevékenységük összehangolására egyre fontosabbá váló feladat az egymással való rendszeres találkozásaik és tapasztalataik megosztásának megszervezése. Plébánosként és főiskolai tanárként is fontosnak tartom a világi munkatársak hitoktatáson túl a liturgiában való nagyobb jelenlétét. Az egyházmegyének az Egri Bazilika a szíve. Ami itt történik, arra kíváncsian figyel az egyházmegye minden híve, ezért a szemináriumi elöljárókkal karöltve igyekszünk a kispapok számára az itt folyó életbe ismerkedési és bele- kapcsolódási lehetőséget biztosítani, hogy az itt megtapasztal- takkal gazdagodva végezhessék lelkipásztori küldetésüket egyházközségekben. Homa János Dr. Csizmadia István az Egri Hittudományi Főiskola tanára, a bazilika plébánosa 33. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat A csodák helye Az itt megjelentekben jelen lévő nyitottság az, amire építeni tud az Isten EGERSZALÓK Július 15-e és 19-e között került sor a 33. Egerszalóki Ifjúsági Találkozóra és Lelkigyakorlatra. A nyitónapon Galo Gábor atya, az Egri Főegyházmegye ifjúsági referense köszöntötte a megjelenteket, majd Kerényi Lajos piarista atya bíztatta a fiatalokat, jó lelket, kedvet, szorgalmat és kitartást kért a Szentlélektől. A nyitó szentmisén Ternyák Csaba érsek-fő- pásztor úgy fogalmazott: „beindítja a lelki kohót”. Az itt megjelentekben jelen lévő nyitottság az, amire építeni tud az Isten, s ezt kell megélnünk, hogy másokkal együtt eljussunk az üdvösségre. Ezt az utat azért kell végigjárnunk, mert a végén maga Jézus vár bennünket. Az Egyház küldetése is az, hogy minden emberrel végigjárja Krisztus útját. A második napon Simon András grafikusművész előadásában elmondta: az élet egy szeretetüze- net Istentől. Van egyfajta külső tudásunk erről, de a személyes életünkre vonatkozó választ saját szívünkben találjuk. Csókay András idegsebész szólt délután a fiatalokhoz, azt mondta: amikor megtaláltad az utat, Krisztust, akkor erről az útról ne térj le. Palánki Ferenc egri segédpüspök a tavi beszédben a Krisztuskövetés útjának jellegzetességeiről beszélt. Mint mondta: meg kell nyitnunk a szívünket ahhoz, hogy a valóban helyes életcélt tűzzük ki magunk elé. Jézus élete mai szemmel nem tekinthető sikeresnek, hiszen nem volt családja, szinte hajléktalanként élt és fiatalon meggyilkolták. Mégis teljes életet élt, egységben az Atyával. Ezt kell nekünk is megtanulnunk, s ebből kell erőt merítenünk. Béri László Renátó kármelita előadásában arról szólt, hogy meg kell felelnünk életünk kihívásainak, s ezt azért tudjuk megtenni, mert tudjuk, hogy Jézus bennünk van. Az esti szentmise után adta elő Karol Wojtyla Ifjúsági és Művészeti Társaság passiójátékát, nyolc jelenetben. Szombaton Csány Márton, szalézi ani- mátor és Ewa Gamon szalézi nővér nyitotta a napot. Személyes megtapasztalásaikról, istenélményeikről adtak számot. Kerényi Lajos atya előadásában a művészetek és csodák helyének nevezte a találkozót, ahol a Szentlélek gyümölcseit megtalálhatjuk lelkűnkben. Ez az élet nehézségeire gyógyírt adhat. A találkozó záró szentmiséjét Palánki Ferenc egri segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ifjúsági referense mutatta be, melyet Domán Ferenc atyáért, a találkozó elindítójáért ajánlott fel. A találkozó és lelkigyakorlat számos zenei különlegességet kínált a résztvevőknek. A Sza- lók Band mellett a Kicsi Hang, a For You, acapella vokálegyüttes, a Páterrock, a Kapocs zenekar és az Egri Bazilika Ifjúsági Ének- és Zenekara lépett színpadra. A program részeként szerzetesközösségek is bemutatkoztak, a résztvevők megismerhették az egri kispapok életét, kézműves foglalkozások és műhelybeszélgetések, véradási lehetőség, valamint kiscsoportos beszélgetések várták a fiatalokat. Bérczessy András HÍREK Szentmise az Egri Várban A HAGYOMÁNYOKNAK megfelelően Ternyák Csaba egri érsek az Egri Várban lévő székesegyház romjainál mond ünnepi szentmisét augusztus 20-án este fél hatkor. Szent Hedvig ereklyéje Diósgyőrben PALÁNKI FERENC egri segédpüspök július 18-án szentmise keretében helyezte el Szent Hedvig ereklyéjét a Diósgyőri Vár kápolnájában. Az ereklye Krakkóból érkezett és a magyar királylányból lett lengyel királyné tiszteletére fölszentelt kápolnában várja a zarándokokat. A hanyi kápolna búcsúja ATENKés Dormánd között található hanyi kápolna Szent Anna búcsúját 2015. július 26-án vasárnap tartották. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek celebrálta, melynek keretében megáldotta a felújított kápolnát. Helyreállították a keresztet A BÜKK egyik legismertebb helye, a Lirnpiászi-kereszt Lillafüreden, a Mária sétányon található. A szent helyet az 1920- as évek végén alakították ki. Az Északerdő Zrt. tájékoztatása szerint 2014 tavaszán a viharban rádőlt egy fenyőfa a keresztre, amely emiatt megrongálódott. A keresztet egy közelben nevelkedett tölgy fájából ácsoltatta újra az Északerdő Zrt., és a felújított Corpus is visszakerült a helyére. JEGYZET A ugusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe és augusztus 20-a, Szent István napja közel van egymáshoz, és nem csak a naptárban. A két szép nyárvégi egyházi és állami ünnep szinte egybefonódik, egységet alkot, hiszen első királyunk Mária mennybevételének ünnepén ajánlotta fel - halálát közeledni érezvén - országát és népét a „Mennynek királyné asszonyának”. Első királyunk ünnepe ezért került a világegyház naptárába augusztus 16-ára, hiszen a szenteket haláluk napján, vagyis a „mennyei születésnapijukon szoktuk megünnepelni. De hát akkor miért ünnepeljük mi magyarok Szent István napját augusztus 20-án? Mert 1083. augusztus 20-án történt Szent László királyunk kérésére és VII. Gergely pápa engedélye alapján, Szent István, fia Szent Imre és annak nevelője, Szent Gel- lért szentté nyilvánítása. A történészek szerint az agg és beteg királyt a halálát megelőző években a nemzet jövőjének gondolata gyötörte. Szépen kigondolt terve, hogy az országát átadja fiának, Imrének - akit a neki írt „Intelmekében „szíve gyönyörűségének, „népe jövendő reménységének” nevez - Imre váratlan és tragikus halálával 1031-ben semmivé lett. Ebben a kilátástalan- ságban született meg benne a felismerés: ahol az emberi terv meghiásul, ott csak az égi hatalom segíthet. Ezért határozhatta el, hogy a nemzetet és az országot annak oltalmába ajánlja, akiről tudta, hogy képes anyai szeretetével megvédeni, hiszen a Megváltó anyja, aki a „kígyó fejét széttiporta’’, segíthet bennünket is küzdelmeinkben. Szent királyunk tisztában volt vele: az evilági Isten-országa fennmaradását csak úgy biztosíthatja, ha a mennyek országát „mozgósítja”, ha az „eget” és a magyar földet felajánló imádságával egybekapcsolja. Hittel remélte, hogy „hol már ember nem segíthet”, Mária anyai közbenjárása akkor sem szűnik meg. Évről évre hitből fakadó örömmel köszöntjük országalapító szent királyunkat. Mindenekelőtt azért, mert ez az istenfélő uralkodó nemcsak a saját életét, hanem az ő országát is Jézus Krisztus evangéliumára, az evangélium kősziklájára építette. Neki köszönhetjük, hogy keresztény magyarok vagyunk. Korabeli nyugati krónikások is elismerőleg nyilatkoznak róla. Ami ennek a nagyszerű műnek tartást adott, ami időtállóvá tette, az annak bekapcsolása volt a nyugat-európai kultúrába és ezzel a kereszténység nyugati formájába. Prófétai módon előre látta, hogy a magyarságot hosszú táyon csak a keresztény hit képes összetartani és megvédeni a Keletről fenyegető veszélyekkel, valamint a belső széthúzással és pártoskodással szemben. Ország építő munkájára azzal tette fel a koronát, hogy nemzetét, országát, az ő magyarjait a Magyarok Nagyasszonyára bízta. Történelmünk kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy Szent István felajánlása, elfogadásra talált. Nemzetünk a török- és tatárdúlás, valamint az elmúlt évszázadok történelmi viharai ellenére is megmaradt, s lényegében hűséges maradt a szentistváni örökséghez. Sebeket ugyan kapott mindig újra, az elmúltévszázad szomorú példa rá, de a Boldog- asszony, a betegek gyógyítója mindig segítségünkre sietett. Mostanában, amikor arról vitatkozunk, hogy milyen irányban biztosíthatjuk nemzetünk békés fejlődését, biztos iránymutató marad István öröksége: a keresztény hit és kultúra, népünk szeretete és a Magyarok Nagyasszonyának anyai pártfogása. Dolhai Lajos Augusztusi ünnepeink
