Heves Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ Amikor a főnöknő mérges... A munkahelyi stressz akár balesetek, valamint lelki megbetegedések forrása is lehet, ez pedig a gazdaságban is károkat okoz. Képünk illusztráció HÍREK A klímaváltozásról tanácskoznak KOMPOtT A Károly Róbert Főis­kola Fleischmann Rudolf Kuta­tóintézete június 4-én fél tíztől tartja fajtabemutatóval egybe­kötött tanácskozását. A téma a klímaváltozás gabonater­mesztésre gyakorolt hatása. Lukács József, a Nébih alelnö- ke a fajta- és vetőmag-minő­sítés új irányvonalairól beszél, Petőházi Tamás, a Gabonaszö­vetség elnökhelyettese a ga­bonapiaci trendeket ismerte­ti. Dr. Mika János, az EKF tan­székvezetője a növényter­mesztés éghajlati feltételei­nek alakulásáról tart előadást, ezután a programot támoga­tó vállalkozások képviselői be­szélnek az árpafajtákról, a bú­zanemesítésről. Díjat kapott a Qualiform Zrt. APCAz EXIM Gálán a hitelin­tézet díjazta a tavalyi kiemel­kedő eredményeket elérő ke­reskedelmi banki partneréit és ügyfeleit. Utóbbiak elisme­résben részesültek azokért a nemzetgazdasági szempont­ból is kiemelkedő fejlesztése­kért, beruházásokért, ame­lyek az EXIM finanszírozásá­ban vagy kockázatvállalásával valósultak meg. Az EXIM Be­szállítói Finanszírozás 2014 díj nyertese a Qualiform Alumíni­umipari Termelő, Kereskedel­mi és Szolgáltató Zrt. lett. A strandi árusokat is ellenőrzik HEVES MEGYE A Nemzeti Fo­gyasztóvédelmi Hatóság és a megyei kormányhivatalok fo­gyasztóvédelemért felelős szer­vezeti egységei megkezdték a nyári idegenforgalmi ellenőrzé­seket. Azok kiterjednek a szezo­nális termékekre - a gyermek- játékokra, a fürdőruhákra, a napszemüvegekre, a strandlab­dákra és a sörökre -, a vendég­látóhelyekre, a fesztiválokra és alkalmi rendezvényekre, a taxis szolgáltatásokra. Évente csak pár munkabalese­tet írnak a munkahelyi stressz számlájára, igaz, nálunk még kevésbé vezetik vissza lelki okokra, ha valami baj történik a munkavállalókkal. Tóth Balázs balazs.toth@mediaworks.hu HEVES MEGYE A táppénzes napok 50-60 százaléka a munkahelyi stressz számlájára írható az Euró­pai Unióban. Magyarországon ed­dig erről nem készült részletes fel­mérés, ahogyan arról sem, hogy a fokozott pszichés igénybevétel mekkora szerepet játszik a mun­kabalesetek bekövetkezésében. A munkahelyeken nem megfele­lően, illetve egyáltalán nem kezelt munkahelyi stressz termelékeny­ségi kiesést okoz, ez az Unióban és Magyarországon is százmilli­árdos nagyságrendű veszteséget okoz euróbán, illetve forintban. Közben az európai szervezetek­nek csupán a 30 százaléka keze­li a pszichoszociális kockázatokat. Reprezentatív statisztikával azonban nem rendelkezünk ar­ról, hogy a balesetek, a megbete­gedések bekövetkezésében mi­lyen arányban játszik szerepet a stressz. A munkabaleseti jegyző­könyvekben például ezt nem is le­het külön jelölni, esetleg a szemé­lyi körülmények, avagy a baleset részletes leírása utalhatnak erre. A Heves Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály munka- védelmi és munkaügyi ellenőr­zési osztályához évente beérkező 500-600 dokumentum közül leg­feljebb egy-két esetben említi meg a munkáltató a stresszhelyzetet, illetve akkor indítanak vizsgála­tot ilyesmi miatt, ha panasz érke­zik hozzájuk. Mélyreható elemzé­sek deríthetnék ki igazából, hogy miért volt figyelmetlen mondjuk a gépbe belenyúló munkavállaló, vagy miért kapott szívinfarktust, netán miért szedett gyógyszert, miért volt feszült, milyen volt a vi­szonya a főnökeivel, kollégáival. Sajnos nálunk jellemzően a mun­káltatók és az észlelő orvosok sem hozzák összefüggésbe a betegsé­get a munkahelyi stresszel.- Az ilyen irányú kutatások még frissek. Két esztendővel ez­előtt volt már egy országos cél- vizsgálat, ekkor leginkább taná­csot adtunk a vállalkozások ve­zetőinek. Tavaly és idén pedig már javában folyik egy kampány, hogy fölhívjuk a munkáltatók fi­gyelmét a különféle pszichés ha­tásokra. Egyébként a munkavé­delmi törvény is kötelezi a mun­kaadókat arra, hogy cégeiknél mindenképpen készítsenek pszi­choszociális kockázatértékelést ­mondta el a Hírlap érdeklődésére Veres Zoltán főosztályvezető-he­lyettes. - Nem csupán a munkál­tató és a munkavállaló konflik­tusa okozhat ugyanis balesetet, netán betegséget, hanem akár a munkatársakkal való viszony, valamint az adott munkakör is, amit a dolgozó betölt. Ha vala­ki ügyfelekkel dolgozik, azok is igénybe vehetik a tűrőképessé­gét, s ez bizony megint csak fo­kozott stresszfaktor. A stressztű- rés mérésére azonban eléggé ne­héz objektív mérési módszert al­kalmazni, s egy-egy baleset vagy foglalkozási megbetegedés ese­tén a pszichikai tényező szere­pe, az ok-okozati összefüggés bi­zonyítása meglehetősen nagy ne­hézségekbe ütközik - tette hozzá Veres Zoltán. A főosztályvezető-helyettes megjegyezte: már számos tanul­mány mutatott ki összefüggést a Munkabalesetek Heves megyében Év Munkabalesetek száma (db) Súlyos ____________(halálos) munkabaleset 20 12 5667(1) 2013 5408(3) 2014 5885(1) 20151-4. hó 181 2 Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, Munkafelügyeleti Főosztály munkavállalókat érő munkahelyi stressz és a lelki okokra visszave­zethető keresőképtelenség között. Egy doktornő tapasztalatai szerint legkevésbé a multina­cionális vállalatok gyáraiban dolgozók közt nem jellemző az, hogy lelki okok> miatt menné­nek táppénzre. Sőt, korábban sok környékbeli kisvállalkozó választotta a pszichésen megter­helő, kiszámíthatatlan vállalko­zói lét helyett a nyolcórás gyári munkát. Más ágazatokban, na­gyobb városokban viszont gya­koribb lehet a kiégés. Elmondta, a munkavállalók betegség, sérü­lés után is csak rövid időt szán­nak a rehabilitációra, mihama­rabb szeretnének visszamenni dolgozni. Az OEP adatai szerint 2013- ban a megyében 21 ezer eset­ben mentek táppénzre az embe­rek, ebből hétszáz alkalommal baleset miatt. A táppénzes na­pok száma 584 ezer volt, ebből 28.6 ezer volt a baleset miatt ott­hon töltött idő. Tavaly 23,5 ezer táppénzes esetre 650 baleset ju­tott, a 624 ezer táppénzes napból 27.6 ezer volt baleseti. A férfia­kat kétszer annyi üzemi baleset érte, mint a nőket. Komoly kockázat a bizonytalanság A pszichoszociális kockázatok a nem megfelelő munkatervezés­ből, -szervezésből és -irányítás­ból, a rossz munkahelyi szociális közegből fakadnak, negatív pszi­chológiai, fizikai és szociális kö­vetkezményekhez, munkahelyi stresszhez, kiégéshez, depresszi­óhoz vezethetnek. Példák: a túl­terheltség, az egymásnak ellent­mondó elvárások és tisztázatlan feladatkör, vagy. ha a munkavál­lalónak nincs befolyása a mun­kavégzés módjára. De ide tarto­zik a rosszul irányított szervezeti átalakítás, a munkahelyi bizony­talanság, a nem hatékony kom­munikáció, a pszichológiai és szexuális zaklatás, harmadik fél által elkövetett erőszak is. Hosszú távra keli tervezni a fekete kontinensen Afrika váija cégeinket GYÖNGYÖS, EGER A Heves Megyei Kereskedelmi és iparkamara közelmúltban megrendezett Af­rika üzleti fórumán a magyar­afrikai kapcsolatok, üzleti lehe­tőségek voltak a középpontban. Az eseményen Zsirai László, az INNOVATIO Management Kft. egyik tulajdonosa beszámolt ar­ról a kezdeményezésről, amely- lyel szerették volna elérni, hogy magyar cégek piachoz jussanak a fekete kontinensen. Az Inno­vation for Africa program kor­mányzati pályázat segítségével indult el. Abban szeretnének se­gítséget nyújtani, hogy egy ma­gyar vállalkozás is el tudja kez­deni építeni kapcsolatait az afri­kai országokban.- Üzleti katalógust készítet­tünk, amelyet négy országban, nevezetesen Botswanában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Kongóban, Kenyában 400 cég­nek mutattunk be. Igyekeztünk fölkelteni az érdeklődést ha­zánk iránt, felmérni az afrika­iak igényeit. Sok lehetőség van az együttműködésre, minden új termékre, technológiára nyi­tottak - fejtette ki Zsirai Lász­ló. Kőrútjuk után magyar cégek is kiutaztak Kongóba és Kenyá­ba, június 17-18-án 30-40 afri­kai cég képviselői jönnek buda­pesti konferenciára, illetve egri innovációs expóra. France Mutombo, az Afrikáért Alapítvány vezetője kifejtette: a következő ötven év Afrikáról és a nőkről fog szólni. Kiemelte, na­gyon fontosak a személyes talál­kozók, de csak akkor keressen üzleti partnert valaki a konti­nensen, ha komolyan, hosszú tá­von gondolja. A kiutazás előtt viszont min­den kapcsolatot elő kell készí­teni. Megéri a befektetést, hi­szen nő a fogyasztás, s az otta­niak jobban bíznak a magyarok­ban, mint az egykori gyarmat- tartó országok cégeiben. Hang­súlyozta, Magyarország is ad pénzt az afrikai fejlesztésekhez, ám ennek üzleti hasznát egyelő­re nem látja. Ahogyan most Eu­rópa is alig, hiszen a kínaiak in­tenzíven terjeszkednek. T. B. Több lett a kereset, kevesebb az alkalmazott Nő a foglalkoztatottság HEVES MEGYE Az első negyedév­ben csökkent az alkalmazásban állók száma szűkebb hazánk­ban - közölte a KSH. Míg tavaly az első három hó­napban átlag 65,1 ezren dolgoz­tak alkalmazottként a megyé­ben, addig a számuk 2014 végé­re 63,3 ezerre csökkent, s ennyi maradt az idei január-márciusi időszakban is. A foglalkoztatott­ság viszont nőtt, hiszen a foglal­koztatottak száma 116 ezerről 117,3 ezerre emelkedett. A nettó átlagkereset az idei első negyed­évben 140,7 ezer forint volt, ami kilencezer forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, 1500 fo­rinttal elmaradt viszont a tavaly év végitől. T. B. A foglalkoztatás növeléséhez a Pikopack bővítése is hozzájárult Stressz is okozjriunkabalesetet

Next

/
Thumbnails
Contents