Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-10 / 186. szám

2015. AUGUSZUS 10., HÉTFŐ SPORT .15 Csapó Gábor: A tévében majdnem nézhetetlen még a jó vízilabda is minden futballista megsértődik, gyak­ran megérzem, mi a helyes döntés, mi következik.- Az uszodában sem vitatkozott soha?- Nem. Inkább vártam fél napot, egy napot, főleg ha stratégiai fon­tosságú ügyet kellett megbeszél­ni. Vártam, majd megbeszéltem a társakkal, először Faragóval, utána a többiekkel, ezt követően Gyarmati Dezsővel Volt, amikor az ember hibázott, de 9-10 évig nyertünk, úgyhogy olyan sok hi­bás döntést nem hozhattunk.- Akkor is nyugodt maradt, amikor morális okokra hivatkozva kihagy­ták a válogatottból?- A moszkvai olimpia után tör­tént, és mindent elfogadtam úgy, ahogy volt. Nem esett jól, de any- nyi jó edzőm volt - Rusorán Pé­ter és Gyarmati Dezső például -, hogy bármilyen diból, és Rusorán kérdezte, ho­vá megyek. Kissé zavartan nyög­tem, hogy Fészek, mivel lusta va­gyok hazudni. Elvitt, de kiszál­lás előtt rám nézett, és azt mond­ta: „Dudi, holnap 11-kor edzés, de biztos sokáig fent leszek, gye­re délután egyre, és edzünk kü­lön, kettesben.” FIúzd meg, ereszd meg! Zseniális. Megengedtem magamnak, hogy kártyázzak heti egyszer-kétszer, de csütör­tök-péntek sosem probléma adó­dott, segítettek, hamar helyre tet­tek. Akkor is, ha éppen elkapott a „jókedvfergeteg”. Például amikor szerelmes voltam a teniszbe, és nem mentem a válogatott edzésé­re. Vagy szerelmes voltam a kár­tyába, és játszottam éjjel-nappal. Egy határig elmentem, de a józan ész megoldotta a gondot. Amikor a kártyába voltam szerelmes, a Fészek Klubba jártam, ahol esz­méletlen élet folyt. Sosem felejtem el, hétfő volt, rossz volt a kocsim, edzés után jöttünk ki a Komjá­Névjegy CSAPÓ GÁBOR SZÜLETETT: 1950. szeptember 20., Budapest SPORTÁGA: vízilabda KLUBJAI. JÁTÉKOSKÉNT: Újpes­ti Dózsa (1959-1972). SZEOL (1972-1973), Vasas (1973- 1984). Syracusa Palermo (1985-1986). EDZŐKÉNT: Pa­lermo (1986-1990). Vasas (1992-1993). Újpest (2001- 2003), FTC (2003-2004) KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEI. JÁTÉ­KOSKÉNT: olimpiai bajnok (1972), olimpiai 3. (1980). világbajnok (1973), 3x vb-2. (1975,1978. 1982), 2x Európa-bajnok (1974, 1977). Eb-2. (1983). világkupa- győztes (1979). 2x BEK-győztes (1979.1984), 9x magyar bajnok (1975-1984). 2x Magyar Ku­pa-győztes (1981,1983). 1984 óta működteti Faragó Tamással a Csapó-Faragó pó­lósulit, és bevá Osztották az évszázad magyar vízilabda-vá­logatottjába. Egy értelmes játékos összeszedi magát, ha ilyen gesz­tussal szembesül.- Ezek miatt lehetett könnyebben elfogadni a rossz dolgokat is?- Az emberi segítség nagyon sokat számított, szakmailag pe­dig nem hiszem, hogy nagyobb dicséretet kaphattam volna an­nál, amit Rusorán mondott: na­gyon kevés játékos van, aki ilyen kevés hibával le tud játszani 20 meccset. Fizikailag annyira erő­sek voltunk, hogy ennek köszön­hetően meg tudtam mutatni, mi van a fejemben. Ha az ember fi­zikailag nincs a csúcson, akkor csak könyvet írhat a témáról. A mai vízilabdában nem tetszik, hogy a szerbek és a horvátok eny- nyivel erősebbek, nem akarok senkit meggyanúsítani, de ez si­mán edzéssel nem oldható meg. Erős voltam, nem féltem, baro­mi jól bírtam a verést, de furcsa, hogy 16-18 éves gyerekek fél év alatt sokkal erősebbek lesznek.- Az ón idejében nem volt ilyen je­lentős a különbség?- A háromszoros olimpiai bajnok csapattagjai is jók voltak, mi meg effekt­ive erőseb­bek vol­tunk a mezőnynél. Szívós, Faragó, Csapó - nagyobbak voltunk. És akadt még négy-öt egészen ijesztő nagyságú vízilabdázó. Sárosi La­ci nagyjából 174 centi volt, de 175 kilót nyomott fekve. Baromi sza­bályosan vízilabdázott, nem gyil­kolta az ellenfelet, így eszméletlen gólokat lőttek róla. Mondtuk neki, ha jön a sorsdöntő szituáció, in­kább állítsák ki. De ő csak azt mond­ta: „Én vagyok a világ legjobb vé­dője, mert rólam lövik a legszebb gólokat.”- Mindig segít a humor? Persze, még akkor is, ha van olyan szitu­áció, ami megérin­ti az em­ber lelkét. Belül rá­gódom, kifelé nem lát­szik, flegma figurának hisznek. Soha nem könnyeztem, amikor nekem játszották a Himnuszt. De otthon, amikor nézem az olimpi­át, bömbölök a tévé előtt, annyi­ra tudok szurkolni. Azt szeretem még, amihez mély szakmai tudás kell, például a futás elején vagy a bokszban az első menetben, meg­érzem, ki nyer, ki lesz fölényben, ez baromi jó érzés. Amikor súlyzó­zás közben síelést nézek, óra nél­kül megmondom, ki a gyorsabb. Az már egy szint, nem?- A vízilabdában is mindig tudja előre a győztest?- Meccsekre nem járok ki. Csak tévében nézem. Sajnos még mindig nem találtuk meg a mód­ját, hogyan lehetne a vízilabda nézhetőbb tévén keresztül, míg élőben rendkívül szórakoztató.- A tévében nem is jó a vízilabda?- Majdnem nézhetetlen.- Önnek is?- Persze. Ezért kellene a sport­ágon kívülről érkező ember a re­formhoz, mert mi túl sokat tu­dunk a já­tékról. A televízióban minden szimplifikálódik, minél egysze­rűbb, annál jobban eladható a tö­megnek. A vízilabdát is abból a szempontból kellene megmutat­ni, hogy az átlag néző tudja, mit érdemes néznie. Még ha Magyar- országon egészen különleges is a népszerűsége, elvégre nálunk a vízilabda 1930 óta arra hivatott, hogy nyerjen, és általában nyer is. 1974-ben voltam a Los Angeles Lakers-Boston Celtics NBA-dön- tőn, 61-56 lett a vége, ötezer néző előtt. Akkor is népszerű volt a ko­sárlabda, csak közben kitalálták a játékot magát. Három másodper­ces szabály, zónavédekezés tiltá­sa, támadóidő. Milyen jól néz ki, amikor azt írják, valaki hat lepat­tanót szerzett. Ha edzek három hónapot és beállhatok, én is szer­zek hatot, mert elég nehéz arrébb rakni, és jó a gömbérzékem. Mi­közben arról senki sem ír, hogy amikor LeBron lames egy bizo­nyos védő ellen játszott, egyszer sem dobott húsz pont felett. De ez kit érdekel? Csak statisztika.- Mennyiben lett más a vízilabda?- Sokkal maga­sabb szintre került a zónavédekezés, de vajon mit érne, ha én játszanék Buda­várival és Faragó­val, akik tudnak ka­pásból lőni? Ha ez a két játékos lő az el­ső negyedben 2-3 gólt, akkor mi lesz a zónával?! Sokan nem tudnak kapás­ból lőni, én sem tud­tam, csak azt hiszik. De oda tudtam adni a labdát a többiek­nek. Faragónál ne arról beszél­jünk, hány gólt lőtt, hanem hogy egy támadáson belül kétszer is el tudta kérni a labdát, és visszaad­ta centerbe, akármennyire szoro­san fogták. Most ha valaki egy­szer megcsinálja, már elég jól te­szi a dolgát.- Tetszik a mai vízilabda?- Az emberhátrányt jól játsz- szák a csapatok, de az emberfórok túl vannak bonyolítva figurák­kal. Ha a harmadik másodperc­ben ott a helyzet, akkor be kell lőni. A 9/1 meg a 12/2 rossz arány, ezen nincs mit magyarázni. A ví­zilabda olyan sport­ág, amelynek el- „ jöhet a bummja, ha jó irányba indul el. Ki kell venni a játékveze­A kazanyi vb-ről: Meg­győződése volt, hogy a férfiválogatott be tud jutni a lejobb négy közé, ám ez a jóslata nem vált be. Nem vagyok konfliktuskerülő, de lusta vagyok hazudni / W tők kezéből a mérlegelési lehető­séget, most egyfajta szituációra négy különböző ítélet születhet.- Fiatalon sokat csajozott?- Nem igazán, bár teljesen egészséges voltam. Mindig nép­szerű voltam a csajoknál, olyan nem nagyon volt, hogy ne lett volna barátnőm, de ha kihasznál­tam volna minden alkalmat, ví­zilabdázni se jutott volna időm. Ami jóleső, az az öt-hat csillogó szempár, ami megmarad az em­ber életében. Jó érzés úgy meg­ismerkedni egy nagyon csinos lánnyal, hogy látod rajta, elvárja, hogy itt történjen valami.- Arra nem gondolt, hogy aktí­vabb, előtérben lévő funkciót vál­laljon a sportágban?- Nem. Elég nonkomformista vagyok, alkalmatlan arra, hogy délelőtt, délután edzést tartsak. Ráadásul elnézem a tehetség egy-két hibáját, pedig azt nem szabad. Amiben erős voltam, az a meccselés. Kamuti Jenő szerint a vízilabda baromi sokat köszön­het Faragónak és nekem, a nép­szerűségünkkel rengeteg embert vittünk le az uszo­dába, ők ott tarta­nak, hogy nincs kit megtanítani vívni. Lehet Beckhamen röhögni, hogy hol van játéktudásban Zidane-tól, Raultól, de a marketingje hússzor erősebb. Ady írja, nem mé­rik egyformán a babérokat a földön. - A pólósuli mel­lett még mivel fog­lalkozik ?- Jogászkodom egy cégnél meg a tévében szerepelek.- Celebnek tartja magát?- Igen, és csak azért nem tu­dom vállalni a celebség pejoratív oldalát, mert semmi olyan szen­vedélyen nincs, ami miatt nega­tív színben tüntethetnének fel. Azt, hogy híres vagyok, onnan veszem le, hogy idejönnek hoz­zám, mosolyognak, tetszik ne­kik, hogy vagyok. Ha valaki erre féltékeny, arról nem tehetek.- Kora alapján szeptemberben nyugdíjba mehetne. Nem olyannak tűnik, mint egy tipikus nyugdíjas...- Van dolgom, hál’ istennek, az unalom messze elkerült az éle­tem során. Több mindent kitalá­lok, csak a napi munkára kell em­bert találnom, amit kitaláltam, az 90 százalékban azért ment tönk­re, mert nem tudtam folyamato­san foglalkozni vele. Meccselni is azért tudtam, mert akkor elkezd­tem borzasztóan izgulni, mint amikor a függő ember megkap­ja a morfiumot. A végén azonban kimegy a hatása, és annyi. Olimpiai, világ- és Európa-baj­nok vízilabdázó. A sportág egyik legnagyobb alakja volt, népszerűségét azóta is meg­őrizte. Kedélyes stílusa magá­val ragadja az embert. Senki­hez sem hasonlítható - ő Csa­pó Gábor. Rác Benedek Balázs kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Azt hittem, a pesti oldalon, egy Duna-parti kávézóban találkozunk majd - vetettem fel Csapó Gábor­nak egy budai bevásárlóközpont presszójában.- Régen oda jártam. Három éve már nem, mert sajnos tes­ti-lelki jó barátom 49 évesen el­ment tüdőrákban. Ügyvéd fiú volt, ott volt a munkahelye. Már nincs értelme átmenni.- Hú, így kell interjút kezdeni...- Szellemes, hihetetlen sport- rajongó volt, mindent meg tud­tunk beszélni, nagyon hiányzik.- Sokat találkozik a régi barátai­val? Van négy-öt barátom, aki­vel tartom a kapcsolatot, azon­kívül meg ott az egész uszoda. Jó ér­zés, hogy ami­kor rám néznek az emberek, 80 százalékuk el­mosolyodik. Jó ér­zékem van a hu­morhoz, és erről jut eszembe történet. Éjjel meg­álltam egy lámpá­nál, és odajött hoz­zám egy becsípett kéregető. Adtam neki egy kis aprót, benézett az autóba, s láttam, az agyában elkezdtek ci­kázni a gondolatok. Va­jon a televízióban látta ezt a bar­mot? Aztán megszólalt: „Én ilyen hülye vagyok? Hát ez a világ leg­híresebb úszómestere!”- Mindenre van egy jó története?- Hál’ istennek nagy ívben el­került az unalom az életem során.- Ez a személyiségének vagy eset­leg a sportnak köszönhető?- Ez genetika, apám, anyám ilyen volt. Fiatalon pezsgő társa­dalmi életet éltek, nagy társaság­ban minden évben egyszer előad­tak egy féltékenységi jelenetet. Már majdnem vulgáris szintre mentek le, mindenki borzasztóan megijedt, amikor két mondattal lezárták az egészet, és elröhög­ték magukat. Nem is értem, hogy ezt a fajta jelenetet miért nem ír­ták még meg színdarabban.- Nem féltékeny típus?- Nem vagyok alkalmas a nagyjelenetekre. A nők mindig fel is hozták, hogy velem nem le­het összeveszni, sőt, még anyám is mondta. Rácsapott az asztalra, hogy ne hagyjam rá, mire mond­tam, nekem jó úgy, ahogy van.- És akkor is hagyja az egészet, ha igaza van?- Nem azért, mintha konflik­tuskerülő lennék, hanem mert lusta vagyok hazudni. Nem mo­rális meg erkölcsi problémáim vannak - persze, hogy hazudik az ember, van az életben olyan helyzet -, de lusta vagyok. Elég jó érzékem van a beszélgetések­hez, abban a pillanatban, ahogy valaki nálam racionálisabb érvet mond, rögtön meggyőzhető va­gyok. Van egy-két dolog, amihez értek, például a futballhoz, amin Az unalom-messze elkerült

Next

/
Thumbnails
Contents