Heves Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-20 / 143. szám

14 CSALÁDI KICSESTÁR 2015. JÚNIUS 20., SZOMBAT Ha összefut a család, az unokák körül forog minden Rohlicsekék a színen Olaszos tempó. Rohlicsekéknél nincs megállás. S A család tagjai a napi pörgés után mindennap j találkoznak egymással, hogy erőt gyűjtsenek E Ja folytatáshoz . .VÜ Az egri Rohlicsek család tag­jai sokat tesznek azért, hogy a városban ne csak az ízek, hanem a jó hangulat is magá­val ragadja az embereket. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Napokig tanakodtunk, hol hozzuk össze a randevút az eg­ri Rohlicsek családdal. A nagy­szülők - István és Éva - egy cse- répkályha-beépítési projekt kellős közepén járnak, ezért az ősi csalá­di fészket alaposan felforgatták a mesterek. Végül a Bitskey uszoda melletti téren futunk össze, ahol a közös családi kép készül. Mi­közben összeáll a kis csapat, min­denkivel váltunk néhány szót. Az unokák: Zalán, Virág és Gellért a felnőttekre fittyet hányva futká- roznak, fagyiért könyörögnek, lát­hatóan nem érdekli őket, hogy itt most egy riport készül. Számuk­ra semmi különös nincs abban, hogy együtt van az olaszos tempó­jú család, hiszen nem telik el nap, hogy ne találkoznának. Istvánnal és Évával egy kis múltidézésbe kezdünk. Szó esik a nagypapa cseh felmenőiről, az áttelepülésről, majd az „egri hon­foglalás” történéseiről. A Rohli­csek nevet mindenki ismeri a me­gyeszékhelyen. Nemcsak azért, mert ilyen vezetéknévből nincs több az országban, hanem azért is, mert a rokonság minden tag­ja tisztes, megbecsült iparosa volt a városnak. Nevükhöz fűződik a régi Makiári úti pékség, egy nagy múltú kádárműhely működteté­se, majd az 1970-es évektől kez­dődően a páratlan Rohlicsek lán- gos-sütödék üzemeltetése. Éva Pécsről került Egerbe 16 évesen, amikor katonatiszt édes­apját idevezényelték. A szerelem közte és férje között a Szilágyi Er­zsébet Gimnáziumban szövődött, s az 1973-ban kötött házasság után hamarosan megszületett két lányuk: Judit (az egriek csak Dudinak ismerik), majd Éva. A nyolcvanas években a csa­lád megállás nélkül gyártotta a fagylalttölcséreket, s közben ter­mészetesen működtették a lán- gosost, amely mára az ország legjobb hírű sütödéjének számít. A nagyszülők egy kissé elfárad­tak az elmúlt évtizedek alatt, de kárpótolja őket a törzsvendégek töretlen kitartása. István egyéb­ként 1999 óta a Rác hóstya meg­becsült fertálymestere is, Éva ma­ma pedig a család fő patrónusa. A nagyobbik lány, Dudi 18 éve rádiózik, jelenleg az A FM 7 Rádió minden eg- M ri által ismert, népszerű műsor­vezetője. Sokan az ő hangjára éb­rednek, és egész nap tőle hallják a város életét meghatározó leg­fontosabb információkat, szto­rikat. Párja, Ricsi egyben mun­katársa, s legjobb barátja is. Bár alig telik el nap köztük vita nél­kül, egyben mindketten egyetér­tenek: szenvedélyesen szeretik a szakmájukat, a rádiózás szá­mukra életforma, s ennek sok mindent alárendelnek. A család- alapítás gondolata épp ezért egye­lőre nincs napirenden. A kisebbik lány, Éva és férje, Matisz Csaba építőmérnök azon­ban szerencsére három unoká­val ajándékozta meg a nagyszü­lőket, akik úgy döntöttek, hogy amíg a kicsik igényt tartanak az idejükre és szeretetükre, ad­dig a lehető legtöbb időt nekik szánják. A nagypapa büszke ar­ra, hogy a kétéves Gellértet ő tud­ja a leggyorsabban elaltatni egy kis énekléssel, ringatással. Ne­vetve mesélik, hogy az unokák­nak a legtöbbször nem akaródzik hazamenni, ami nem véletlen, hi­szen a Rohlicsek ház sokszor leg­inkább egy játszótérhez hasonlít. A beszélgetés közben gyak­ran terelődik a szó Dudira, í» nincs olyan családtag, aki El ne szőné bele A Rohlicsek névnek tovább kell élnie Rohlicsekék nagyon büszkék az egyedi vezetéknevükre (cseh nyelven kiflicskét jelent). Mivel fiú utód nem született, ezért so­káig tanakodtak, hogy ki viszi tovább a nevet. Kompromisz- szumot kötöttek Éva férjével, így a három unokát Matisz-Roh- licsek vezetéknévvel vezették be az anyakönyvbe. Bennünket már csak az érdekel, hogy a hí­res Rohlicsek-féle lángos titkos receptjét is méltó utód örökölje meg, s azt még sokáig sütöges­se olyan szeretettel és hozzáér­téssel, mint a névadók. a nevét mondandójába. Sok min­den elhangzik róla: makacs, ön­törvényű, a család legdominán­sabb tagja, aki ha valamit a fe­jébe vesz, azt mindenáron meg­valósítja. Dudi egyetértőén bó­lint, s elismeri, ez mind igaz, ám azt is hozzáteszi, hogy bár soha senkinek nem akart meg­felelni, a szüleinek nagyon sok­kal tartozik. Az ő véleményükre mindig ad, mivel ők voltak azok, akik a kételkedés nélkül mindig PATIKA Kedves Rigó István! Szeretném, ha többet tudhatnánk meg a cic­kafarkról, amelynek a gyűjté­se most esedékes. Az is érdekel­ne, milyen gyógyító hatása van az ajánlott gyógynövénynek. Éva Kedves Éva! A fűszeres illatú, fehér, rózsaszínes és ritkábban rózsaszín virágok nyár elejétől hívogatják a gyógynövények szerelmeseit. Ősi és tájnyelvi elneve­zései: cickafarkkóró, cickóró, prüsz- szentőfű, patikai ezerlevelű fű, puly­kafű, borbolya, míg a középkorban vérzést csillapító és vérzést elállí­tó képessége miatt katonák sebfü­vének, katonafűnek, vérállító fűnek hívták. Rétek, kaszálók, mezők gya­kori gyógynövénye. Népi orvoslá­sunk ősidők óta használja. Családi patikánk öngondoskodó megterem­téséhez virágzó állapotában a felső 30 centiméteres virágos hajtását le­véllel, szárral együtt gyűjtjük. Teája kiváló gyulladáscsökkentő, vértisztí­tó és görcsoldó hatású gyomor-, bél­és menstruációs görcsök esetén”. Cickafarkforrázat: egy evőkanál­nyit leforrázunk három deci vízzel, 10 percig fedő alatt áztatjuk, szűr­jük. Ízesítés nélkül napi kétszer, fél órával étkezés előtt melegen isszuk. Külsőleg népi gyógyászatunk égési sebekre, ekcémára, lábszár­fekélyre, visszérre, aranyérre alkal­mazza. A cickafarktea főzete seb­gyógyításra is felhasználható dr. Oláh Andor orvos-természetgyó­gyász szerint: két evőkanál cickafar­kat 3 deci vízben forralunk három percig, 10 percig fedő alatt áztat­juk, langyosan következhet a seb­mosás és a nedves borogatás. Ülő­fürdőként hasonló arányú teafőzet kell. A virágzat illóolajából készült kenőcsöt szembetegségek kezelé­sére, bőrápolásra alkalmazzák. Mikor ne adjuk a cickafarkat? Érzékeny embereknél allergiás bőr­kiütés, hasmenés jelentkezhet. A cickafarkfű és virága „ösztrogén- bomba", elősegítheti a cisztakép­ződést, így négy hétnél hosszabb fogyasztását monoteaként és ke­verékben sem javaslom. Már meg­lévő ciszták, hormonhatásra érzé­keny női és férfi nemiszervek da­ganatai esetén tilos alkalmazni! Ál­dott állapotban, szoptatás idején szintén kerüljük a használatát! HH Menedzserkarriert epítene M Hova utazna idén nyáron? Szeretnék visszatérni a balkáni Jeruzsálembe, ahol szűk utca rej­tett templomából pravoszláv gre­gorián hangjait sodorja felém a gyertyaillatú szellő, ahol a Csar- sija közepén álló mecset tornyá­ról élőben hív imára a müezzin. A ferencesek temploma harang­jának kondulására több száz ga­lamb reppen fel az oszmán stílu­sú ivókút mellől, amelynek vizé­ből, ha ittál, még visszatérsz ide. Ahol a csevapcsicsa és börek- vendéglő illata keveredik a bos- nyák kávé zamatával, s konf­lissal hajtathatsz az Ilidzsáig, a néhai uralkodóházak fürdőhe­lyéig. Nem Gavrilo Princip me­rénylő lábnyoma ejt révületbe, hanem családi emlékeim, hi­szen szépapám itt volt pléhgal- léros katona diplomata... No de mivel jutsz oda a szom­szédos Magyarországról, s ho­gyan, ha nem akarsz, vagy nem tudsz saját autóval menni az imitt-amott még aknás területe­ken? Amikor May Károly a XIX. század végén megírta a „Vadre­gényes Balkánon át” című regé­nyét, lóval, fogattal lehetett oda­utazni. Ma se vasúton, se köz­úton, de még a légben sem! Vas­úti helyfoglalás: Utazzon el Bu­dapestről Zágrábba éjszaka, majd szálljon át másnap dél­ben a Szarajevóig közlekedő sze­mélyvonatra, s kétnapos utazás Soós Tamás turkológus után ott is lesz, este 7-kor. Ja, 670 km Szarajevó-Budapest tá­volság két nap alatt? Akkor in­kább az apostolok lova. Autó- buszjáratot sem indít egyetlen hazai cég sem. Utazz el Bécsbe, majd onnan Boszniába. Logikus: Egerből Sopronon át is vezet út Miskolcra! A török légitársaság repül Szarajevóba, Isztambulon keresztül, négy órás tranzittal! Egy biztos: meghirdették nagy hangon a keleti nyitást, de a ka­pukat bezárták! Ugyanis 2012 decemberéig egy kellemes, pon­tos vonat közlekedett Kassa-Bu- dapest-Szarajevó útvonalon. Jó volt, ezért megszüntették, így marad az utazni vágyóknak a lámpa szelleme, a dzsinn háta.

Next

/
Thumbnails
Contents