Heves Megyei Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-11 / 161. szám

PF 23 2015. JÚLIUS 11., SZOMBAT Változnak az idők, változnak a műemlékek Igazán méltó alkotást láthattam Egerben Tetszett olvasónknak Egerben az Országzászló-emlékmű. Kedvencem a Családi patika isztelt szerkesztőség! Mivel a Hírlap régi (több évtizedes) előfizető­je vagyok, érdeklődéssel kísé­rem a lap megújulási törekvé­seit. Tény, az újságra ráfért a frissítés, mivel meg kell próbál­ni alkalmazkodni a mai olvasá­si szokásokhoz, tehát színeseb­ben, mozgalmasabban, lényeg- retörőbben kell tálalni a napi történéseket. Ennek a kritéri­umnak részben megfelel a me­gyei lap, azonban van néhány egyéb észrevételem is. Az a be­nyomásom, hogy a bulváros külső néha a tartalom rovására megy. Esetenként a hatalmas, színes képek elveszik a lényege­sebb, írott információktól a he­lyet, márpedig a lap hűséges ol­vasótábora megszokta a sokszí­nű, több szempontból körüljárt cikkeket, amelyekre most keve­sebb felület jut. Mindenképp pozitívum, hogy újra megjelentek a települé­sek életébe betekintő, nagyobb lélegzetű, olvasmányos ripor­tok. Külön kiemelném a szom­batonként megjelenő, új temati­kájú oldalt, a Családi Kincses­tár című összeállítást, amely­ben közismert családok életé­be pillanthatunk be, és ráadás­ként egy-egy jól ismert embert is megkérdeznek egy-egy témá­ban. Az én személyes kedvencem a Családi patika rovat, amelyben hétről hétre egy-egy mindenki által szabadon gyűjthető gyógy­növényt ismertet egy hozzá értő szakember. Jómagam ezen kis írások alapján kezdtem alapo­sabban szétnézni a környeze­temben, s begyűjteni a téli teá­nak való komponenseket a csa­ládom számára. A Sportrovat a már megszo­kott színvonalon hozza a leg­frissebb megyei információkat, bár néha ezeken a felületeken túl sok a tematikához nem illő hirdetés. Külön örülök az újabb mellékletnek, a heti rendszeres­séggel megjelenő keresztrejt­vénynek. Összességében látványosabb, olvasmányosabb lapot kaptunk, amiért köszönet jár a lapké­szítőknek. Bízom abban, hogy megtalálják a helyes egyensúlyt a korrekt, sokoldalú tájékozta­tás és a bulváros tartalmak kö­zött, s hogy ez utóbbi nem kerül túlsúlyba. Munkájukhoz továb­bi sok sikert kívánva: Kovács Róbertné Eger A mint időben közeledünk a Trianoni Békeszerződés századik évéhez, mind­jobban foglalkoztat az utóbbi száz év történelmünk. De talán így van ezzel minden magyar ha­zafi, aki érzékeli és megpróbál­ja megérteni történelmi vesztesé­geinket, így hazánk területének 1920-as feldarabolását. Mindig is érzékeny voltam az ezzel kap­csolatos jelenségre és esemény­re. Nem vagyok valami nagy uta­zó, de átlagon felül tetszett né­hány olyan alkotás, amely e té­mához kapcsolódik, és ezek kö­zül egy Egerben található. Röviden sorba venném a szá­momra élményszámba menő „alkotásokat”. Az egyik Buda­pest területén, Csepelen talál­ható. A XIX. kerület központ­jában a Szent László templom mellett a parkban a nagy Ma­gyarország térképet készítet­ték el csodálatos pontossággal más-más színű fabetéttel jelez­vén valamennyi vármegyét. Olyan, mint egy valódi térkép, kivetítve a park területére. Aki ezt kigondolta és kivitelezte, igen nagy szolgálatot tett a ha- zafiság oltárán. Ezt kiegészítik a park szélén sorakozó, várme­gyéket jelölő táblácskák, a me­gyék adataival. Erre az alkotás­ra büszke lehet Csepel, hiszen igazi turista látványosság. Egy másik hasonló tényező a Nógrád megyei Bér faluban ta­lálható. Ez nem építészeti alko­tás, hanem a magyar szíveket megdobogtató gyűjtemény: az Andezit Hotel területén találha­tó, nem mindennapi térképgyűj­temény. A történelmi Magyaror­szág vármegyéi az épület emele­ti részén a folyosón sorban fel­függesztve láthatók, feltüntet­ve a következő adatokkal: a vár­megye területe, lakosság szá­ma, mennyi terület került abból elcsatolásra, mennyi maradt meg. Ezeket végig szemlélve, fel­vonul előttünk Trianon egész tragédiája. Jártam már Várpalo­tán az alapítványi Trianon Mú­zeumban, de még ott sem lát­tam ezeket a térképeket. Az Eger egyik központi terén tavaly elkészült alkotás nem­csak rendkívül tetszetős, de na­gyon valószínű, hogy ehhez ha­sonló alkotás nincs az ország­ban. Szerint ennek megterve­zése, kivitelezése szó szerint él­ményszámba menő. (Rezignál­ton jegyezném meg, hogy Tria­non nélkül nem kellene ilyen al­kotásokat méltatni, hiszen el sem készülhettek volna.) A központi részén látható a márványba foglalt Nagy-Magyar- ország, azon belül sötét tónus­ban a megmaradt ország. Az­után az égtájak szerint - szá­momra tetszetős kivitelben - a Felvidék és Kárpátalja, a Délvi­dék, Erdély, és Őrvidék megjelö­léssel az elcsatolt területek em­lékkövei. Az egri autóbusz pályaudvar szomszédságában a trianoni em­lékhely helyén korábban a Fel- szabadulási Emlékmű állt. Ám az idők változnak, vele együtt módosulnak vagy megszűn­nek a történelmi események em­lékművei. Úgy másfél évvel ez­előtt, amikor elbontották a be­tonépítményt, úgy fogalmazott egy ott dolgozó munkás, nagyon sok pénzbe került a lebontás, ta­lán jobb helye is lenne ennek a pénznek. Az is tudomásomra jutott, hogy az emlékmű kialakítása nem volt zökkenőmentes, hiszen idő közben különböző akadályok merültek fel. De ma elmondha­tó: megérte, hogy ilyen impozáns emlékmű állhat a helyén. Ezzel tehát bővült a város látványossá­ga, amely megemlékezések, vá­rosi ünnepségek méltó helyszíne is lehet, mint ahogy volt is erre már néhány szép példa. Elmondhatják az egriek: jöj­jön Egerbe megtekinteni a ma­gyar kultúra újabb látványos­ságát. Gáspár István Trianon-kutató, Mezőkövesd, Dózsa Gy. u. 77. Csak névvel és címmel érkező leveleket várunk Felhívjuk levelezőink figyel­mét, hogy lehetőleg röviden, maximum egy gépelt oldal ter­jedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartal­mával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. To­vábbra is várjuk írásaikat szer­kesztőségünk címére: 3301. Eger, Trinitárius u. 1. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. A drótpostán érkező észrevétele­ket a hmhirlap@mediaworks. hu címre várjuk. Főzőcske, okosan és vidáman T isztelt Hírlap! Ezúton szeretnék beszá­molni egy hagyományos Pé- ter-Pál napi eseményről, ame­lyet június 27-én rendeztünk meg Gyöngyösorosziban. Kézi kaszálók versenyével indult a nap, több, mint tíz fő részvételé­vel. Miközben a tizennégy sátor­ban a csapatok jobbnál jobb étele­ket főztek. Az - A-Z-ig, Bagi és barátai, a Vadrózsa, a Boszorkánykonyha, a Pörkölt ördögök, a Mosoly nevű csapatok csodálatos étkekeket va­rázsoltak. A résztvevők kóstolhat­tak a birkapörkölttől a babgulyá­son át, egészen a palóc levesig min­denféle finomságot. A gyerekek­ről szórakoztatásáról is gondos­kodtak. Kiemelném a gyöngyösoroszi férfi kórus csapatát, akik Dalos Kandúrok néven főztek, de nem csak itt, hanem az Egerben meg­rendezett országos Arany Páva ver­senyen is nagyon sok kórust lefőz­ve országos I. helyezést értek el jú­nius 6-án. Gratulálunk nekik! A helyi lakosok nevében szeret­ném megköszönni Vernyihel Lívia polgármester asszonynak is, hogy minden évben megrendezi ezt a fa­lut összekovácsoló eseményt. Besze Lászlóné Gyöngyösoroszi Szép szót halljanak gyermekeink! Á ltalános jelenség, hogy egy­re durvábban beszélünk. Anyanyelvűnk kölönlegesen szép és gazdag, ne hagyjuk elsilá­nyulni! Ne hibáztassuk a fiatalokat a beszédmodorukért, stílusukért, mutassunk jó példát! Ők azt köve­tik, ami számukra imponáló, vagy­is amit hallanak, látnak a környe­zetükben. Beszélgetni, foglalkoz­ni kell velük, szeretettel. Gyakran előfordul, hogy járműre várakoz­va vagy utazás közben a figyelmet­len vagy udvaratlan fiatalokra igen csúnyán rászólnak. Ez bizony egy kamaszból ellenkező reakciót vált ki. Meg lehet próbálni kedvesen, szépen. Mert ők nagyon segítőké­szek is tudnak lenni.Fontos lenne tudatosan törekedni a helyes, szép beszédre mindenkinek. Az iskolák­ban „Szépkiejtési versenyek” zajla­nak. Mi is tegyünk ezért! Szép szót halljanak tőlünk! Baginé Sebestyén Katalin Gyöngyös Ki kell emelnünk Párád település vezetőinek végtelenül tisztességes magatartását A tisztességes vásározók érdekei érvényesültek A néhány hete ezeken a la­pokon megjelent, nem csak a Palóc Piacot érin­tő levélre kívánunk reagálni. A Palóc Piac pár éve működő ren­dezvény volt Párádon. Nem vélet­len a hely választása, hisz Párád és környéke évtizedek óta kiemelt turisztikai célpontja a kirándu­lóknak, így a, látogatottság szinte garantálható, különös tekintettel a piros betűs hosszú hétvégékre. Előszeretettel jöttek tehát vásáro­zók Párádra. , Az elmúlt hónapokban azon­ban a szervező elvitte a megszo­kott (központban lévő) helyéről a vásárt egy mellékutcába, ami a korábbi résztvevők egy jelentős ré­szének nem felelt meg. A Cifra ko­csi múzeummal szemben tartott vásárok helyszíne adottságilag és forgalom szempontjából is megfe­lelőnek bizonyult a vásározók és kézművesek szempontjából. így március elejétől a parádi árusítási, vásározási lehetőség megszűnésétől való aggodalom nyomán több árust is képviselve Banai Tamás kisebb - nagyobb időközönként Párád polgármeste­rével tárgyalt az árusítás lehető­ségéről, sőt, ezt a szándékot írás­ban is jelezte! Mintegy másfél hó­nap alatt több alkalommal foly­tattak telefonbeszélgetést, mi­közben a kérelmezők lecsúsztak olyan, a vásárok szempontjából kiemelkedőnek számító idősza­kokról, mint március 15-e vagy Hús vét. Mindezt azért, mert a Polgármester úr határozottan je­lezte, hogy a korábbi rendezvény szervezőjével szeretnének meg­állapodni, az Ő lépésére várnak az önkormányzat felé a vásárral kapcsolatban. Mi is szerettük vol­na, ha ez mihamarább megtörté­nik, s ezt is jeleztük. Végül április 15. után döntöt­tek úgy Párádon, hogy nem vár­nak tovább (ennek okai ránk vá­sározókra nem tartoznak, de úgy tudjuk, Párád vezetése az utolsó pillanatig várt a korábbi szervező jelentkezésére), biztosítják a terü­letet a május 1-i hosszú hétvégére a jelentkező árusok számára. A május elsején majd az azóta még 2 ízben megrendezett Parádi Cif­ra Kézműves Vásáron a kézmű­vesek és kereskedők 90 százalé­ka állandó résztvevője volta pa­rádi vásároknak! így jó szívvel ál­lítható, hogy azok a vásározók kí­nálták portékáikat, akik ezt ko­rábban is megtették Párádon! Innentől kezdve, a korábbi ren­dezvény szervezője és hozzátar­tozói magatartása minősíthetet­lenné vált a Cifra Vásáron meg­jelentárusokkal szemben. Átko- zódások, írásbeli rágalmazások, egyéb kellemetlenkedések tarkí­tották az elmúlt hónapokat. Hogy mindez nem fajult el, az a Cifra Vásár résztvevőinek higgadtsága valamint a területen több ízben is megjelenő polgárőrségnek kö­szönhető. Mi, akik már a 3. Cif­ra Vásáron is túl vagyunk és az önkormányzattal (azon belül is a Polgármester és Jegyző úrral) nagyon korrekt viszonyba kerül­tünk, kijelentjük, hogy számunk­ra és a Párádra látogatók számá­ra is egy kifejezetten kulturált, jó hangulatú vásárt sikerült kiala- kítanunk. A pavilon sor tulajdo­nosainak érdekeit is figyelembe véve, velük együtt állunk ki az új parádi Cifra Vásár mellett! Megjegyezni kívánjuk azt is, hogy semmilyen formában nem telepedett rá a Cifra Vásár a ko­rábbiakra, hisz azt a mai napig megtartják. Sem a nevét, sem szlogenjét, de még csak a piac szót sem használjuk, hogyne té­vesszük mega látogatókat. Nincs szükségünk a mások reklámjára, hisz Párád neve maga egy brand- nek tekinthető, így ezért látogat­nak ide oly sokan. A Cifra Vá­sár rövid pályafutása során, már saját közösségi oldallal bír, és a kézművesek, vásározók által lét­rehozott oldalakon is megjelenik, eseményként propagálva a Pará­di Cifra Kézműves Vásárt. Végül ki kell emelnünk még egyszer Pá­rád vezetőinek végtelenül tisztes­séges magatartását, amivel az utolsó pillanatig vártak a koráb­bi szervezőkre, valamint a pavi­lonok tulajdonosainak türelmét és támogatását a Cifra Vásárral kapcsolajban. A Parádi Cifra Vásár résztve­vői (mellékleként húsz aláírás) t

Next

/
Thumbnails
Contents