Heves Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-27 / 149. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2015. JUNIUS 27., SZOMBAT Szabóéknál a kamrában is hangszerek sorakoznak Koncert a nappaliban Szabó Attila neve nem csak Egerben, bárhol az ország­ban ismerősen cseng, hiszen a Csík zenekar prímásaként Kos­suth-, illetve Prima Primissima díjas előadóművész, Eger dísz­polgára. Kíváncsiak voltunk rá, kik állnak a sikeres ember mögött. Egy szombat délután csöngettünk be Szabóék egri otthonába. Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu EGER Egy biztos, ha egy repülő csészealjon érkeztünk volna egy másik bolygóról, Szabóék nappa­lijába lépve az azonnal nyilván­való lenne földönkívüliként is: a zene központi kérdés a család­ban. A kétgyermekes família leg­ifjabb tagja, Ábel, vagy ahogy ott­hon hívják, Abu dobfelszerelése éppúgy meghatározza a szobát, mint a családfő gitárjai, hegedűi.- Egy táncházban találkoz­tunk először Attilával 1999-ben - tér a lényegre Molnár Edit, a fe­leség. - Mindketten az egri főis­kolára jártunk ugyan, csak nem egyszerre. Tíz év különbséggel. Nem sokkal később, 2002-ben házasodtunk össze, s 2003-ban megszületett Rózsi. A család elsőszülöttje ugyan az Anna ke­resztnevet kap­ta születésekor, ám így szinte senki sem szólítja. A gettünk arról, hogy kellene vala­mi közös anya-lánya produkció, s aztán az élet, Attila egyik felkéré­se alapján fejló'dött tovább, s lett belőle családi koncert - tudom meg tőle, meg azt is: már gyerek­korában is szívesen énekelt. Az angoltanár anyukától so­sem állt távol a muzsika, az isko­lai énekkarokból sosem hiány­zott, igaz, ő az egyetlen a csa­ládban, akinek nincs hangszere. Persze, ez nem teljesen igaz, hi­szen Attilától kapott ugyan egy gitárt, hátha kedvet kap a hang­szeres zenéhez is, de ez a pillanat eddig még nem jött el. A gitár ad­dig Rózsinál pihen.- Én nem bánom, hogy egy ki­csit háttérben maradhatok. De nehogy sajnáljon ezért engem bárki is. Mi egy teljesen hétköz­napi család vagyunk, sőt talán még szerencsésebb az időbeosz­tásunk, mint a legtöbb kisgyer­meket nevelő szülőpárnak. Attila időbeosztása teljesen más, mint egy átlagos férjé, apukáé. Neki ál­talában hétvégén van nagyüzem, olyankor van legtöbbet távol, de a hétköznapokon nagyon sokat va­gyunk együtt. Az meg különö­sen szerencsés, hogy az én mun­kám megengedi: rugalmasan al­kalmazkodjak a gyerekek elfog­laltságaihoz. Abu vízilabdá- jgj Bepillantottunk a kamrába tizenkét éves lány szobájának aj­taját is egy szép nagy R betű jelöli. Szabó Annaként ismerhetjük a nevét az egri Gárdonyi Géza Szín­ház színlapjairól, hiszen rendsze­res szereplője zenés daraboknak, de ennél nagyobb színpadon, na­gyobb közönség előtt egy Quim- by-koncerten debütált. Az akkor alig nyolcéves lány több mint tíz­ezer ember előtt énekelt.- Én jobban izgultam, mint ő, pedig nem vagyok izgulós - mondja erről Attila. Ám be sem fejezi, amikor Rózsi rákontráz: ő egyáltalán nem izgult. Ahogy Abu sem szívbajos, a négytagú család közös fellépésein ő is szín­padra áll és bátran kiengedi a hangját. A közös családi koncertek ötle­te a biztos hátteret nyújtó Edit fe­jéből pattant ki.- Először csak Rózsival beszél­Nagyon már nem lepődtünk meg, amikor Szabó Attila mo­solyogva kinyitotta a család ki­csiny lakásában a kamraajtót. Természetesen a polcokon pél­dás rend uralkodik, mint egy rendes háztartásban. Csak ép­pen Szabóéknál nem meggy­befőttek vagy éppen szilvalek­várok súlya alatt rogyadoznak a polcok... Nem kell nagy fantá­zia, hogy kitaláljuk: természe­tesen ott is hangszerek figyel­nek. Aggódni azért nem kell, a jó ebédek sem maradnak el, de egy biztos, nótáért nem mennek a szomszédba. zik és dobol, Rózsi zongorázik, és persze a színházi próbák, előadá­sok is adnak neki programot az iskola mellett. Szóval nem unat­kozom, de panaszra sincs okom - szögezte le Edit, aki - ahogy a csa­lád többi tagja is - rutinosan állt be a családi fotóhoz. S, miért épp Egert tartja ottho­nának az egykori szolnoki lány, s gödöllői párja? Miért itt alapítot­tak családot és vallják ma már eg­rinek magukat?- Mert szeretjük ezt a várost, itt is­merkedtünk meg, házasodtunk ösz- sze, itt születtek a gyerekeink. So­ha nem gondol­kodtunk ezen: egyértelmű volt hogy így lesz - nevetnek össze. A családfő elfoglalt­ságai ellenére a csa­lád sok időt tölt együtt, s mindig megtalálják a módját, hogy közö­sen muzsikáljanak. Legutóbb pénteken, a Kaláka Fesztivál nyitó­napján léptek fel kö­zös produkcióval Eger­ben. Attila, Edit, vala­mint a két gyerek, Ró­zsi és Abu. x Szeretné alaposabban megismerni a gyógynövé­nyeket? Érdekli, hogy a családi patikában milyen teákra van szükség? írja meg a kérdéseit, kérje Rigó István egri füvesember tanácsait, aki évek óta foglalkozik őstermelőként hazai gyógynövé­nyek termesztésével, megfigyelésével, kutatásá­val és belőlük teák, teakeverékek készítésével. Címünk: hmhirlap@mediaworks.hu Levélcím: Heves Megyei Hírlap 3301 Eger, Trinitárius utca 1. ßga&xdi PATIKA Kedves Rigó István! Most kezd nyílni a katángkóró. Úgy hallot­tam, ennek is van gyógyító ha­tása. Lehetne többet tudni, mire használható és hogyan? Melinda Kedves Melinda! Mezei katáng, katángkóró, ka- táng. „Nap után járó fű” - Melius Juhász Péternél (1578). Népies nevei még: mezei kék liliom, cikó­ria, bodácskóró, mennyei lajtor­ja.Réteken, mezőkön, parlagon igen gyakori évelő növény. A nö­vény föld feletti részét virágzás­ban június közepétől szeptem­berig gyűjthetjük. Nyíló virágai égszínkék, ritkábban rózsaszín vagy fehér színűek. A virágok a reggeli órákban nyílnak és álta­lában öt óra múlva becsukód­nak. A virágzó hajtás teáját epe­termelést fokozó, epehajtó, epe­kőképződést gátló, májméregte­lenítő, -tisztító, emésztést segítő,, gyomorgörcsöt oldó, étvágyjaví­tó hatásáért ihatjuk. Ezen túl vér­nyomáscsökkentő és vizelethaj­tó teakeverékek alkotója is lehet. Elkészítése: egy evőkanálnyi tea­füvet 3 dl forrásban lévő vízzel le­öntünk, 10 percig fedő alatt áll­ni hagyjuk, leszűrjük és melegen, ízesítés nélkül étkezés előtt, leg­alább fél órával naponta egy al­kalommal ihatjuk. A „Nap után járó fű" föld feletti részének ku­marintartalma miatt, folyamato­san legfeljebb 3 hétig adható te­aként. Rendszeres fogyasztása­kor arra érzékeny egyéneknél rit­kán allergiás bőrreakciók lép­hetnek fel. A nyers növény föld feletti része ásványianyag-pót- ló, erősítő: vas, foszfor, kalcium és magnézium. A mezei katáng - gyökere is - inulinban gazdag, ami olyan szénhidrát, melyet a szer vezetünk.a hasnyálmirigy ter­helése nélkül energiaforrásként tud hasznosítani, ezért cukorbe­tegek étrendjébe és teakeveré­kébe is jól beilleszthető. A mezei katáng gyökere jótékony hatású: májműködést serkentő és epe­kiválasztást fokozó. A gyökérből egy kávéskanálnyit a forrástól számítva öt percig 2 dl vízben fő­zünk. A főzetet naponta kétszer, fél órával étkezés előtt, ízesítés •nélkül; melegen ihatjuk. Majoros Fanni az egri Eventus Üzleti, Művészeti Középiskolában grafi­kus szakon tanul. A rajzolás mellett sokat fest, énekel, gitározik, tagja egy kisebb amatőr zenekarnak. Egyetemen vagy főiskolán - a főváros­ban vagy itt, helyben - szeretné fejleszteni a középiskolában megszer­zett ismereteit. A tanulás mellett, ha teheti, diákmunkát is vállal. Egyetemre készül A HÉT KÉRDÉSE Van Péter-Pál napi emléke? M ondom Peti unokám­nak, hogy jeles al­kalomhoz kötődik a névnapja. Nézd csak - muta­tom -, most is ott araszol egy üres gyomrú kombájn a határ­ban, hogy szorgalmas méhecs­ke módjára begyűjtse a ringó kalásztenger termését. Tudod, amikor én olyan kissrác voltam, mint most te, Péter-Pálkor élesre fent kaszával indult aratni a falu apraja-nagyja. Kicsik kezébe éles szerszám nem való, így nekünk a vízhor­dás jutott, cipeltük is ide-oda a teli kannákat. Mi a szorgos ke­zű asszonyokat utánozva pró­báltunk szalmafonatot készíteni a keresztekbe rakott kévékhez. A nagy kaland végül az lett, hogy addig kergettük a riadt pockokat a tarlón, míg csak véresre nem vagdosták a lábunkat a torzsák. Ahol a portára került a ter­més, ott másnap beállt az udvar­ra a körmös, a vaskerekű Hof- fer traktor, aminek lengő, csatto­gó szíja hajtotta a cséplőt. A te­tején mindig a legtapasztaltabb férfi adagolta a kévét, de még így is meg-megtörtént, hogy az óvat­lanabbnak elkapta a karját a gép mohó fogsora. Rendre elzavar­tak bennünket a dübörgő monst­rum mellől. Maradt hát a bújócs- kázás a frissen rakott, jó illatú Szilvás István újságíró kazalban. Az volt nekünk a sár­kány barlangja. Gyermeki szer­telenségünknek az vetett véget, amikor az utolsó zsák is a mag­tárba került. Köré gyűlt a család. A gazda kivett belőle egy marék­nyi tiszta búzát, átpergette az uj- jai között, s csendesen azt mond­ta: „Adjunk hálát Istennek, hogy biztos helyen van a jövő évi ke­nyerünk!” Mondom Peti unokámnak, hogy az aratás az idén is Pé­ter-Pálkor kezdődik, de már nin­csenek kévék, helyettük, látod, jókora szalmahengerek pettye- zik a tájat. A tarlót most is poc­kok uralják, de nincs már egyet­len virgonc srác sem, aki ijedt bújócskára késztetné őket.

Next

/
Thumbnails
Contents