Heves Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-24 / 146. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JUNIUS 24., SZERDA Az egri főiskola kiemelt feladatának tekinti Észak-Magyarország szolgálatát Régi tervük egyetemmé válni Rektori ciklusának félidejéhez érkezett az egri Eszterházy Ká­roly Főiskola élén dr. Liptai Kál­mán rektor. Egy ilyen szituáció mindig remek alkalom a vissza­tekintésre, az induláskor kitű­zött célok újbóli megerősítésére. Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu EGER - Vannak mérföldkövek a fejemben. A ciklus felezője ne­kem tényleg lényeges pont - fogal­maz az Eszterházy Károly Főisko­la (EKF) rektora, dr. Liptai Kálmán, aki úgy véli, az elődei sokat tettek azért, hogy az intézmény nagyon jól pozícionált legyen hazánkban. - Amiben új utat akartam: szeret­tem volna erősíteni azt, hogy nem egy főiskola vagyunk a sok közül. A félidős értékelést a rektor há­rom nagy „kupac” szerint csopor­tosítja, az elsőbe a tudásközponto­kat helyezve. Még 2006-ban létre­jött Egerfood, majd 2011-ben indult az Innorégió Tudásközpont.- A meglévő kettőhöz hozzátet­tünk egy informatikai, egy életta­ni és egy módszertani tudásköz­pontot. A második „kupacban” van a pedagógusképzés, aminek külön-. legesnek kell lennie az EKF-en. A zászlójukra azt tűzték, hogy egye­di tanárképzés legyen. Az intéz­mény portfoliója a csecsemőgondo­zótól a doktori iskoláig terjedt, ám hiányzott egy kis rész.- A tanítóképzést némi vita után elindítottuk - mondja -, emlékezve a tényre, hogy 1828-ban e városban indult először magyar nyelvű taní­tóképzés. Féltünk, hogy esetleg Sá­rospatakról elhozunk diákokat, de nem ez történt, sőt megdupláztuk a tanítóképzősök számát a Come- nius Karon. A rektor szerint elindultak azon az úton, amiben a tanárképzést a „jobb agyféltekés gondolkodással” is megtermékenyítik: szeretnék, ha beférhetne a mindennapokba a művészeti képzés, legyen ez tánc, képzőművészet vagy zene.- Azt kell elérni a ma kikerülő hallgatóval, bármilyen szintjét is képviseli a pedagógusképzésnek - magyarázza a rektor -, hogy inno­vatív, gondolkodó, problémameg­oldó legyen. Szeretnénk magunk­nak olyan iskolát találni, ahol rosz- szabb körülmények között élő gye­rekek körében gyakorolhatnának a hallgatóink. Dr. Liptai Kálmán az elmúlt két év nagy teljesítményének tart­ja az oktatói pontrendszert, amit a reményeik szerint a legközeleb­bi szenátusi ülésen elfogadnak. Ez többszintű, érzékeny mérőeszköz. Fontos, mert ez jeleníti meg a főis­kola értékeit és azt méri, ki meny­nyit tesz a közös kosárba. A rektor vázolja a nyitott kapuk egyetemének a filozófiáját is, hi­szen ma nem lehet a tudást, az em­berekkel való kapcsolatot bezárni a felsőoktatás falai közé.- Nekünk természetes i adnak az iskolák - teszi ho: a következő a város, a régi' majd Magyarország, s nemzetközi szint. A vá­ros iskolaigazgatói­val leültünk beszélge­tésre. Komoly együtt­működés kezdetén va­gyunk. Szeretnének, és mi is őszintén sze­retnénk tehetséggondo­zásban, továbbképzé­sekben és minden elő­re vivő jóban együtt­működni. A második szint a város. Itt okta­tásról, kultúráról és tu­dományról kell beszél­nünk. Azt mondtuk, hogy minden második héten, de lehet, hogy minden héten konfe­renciáknak kellene lenni. Ezt egy­re inkább teljesítjük. Az elmúlt hetekben itt volt egy pszichológi­ai nagy konferencia, rá nem sok­kal a Sporttudományi Társulat­nak volt kétszáz fős rendezvénye. A város számára ez örömteli, hi­szen itt fogyasztanak, itt laknak, viszik Eger jó hírét. A Kepes Inté­zettel való kapcsolatunk fantaszti­kus érték, de mondhatom az eg­ri várat is. Szívemnek na gyón kedves Kamara­opera Fesztivált ren­deztünk 2014-ben. Bárhol a nagyvi­lágban elfogad­ták volna. A Ke­pes Intézetben Eszterházy Sza­lont tervezünk, építettünk oda műtermet, amit főiskolánk egyik kiválósága, Koltai Lajos nyitott meg, Az Oscar-díjas Szabó István is elismerően szólt róla. A cégek is ránk leltek. Egy pályázat­ban most együtt dolgozunk a Sa- natmetallal, egy másikban a HE- SI-vel és a Schneider Electrickel, támogatónk az Aventics, s a ZF-fel is kiváló kapcsolatot ápolunk. A főiskola régióbeli szerepvál­lalásáról a rektor azt szokta mon­da- ni, egész Észak-Magyar­ország szolgá­lata az EKF feladata. Tata önkor­mányzatával aláírtak együttmű­ködési megállapodást.- Az országos szerepvállalá­sunk az, hogy tudják a partnerek, mit várhatnak az EKF-től - jelenti ki dr. Liptai Kálmán. - A Semmel­weis, a Debreceni, a Nyugat-ma­gyarországi, á Szent István Egye­temmel, majd minden egyetem­mel van együttműködésünk.- Most volt egy hosszú ázsiai utunk - említi. - Újra élesztet­tük a vietnami kapcsolatainkat. Malajziában volt szerződésünk, az Open University of Malaysi­ával újat írtunk alá. Indonéziá­ban eddig a művészeinknek vol­tak kapcsolataik, most úgy gon­doljuk, ezt is szélesíteni fogjuk, mint ahogyan Tunéziában is to­vábbléptünk. Nagyon komo­lyan gondoljuk a török kap­csolatainkat. A török diákok csak Erasmus ösztöndíjjal je­lentek itt meg eddig, de vá­runk onnan olyan hallgatókat is, akik itt fognak diplomát Tudta-e? „Európai egyetemet akarunk építeni Dr. Liptai Kálmán: - Sok he­lyen próbálom erősíteni: euró­pai egyetemet akarunk építe­ni. Mindkét szónak nagy szerepe van, az európainak is és az egye­temnek is. Az európai az a kul­túra, amire nagyon büszkék va­gyunk. Az európaiság nekünk minőségi jelző, az egyetem pe­dig, amit Eszterházy ránk hagyo­mányozott. Annak, hogy az ér­sek úrral együtt létrehoztuk az Eszterhazyanum Kutatócsopor­tot, nagyon jó a tudományos visszhangja, de nem ez a leg­fontosabb számomra, hanem az üzenete: az Eszterházy-örökség, ami - ahogyan az érsek úrnak, úgy nekünk is - tényleg fontos. Ezen az úton járunk, mi tényleg az egyetemet építjük. Ez akár jö­vőre is bekövetkezhet, de úgy gondolom, Eszterházy Károly születésének a 300. évforduló­ját a főiskola egyetemként fogja ünnepelni. Dr. Liptai Kálmán: A főiskolán olyan munkahelyet teremtenénk, ahol jó élni. Odafigyelünk, hogy közösséget is építsünk, ne ..csak" egy egyetemet. Sárospatak 2013. július 1-jétől tartozik az egri főiskolához. így jött létre a jövőt képviselő kuri­ózum: az EKF tokaji szerepvál­lalása. Az átvételkor is úgy gon­dolták, hogy Sárospatak fölne­velhető: ott ugyanúgy megje­lentek a konferenciák, azok a gondolatok, amiket az Eszter­házy képvisel. Mivel ott vannak a Tokaji Borvidéken, feladatuk van. A szőlész, borász, agrár­képzések irányába az Eszterhá­zy Károly Főiskola el kíván moz­dulni. Ezeket az irányokat tá­mogatja a turizmus a vendéglá­tás, a területfejlesztés. Ismerik az egri intézményt a régióban és elhiszik, hogy jó szándékkal, alázattal közelítenek. Ahol szol­gálnak, az erősen elmaradott vidék. Minden olyan érték, amit oda visznek, az ott is marad. Nem elvisznek, hanem hozzá­szerezni. A cél, ha a hallgatók 10 százaléka külföldi, fizetős le­hetne. A napokban jártunk Bor- deux-ban, mert olyan szőlész-bo- rászképzést akarunk, amit a francia város neve is fémjelez. Jó kapcsolataink vannak német, finn egyetemekkel is. Az egyetem szép tervének megvalósításához a rektor sze­rint emberi minőség, anya­gi források kellenek. Szeretné­nek olyan munkahelyet teremte­ni, ahol jó élni, s megpróbálnak odafigyelni arra, hogy közössé­get is építsenek, ne „csak” egy egyetemet. Hagyományteremtő szándékkal rendeznek Heves-Alatkán többfordulós versenyt a környék pecásainak A csontira harapnak a Rab-horgásztó halai ALATKA, HEVES Mint azt koráb­ban megírtuk, egy horgászver- seny-sorozat első fordulójával kezdődött az idén a Hevesi Nyá­ri Fesztivál. Az önkormányzat ugyan­is hagyományteremtő szán­dékkal rendezte meg a Nagy Ho-ho-ho-horgász elnevezésű versenyt, amelynek első állomá­sa az alatkai Rab-tó volt. A kiírás szerint a három forduló végén a legügyesebbek tárgyjutalom­ban részesülnek, a díjak összér­téke pedig igen kecsegtető: 250 ezer forint. A megméretés máso­dik állomása az Öregbánya-hor- gásztó (július 12.), a döntő hely­színe pedig augusztus 9-én a Gúnár-tó lesz. A legügyesebb pecás egy 100 ezer forint értékű vásárlási utalványt vihet haza. Az első megmérettetés már le­zajlott, s több mint húsz neve­ző dobta be a csaliját Alatkán. Pontyok, keszegek és kárászok akadtak nagy számmal horogra az elmúlt hét végén.- Sok horgász van itt Heves környékén, ezért gondoltuk úgy, hogy megszervezzük ezt az erő­próbát - avatott be a „kulissza- titkokba” Kovács István ötlet­gazda, képviselő. - Soha nem volt még nálunk önkormány­zati horgászverseny, most vi­szont úgy döntöttünk, nemhogy lesz, hanem még hagyományt is teremtünk belőle! Az elsőd­leges szempont az volt, hogy a Az egyik horgász kihúzta, a másik hálóba merítette a halat heves-alatkai tavakat részesít­sük előnyben a helyszínválasz­tásnál, és nem tévedtünk, hi­szen igazán otthonosan érezte ott magát mindenki. A másik ál­láspont, amihez ragaszkodtunk a tervezésben az az, hogy több fordulóban bonyolítsuk le a ver­senyt, hogy minél több ember­hez eljusson a hír. A szabályok szerint egyszerre csak egy bot lehet belógatva a tóba, és bár­milyen halat kifoghatnak, a vég­eredményt az összsúly alapján állapítjuk meg. A versenynek még nincs vége, a második meg­méretésre még bárki jelentkez­het, és akár meg is fordíthatja az eddigi eredményt. Még sem­mi nem dőlt el - mondta el bizta­tókig Kovács István, aki maga is részt vett a versenyen. Mint megtudtuk, a Rab-hor- gásztónál most a hagyományos csalik futottak, így például a csontikkal sokkal nagyobb ha­lakat lehetett elejteni, mint egy most futó új keverékkel. A leg­nagyobb fogás Kovács István „Füles” nevéhez fűződik - nem a főszervező -, akinek a horgá­ra akadt egy több mint hét ki­lós ponty is. Az első forduló vég­eredménye a kifogott uszonyo­sok összsúlya szerint: 1. hely - Bakondi Norbert (35,4 kg), 2. hely: ifj. Angyal István (31,5 kg), 3. hely: Kovács István „Füles” (26,4 kg). A második fordulóra még lehet nevezni. SZ. E.

Next

/
Thumbnails
Contents