Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-01 / 179. szám

www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu 1004 O A. D EGYHÁZMEGY Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK AUGUSZTUS ÜZENETE „A nap ne nyugodjék le haragotok fölött" (Ef 4,26). Negyedszázad az egri papnevelés szolgálatában Az Egri Hittudományi Főisko­la tanévzáró ünnepségén Dr. Csizmadia István főiskolai ta­nár, a bazilika plébánosa a Pro Seminario Agriensi kitüntető emlékérmet kapta, abból az al­kalomból, hogy mint teológi­ai tanár a 25. tanévet fejezte be az Egri Szemináriumban. 1990- től kilenc évig volt spirituális, majd hét évig az Egri Hittudo­mányi Főiskola és Érseki Papne­velő Intézet rektora. Negyedszá­zada tanítja itt a liturgikát, a plé­bániai hivatalvezetést és a lelki­ségtörténetet. Az utóbbival kap­csolatban Dr. Dolhai Lajos a főis­kola rektora rámutatott: a lelki­ségtörténet kifejezetten Csizma­dia atya specialitása, illetve az ő római tanulmányainak gyümöl­cse. A magyarországi kispapok közül az egriek voltak az elsők, akik, a tanulmányaik során a keresztény lelkiség történetét is átgondolhatják saját lelkiségük fejlődése érdekében. Csizmadia István 1956-ban született KisVárdán. A helyi Bes­senyei György Gimnáziumban érettségizett, majd a kötelező kétéves katonai szolgálat után kezdte meg Egerben teológiai tanulmányait. 1981-ben szen­telték pappá, majd Rakamazon, Nyíregyházán és Egerben volt káplán. Harminchárom éves ko­rában főpásztora Rómába küld­te, hogy spiritualitást tanuljon.- Hazatérve az Egri Szeminá­riumban várt rám a spirituális feladat, megbíztak a kispapok lelkivezetésével. Talán még a nyolc, káplánként megélt évem­nél is felemelőbb és megrendí- tőbb volt a bontakozó papi hiva­tások szolgálata. A Phd tudomá­nyos fokozat megszerzése után, Főpásztorom 2000-től rám bíz­ta az Egri Hittudományi Főis­kola és Szeminárium, valamint a Szent lános Továbbképző Köz­pont vezetését. A rektori mun­kát 2008-ig végeztem. Ez idő alatt a papnevelés mellett igye­keztem nagy figyelmet fordítani a világiak, a hitoktatók képzésé­re, hogy ők is felkészülten és hi­telesen tudják közvetíteni Krisz­tus és az Egyház üzenetét. A főiskolai tanári munkája mellett 2008-ban Mezőkövesd­re, 2011-ben pedig Egerbe, a bel­városi plébániára kapott plébá- nosi kinevezést és főszékesegy­házi kanonok i címet.- Az Egri Bazilika nemcsak a városé, hanem az egész egy­házmegyéé, ezért nagy figyel­met kell szentelnünk azokra a rendezvényekre, amelyeket az Érsekség vagy az Egyházme­gyei Katolikus Iskolai Főható­ság szervez. Ilyenek például a képviselőtestületi találkozók, az évenként ismétlődő ministráns zarándoklatok, a katolikus isko­lák pedagógusainak tanévkezdő szakmai napja, vagy az év végi tanévzáró hálaadások, amikor olykor közel kétezren is megje­lennek a Bazilikában. A plébá­nia papjaival, igyekszünk tá­mogatni az egyházközségünk­höz tartozó kiscsoportok erő­södését. Ezek közé tartozik a Cursillo imacsoport, a verbita imakör, a Szent Mónika csoport, a MÉCS család, az Engesztelő imakör, a Kis Szent Teréz cso­port, az énekkarok, a Karitász, az ifjúsá­gi, a katekumenek, és a Teológia felnőt­teknek csoportja. A bazilika mellett a Dobó téri Szent An­tal (közismertebb nevén a minorita) templom, és részben a Kisboldogasszony Kápolna is, amelyek további tennivalót je­lentenek számunk­ra. Plébániánk terü­letén a Szent Imre Katolikus Általános Iskolán kívül több nevelési-oktatási in­tézmény található. Bíztató, hogy ezek­ben az iskolákban az osztályok tanulói­nak közel fele hit- és erkölcstanra jelentkezett. A hit­oktatói munka nagy részét évek óta világi munkatársaink vég­zik. Tevékenységük összehan­golására egyre fontosabbá váló feladat az egymással való rend­szeres találkozásaik és tapasz­talataik megosztásának meg­szervezése. Plébánosként és fő­iskolai tanárként is fontosnak tartom a világi munkatársak hitoktatáson túl a liturgiában való nagyobb jelenlétét. Az egy­házmegyének az Egri Bazilika a szíve. Ami itt történik, arra kí­váncsian figyel az egyházmegye minden híve, ezért a szeminári­umi elöljárókkal karöltve igyek­szünk a kispapok számára az itt folyó életbe ismerkedési és bele- kapcsolódási lehetőséget bizto­sítani, hogy az itt megtapasztal- takkal gazdagodva végezhessék lelkipásztori küldetésüket egy­házközségekben. Homa János Dr. Csizmadia István az Egri Hittudományi Főiskola tanára, a bazilika plébánosa 33. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat A csodák helye Az itt megjelentekben jelen lévő nyitottság az, amire építeni tud az Isten EGERSZALÓK Július 15-e és 19-e között került sor a 33. Egersza­lóki Ifjúsági Találkozóra és Lel­kigyakorlatra. A nyitónapon Galo Gábor atya, az Egri Főegy­házmegye ifjúsági referense kö­szöntötte a megjelenteket, majd Kerényi Lajos piarista atya bíz­tatta a fiatalokat, jó lelket, ked­vet, szorgalmat és kitartást kért a Szentlélektől. A nyitó szent­misén Ternyák Csaba érsek-fő- pásztor úgy fogalmazott: „bein­dítja a lelki kohót”. Az itt meg­jelentekben jelen lévő nyitottság az, amire építeni tud az Isten, s ezt kell megélnünk, hogy má­sokkal együtt eljussunk az üd­vösségre. Ezt az utat azért kell végigjárnunk, mert a végén ma­ga Jézus vár bennünket. Az Egy­ház küldetése is az, hogy min­den emberrel végigjárja Krisz­tus útját. A második napon Simon And­rás grafikusművész előadásában elmondta: az élet egy szeretetüze- net Istentől. Van egyfajta külső tudásunk erről, de a személyes életünkre vonatkozó választ sa­ját szívünkben találjuk. Csókay András idegsebész szólt délután a fiatalokhoz, azt mondta: amikor megtaláltad az utat, Krisztust, ak­kor erről az útról ne térj le. Palánki Ferenc egri segédpüs­pök a tavi beszédben a Krisztus­követés útjának jellegzetessége­iről beszélt. Mint mondta: meg kell nyitnunk a szívünket ah­hoz, hogy a valóban helyes élet­célt tűzzük ki magunk elé. Jézus élete mai szemmel nem tekint­hető sikeresnek, hiszen nem volt családja, szinte hajléktalan­ként élt és fiatalon meggyilkol­ták. Mégis teljes életet élt, egy­ségben az Atyával. Ezt kell ne­künk is megtanulnunk, s ebből kell erőt merítenünk. Béri Lász­ló Renátó kármelita előadásában arról szólt, hogy meg kell felel­nünk életünk kihívásainak, s ezt azért tudjuk megtenni, mert tudjuk, hogy Jézus bennünk van. Az esti szentmise után ad­ta elő Karol Wojtyla Ifjúsági és Művészeti Társaság passiójáté­kát, nyolc jelenetben. Szomba­ton Csány Márton, szalézi ani- mátor és Ewa Gamon szalézi nő­vér nyitotta a napot. Személyes megtapasztalásaikról, istenél­ményeikről adtak számot. Kerényi Lajos atya előadásá­ban a művészetek és csodák he­lyének nevezte a találkozót, ahol a Szentlélek gyümölcseit megta­lálhatjuk lelkűnkben. Ez az élet nehézségeire gyógyírt adhat. A találkozó záró szentmiséjét Palánki Ferenc egri segédpüs­pök, a Magyar Katolikus Püspö­ki Konferencia ifjúsági referen­se mutatta be, melyet Domán Fe­renc atyáért, a találkozó elindí­tójáért ajánlott fel. A találkozó és lelkigyakorlat számos zenei különlegességet kínált a résztvevőknek. A Sza- lók Band mellett a Kicsi Hang, a For You, acapella vokálegyüttes, a Páterrock, a Kapocs zenekar és az Egri Bazilika Ifjúsági Ének- és Ze­nekara lépett színpadra. A prog­ram részeként szerzetesközössé­gek is bemutatkoztak, a résztve­vők megismerhették az egri kis­papok életét, kézműves foglalko­zások és műhelybeszélgetések, véradási lehetőség, valamint kis­csoportos beszélgetések várták a fiatalokat. Bérczessy András HÍREK Szentmise az Egri Várban A HAGYOMÁNYOKNAK megfelelő­en Ternyák Csaba egri érsek az Egri Várban lévő székesegy­ház romjainál mond ünnepi szentmisét augusztus 20-án este fél hatkor. Szent Hedvig ereklyéje Diósgyőrben PALÁNKI FERENC egri segéd­püspök július 18-án szentmi­se keretében helyezte el Szent Hedvig ereklyéjét a Diósgyő­ri Vár kápolnájában. Az ereklye Krakkóból érkezett és a ma­gyar királylányból lett lengyel királyné tiszteletére fölszen­telt kápolnában várja a zarán­dokokat. A hanyi kápolna búcsúja ATENKés Dormánd között ta­lálható hanyi kápolna Szent Anna búcsúját 2015. július 26-án vasárnap tartották. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek celebrálta, melynek keretében megáldot­ta a felújított kápolnát. Helyreállították a keresztet A BÜKK egyik legismertebb he­lye, a Lirnpiászi-kereszt Lillafü­reden, a Mária sétányon talál­ható. A szent helyet az 1920- as évek végén alakították ki. Az Északerdő Zrt. tájékoztatá­sa szerint 2014 tavaszán a vi­harban rádőlt egy fenyőfa a keresztre, amely emiatt meg­rongálódott. A keresztet egy közelben nevelkedett tölgy fá­jából ácsoltatta újra az Észak­erdő Zrt., és a felújított Corpus is visszakerült a helyére. JEGYZET A ugusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe és augusztus 20-a, Szent Ist­ván napja közel van egymáshoz, és nem csak a naptárban. A két szép nyárvé­gi egyházi és állami ünnep szinte egybefo­nódik, egységet alkot, hiszen első királyunk Mária mennybevételének ünnepén ajánlotta fel - halálát közeledni érezvén - országát és népét a „Mennynek királyné asszonyának”. Első királyunk ünnepe ezért került a vi­lágegyház naptárába augusztus 16-ára, hi­szen a szenteket haláluk napján, vagyis a „mennyei születésnapijukon szoktuk meg­ünnepelni. De hát akkor miért ünnepeljük mi magyarok Szent István napját augusztus 20-án? Mert 1083. augusztus 20-án történt Szent László királyunk kérésére és VII. Ger­gely pápa engedélye alapján, Szent István, fia Szent Imre és annak nevelője, Szent Gel- lért szentté nyilvánítása. A történészek szerint az agg és beteg királyt a halálát megelőző években a nemzet jövőjé­nek gondolata gyötörte. Szépen kigondolt ter­ve, hogy az országát átadja fiának, Imrének - akit a neki írt „Intelmekében „szíve gyönyö­rűségének, „népe jövendő reménységének” nevez - Imre váratlan és tragikus halálával 1031-ben semmivé lett. Ebben a kilátástalan- ságban született meg benne a felismerés: ahol az emberi terv meghiásul, ott csak az égi ha­talom segíthet. Ezért határozhatta el, hogy a nemzetet és az országot annak oltalmába ajánlja, akiről tudta, hogy képes anyai sze­retetével megvédeni, hiszen a Megváltó any­ja, aki a „kígyó fejét széttiporta’’, segíthet ben­nünket is küzdelmeinkben. Szent királyunk tisztában volt vele: az evilági Isten-országa fennmaradását csak úgy biztosíthatja, ha a mennyek országát „mozgósítja”, ha az „eget” és a magyar földet felajánló imádságával egy­bekapcsolja. Hittel remélte, hogy „hol már ember nem segíthet”, Mária anyai közbenjá­rása akkor sem szűnik meg. Évről évre hitből fakadó örömmel köszönt­jük országalapító szent királyunkat. Minde­nekelőtt azért, mert ez az istenfélő uralkodó nemcsak a saját életét, hanem az ő országát is Jézus Krisztus evangéliumára, az evangéli­um kősziklájára építette. Neki köszönhetjük, hogy keresztény magyarok vagyunk. Korabe­li nyugati krónikások is elismerőleg nyilatkoz­nak róla. Ami ennek a nagyszerű műnek tar­tást adott, ami időtállóvá tette, az annak be­kapcsolása volt a nyugat-európai kultúrába és ezzel a kereszténység nyugati formájába. Prófétai módon előre látta, hogy a magyarságot hosszú táyon csak a keresztény hit képes összetartani és megvédeni a Ke­letről fenyegető veszélyekkel, vala­mint a belső széthúzással és pár­toskodással szemben. Ország épí­tő munkájára azzal tette fel a ko­ronát, hogy nemzetét, országát, az ő magyar­jait a Magyarok Nagyasszonyára bízta. Történelmünk kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy Szent István felajánlása, el­fogadásra talált. Nemzetünk a török- és tatárdúlás, valamint az elmúlt évszázadok tör­ténelmi viharai ellenére is megmaradt, s lénye­gében hűséges maradt a szentistváni örökség­hez. Sebeket ugyan kapott mindig újra, az el­múltévszázad szomorú példa rá, de a Boldog- asszony, a betegek gyógyítója mindig segítsé­günkre sietett. Mostanában, amikor arról vi­tatkozunk, hogy milyen irányban biztosíthat­juk nemzetünk békés fejlődését, biztos irány­mutató marad István öröksége: a keresztény hit és kultúra, népünk szeretete és a Magyarok Nagyasszonyának anyai pártfogása. Dolhai Lajos Augusztusi ünnepeink

Next

/
Thumbnails
Contents