Heves Megyei Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-24 / 172. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2015. JULIUS 24., PENTEK ■IA remek szőlő- és bortermelő trió - dr. Dula Bence, 1 felesége, Terézia és fiuk, Áron abban reménykednek, hogy az unokák is ragaszkodnak majd a gazdasághoz A Dula családban bíznak az utódok kötődésében A szőlő az életük A Dula családot aligha kell be­mutatni az egrieknek. A Bor­vidék elismert és megbecsült szőlő- és bortermelői: Velük töl­töttünk egy derűs, nyári dél­előttöt. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Kedd délelőtt 10 óra. Eger belvárosából két autóval indu­lunk a Dula család közeli, 45 hek­táros szőlőültetvényére. Az egyik kocsiban dr. Dula Bence és felesé­ge, Tériké társaságában a párper­ces úton mi másról folyna a cse­vegés, minthogy mi újság a hazai szőlészetben-borászatban. A má­sik kocsiban ül a fiuk, Áron két gyermekével, all éves Jankával és a 9 éves Barnabással. Áronról egyelőre csak annyit, hogy idén a Bikavér ünnepen az Egri Hegy­község tagságának szavazatai alapján ő vehette át a 2014-es Év szőlőtermelője kitüntetést. Gyönyörű helyen állunk meg a családi fotózásra. Körülöttünk szépen gondozott szőlők és léleg­zetelállító, gyönyörű táj. A kép el­készül, így visszagurulunk a csa­ládi házba, ahol az ott kialakított, hűvös irodahelyiségben kezdünk egy kis múltidézésbe. Megtudjuk, hogy Bence és Té­riké a budapesti Kertészeti Főis­kola első ismerkedési estjén fi­gyelt fel egymásra 1966-ban. Az alföldi származású lány és az eg­ri fiú kapcsolata azóta töretlen. A diplomaszerzést követő évek­ben - immár házastársakként - Egerben a szülői házban éltek, de Gyöngyösön kezdtek dolgozni. Tériké a növényvédő állomáson növénykórtanosként (mikológus- ként), míg férje a Gyöngyös-Do- moszló Állami Gazdaságban elő­ször gyakornokként, majd végig­járva a szakmai ranglétrát, an­nak irányítójaként tevékenyke­dett 24 éven keresztül. Nem sok­kal később született meg Bori lá­nyuk, aki egy bölcsész és egy jo­gi diploma megszerzését köve­tően jelenleg Budapesten dolgo­zik egy alapítványi, egyházi is­kola jogi igazgató-helyettesként. Két gyermekével, a 16 éves János Mátéval és öccsével, a 13 éves György Sámuellel gyakran láto­gatnak haza Egerbe, hiszen az itt élő nagyszülők rajonganak az unokákért, s titokban abban re­ménykednek, hogy egyszer a sző­lőtermelő dinasztia méltó(Utódai válnak belőlük. A rendszerváltást követően egy kissé megbolydult a család élete. A gyöngyösi állami gaz­daságot privatizálták, s az eg­ri Mezey és az erdőbényei Szep- si Szűcs és Margittal családot megillető kárpótlási jegyekből 1994-ben visszavásárolták a je­lenlegi birtok java részét, s sző­lőművelésbe kezdtek. 1995-öt írunk, amikor Egerben az or­szágban elsőként megalakul az első hegyközség, a tagság sza­vazatai alapján dr. Dula Bencét hegybíróvá választják. Három­szor választották újra a tisztség­re. 2005-től a családi gazdaság működtetésével,valamint szak­értői, tanácsadói feldatokkal fog­lalkozik. Ekkor már Áron is dön­tött. A tanulmányok befejezését követően bejelentette: ő is csat­lakozik a vállalkozáshoz. Felállt tehát a remek hármas: a kertész- mérnök apa, a növényvédelem­ben ekkora már hazai és nem­zetközi viszonylatban is komoly szaktekintélynek számító édes­anya, illetve az angolul-németül jól beszélő, informatikában jár­tas, vincellér és bortechnológus­ként végzett fiú. Innentől kezdve egyre na­gyobb feladat hárult Áronra, aki túlzás nélkül szinte minden nap­ját a szőlőben tölti. Duláék szen­vedélyesen szeretik, amit csi­nálnak és mindhárman azt vall­ják, hogy a szőlő- és bortermelés olyan befektetés, amely kitartó munka után, három nemzedék múlva hozza meg az igazi ered­ményt. Reményeik szerint a csa­lád minden tagja kötődik majd az örökséghez. Az unokák közül többen is kijelentették már, hogy folytatni szeretnék a tradíciót. Az adottságok nem hiányoz­nak, hiszen az egri 43 hektárnyi terület mellett a Tokajhegyalján is rendelkeznek három hektár­nyi szőlővel, ahol Furmint, Hárs­levelű, Sárgamuskotály fajtájú, saját szőlőt művelnek, melyből jó évjáratokban aszú borokat ké­szítenek. Búcsúzásképpen megkérde­zem a családtagoktól, mire a leg­büszkébbek. - Mindenek előtt természetesen a négy fantaszti­kus unokára - mondják egyszer­re, majd a szakmai sikereket is megemlítik. Áron például azt a 25 hektárnyi saját telepítésű fia­tal szőlőt, amit már édesapjával együtt telepítettek. No, és van itt még valami. Kevesen mondhat­ják el magukról, hogy a legrango­sabbnak számító nemzetközi bor­versenyen, a Bordeaux-i megmé­retésen tíz év alatt kétszer nyer­tek aranyérmet Bikavérükkel. Boraikban érezni a táj szellemét A Dula gazdaság borai igazán Bence hegybírói mandátumá­nak lejárta után kezdtek is­mertté válni. Az .Egri Hegybí­ró Bora - Egri Bikavér” a Bor- deaux-i borversenyről arany­éremmel tért haza 2004-ben. Az egri hegybírók örökös joga ugyanis, hogy saját szőlejükből 6500 palack bikavért készít­hetnek, és ezen a néven forga­lomba hozhatják. Ha már a bi­kavérnél tartunk, mindenkép­pen meg kell említeni, hogy Dula Bence nevéhez fűződik az Egri Bikavér Eredetvédel­mi Szabályzat elfogadtatása, és számos, ma már hagyomá­nyosnak számító egri boros rendezvény elindítása. Szeretné alaposabban megismerni a gyógynövé­nyeket? Érdekli, hogy a családi patikában milyen teákra van szükség? írja mega kérdéseit, kérje Rigó István egri füvesember tanácsait, aki évek óta foglalkozik őstermelőként hazai gyógynövé­nyek termesztésével, megfigyelésével, kutatásá­val és belőlük teák, teakeverékek készítésével. Címünk: hmhirlap@mediaworks.hu I Levélcím: Heves Megyei Hírlap 3301 Eger, Trinitárius utca 1. Kedves Rigó István! Szeretném, ha egy kicsit töb­bet tudhatnánk meg a citrom­fűről, amelynek a gyűjtése mostanában esedékes. Az is érdekelne, hogy milyen gyó­gyító hatása van az ajánlott gyógynövénynek. Katalin Kedves Katalin! A citromfű - A bizalom illata. Teafüvét (felső szárcsúcs, le­vél, virág) tavasztól őszig hasz­nálhatjuk családi patikánk­ban. Teája idegrendszer- és im­munrendszer-erősítő, nyugta­tó, görcsoldó, továbbá szívbeteg­ségek természetes gyógyszere: ideges szívdobogás, szívritmus- zavar, szívinfarktus megelőzé­se. Több helyen olvasni, hogy a pajzsmirigyműködés zavara­ira jótékonyan hat. Itt jó, ha tud­juk, ez a hatása valószínűleg an­nak tudható be, hogy nyugtatja az idegrendszert, a szívműkö­dést és csendesíti a félelemmel átszőtt gondolatokat. így köz­vetve valóban gyakorolhat ked­vező hatást a pajzsmirigy mű­ködésére, mivel a régiek szerint „a pajzsmirigy a jövőtől való fé­lelem szerve”. A citromfű teá­ja vírusölő hatása miatt Herpes simplex vírusnál gyógyír lehet az ajakherpeszre belsőleg fo­gyasztva és borogatásként al­kalmazva. Egy-két bögre tea alvászavarok esetén jó álmot ígér, ám nagyobb mennyiség­ben szellemi frissességet okoz, ezért vizsgaidőszakban tanulá­sunk hasznos kiegészítője lehet, ha pár napon keresztül négy-öt bögrével iszunk belőle. A tea el­készítése: forrásban lévő 3 dl vízzel leöntünk egy csapott evő­kanál citromfüvet, 10-15 percig fedő alatt állni hagyjuk, majd le­szűrjük és ízesítés nélkül mele­gen, illatolva elkortyolgatjuk. Szenvedélybetegek leszokta­tó kúráiban, vesebetegségek, hólyaggyulladás, alsó-felső lég­úti betegségeknél fertőtlenítő hatása mellett izzasztó voltát is sikerrel állíthatjuk öngyógyító folyamataink szolgálatába. Le­gyen hagyomány a minőségi tea családunk asztalán! Fogorvosnak készül Fábián Flóra ősszel kezdi középiskolai tanulmányait a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban, már most ha­tározott célja, hogy fogorvos lesz. Amikor nem tanul, ked­velt időtöltésének hódol: nagyon szeret táncolni, három éve hiphopozik. Szabadidejét a barátaival tölti legszíveseb­ben, akikkel gyakran túráznak is a közeli Mátrában. További képek Flóráról a heol.hu oldalain találhatók. Mi lesz a Végvári Vigasságokon? I dén már 20. alkalommal ren­dezik meg a hevesi megye- székhelyen a Végvári Vi­gasságok elnevezésű történel­mi fesztivált augusztus 14. és 16. között az egri várban. Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúze­um igazgatóját arról kérdeztük, hogyan készülnek erre az alka­lomra.- Az élet nem áll meg nyáron sem, sőt nálunk ezek a hóna­pok a legsűrűbbek - válaszol­ta lapunknak a vármúzeum igazgatója. - Törekszünk arra,- hogy a mi intézményünk is iga­zodjon a modern felfogáshoz: a múzeumok nemcsak kulturá­lis értékek őrzői, hanem közös­ségi terek is, számtalan progra­munk mind ezt a célt hivatott szolgálni. Mindig nagy érdek­lődés övezi a Végvári Vigassá­gokat, ez az egyik legnagyobb rendezvénye a várnak, s idén sem adjuk alább, a 20. alkalom­ra rengeteg különleges meghí­vottunk lesz. Nemzetközivé vá­lik a fesztivál: a hazai csopor­tokon kívül érkeznek hozzánk lengyel katonai hagyományőr­zők, újra Egerbe utazik az isz­tambuli Sehir Egyetem oktató­ja, dr. Günhan Börekgi (koráb­ban a Hírlapban is írtunk ró­la: megtalálta egy török katona naplóját az 1596-os ostromról - a szerk.), aki íjászcsapatát is Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója magával hozza Törökországból, illetve Angliából a Past Pleasu­res hagyományőrző egyesület is eljön, jó barátunk, Mark Wal­lis vezetésével. A vár területén vert tábor is igazi attrakciónak ígérkezik. A hagyományokhoz híven két napon is újrajátsszék az 1552-es dicsőséges ostro­mot. Lesznek kifejezetten csa­ládi programok, a gyerekeket egy apródversenyre várjuk, ahol ha jól szerepelnek, meg­kapják a jogot arra, hogy Dobó István várkapitány apródjaivá váljanak a három napra. Rene­szánsz ételkülönlegességekkel is készülünk, s ezeket a gaszt­ronómiai csodákat Pláner Lajos kutató készíti el. 4 1 ( i t r

Next

/
Thumbnails
Contents