Heves Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-06 / 105. szám

2 A NAP TEMAJA 2015. MÁJUS 6., SZERDA Tao A kormány elkötelezett a sport iránt - Az elmúlt négy évben számos forrásból milliárdok áramoltak a klubokhoz - A sporttámogatási rendszer sokakban nagyon komoly kétségeket kelt TÁRKÁNYBAN „PÁLYA” A FEJLESZTÉS A parlament 2011 nyarán fogadta el azt az új sport­támogatási törvényt, amely szerint a hazánkban mű­ködő nyereséges cégek esetében az állam lemond a vállalkozások társasági adójának egy részéről (tao), amennyiben azt az adott cég sportegyesület támoga­tására kívánja fordítani. Sike Károly A pénzek elosztása sokakban rengeteg kérdést felvet. Néhá- nyak azt állítják, ellenőrizhe­tetlen és logikátlan az egész támogatási rendszer. Számos internetes cikk látott napvilá­got a témában, amelyek az ano­máliák afféle „állatorvosi lova­ként” emlegetik a Felsőtárkány SC-t. Némelyek úgy vélik, hogy a sokáig egy (ál)brókercég nevét viselő csapatnál komolyabb el­lenőrzések nélkül markoltak fel irdatlan összegeket, a pénzeket pedig olyan fejlesztésekbe ölték (többek között megújult az élő­füves játéktér, két, kisméretű műfüves pálya létesült, s az öl­tözőépület is jelentős bővítésen ment keresztül), amelyek teljes­séggel indokolatlanok egy igen­csak vérszegény utánpótlással rendelkező, kicsiny település számára. A beruházások össz­értéke meghaladta a százmilló forintot. Az eset kapcsán több pontatlan vagy félinformáci­ókra hagyatkozó írás született. A taopénzek felhasználásáról, a kimondott-kimondatlan vádak­ról Csáti Sándort, a klub első emberét kérdeztük.- A felsőtárkányi labdarúgás 1951-ben szerveződött, azóta a futballt a szívükön viselő he­lyiek töretlenül dolgoztak azért, hogy a mai napig működjön a sportklub, ne a gyom, a gaz eméssze az infrastruktúrát, és ne a múltról kelljen anekdotáz- ni, mint az ország megszámlál­hatatlan pontján - magyarázta Csáti Sándor, a Felsőtárkány SC elnöke. - Egyesületünket a „falusi” jelző ellenére Magyar- ország legjobb nyolcvan klubja között tartják számon, Hatvan és Gyöngyös mellett a megye labdarúgásának élvonalában. Sajnos, sok támadás és alapta­lan vád ér bennünket az elmúlt időszakban a sporttelepen meg­valósult beruházások kapcsán, noha az „ellendrukkerek” nem kellően tájékozódtak. Sport- szervezetünk egyesületként, nem pedig gazdasági társaság­ként működik, a taoforrásokat Azt senki nem vitatja, hogy az utánpótlás szélesítése kulcskérdés a magyar labdarúgás (szebb) jövője szempontjából. így látják ezt a bükkalján is... a sportegyesület nyerte el, nem külsős cégek vagy magánsze­mélyek. Minden infrastruktu­rális fejlesztés önkormányzati tulajdonon valósult meg, és az egyesület könyveiben szerepel nyilvántartásban. Ez a hozzá­adott érték remélhetőleg még évtizedeken át biztosíthatja a megfelelő sportolási lehetőséget a helyi és környékbeli lakosok számára az óvodásoktól a nyug­díjasokig. Felsőtárkány önkor­mányzata mindig is támogatta a helyi labdarúgást, de évek óta nem vállal aktív szerepet a csapat működtetésében, amely a szponzorok feladata. Az infra­struktúra a településé, a felső- tárkányiaké. Megkapjuk, hogy minek egy három és fél ezer lel­ket számláló községnek sport­pálya és öltöző, ráadásul miért ilyen drágán...?! Utóbbira egy­szerű a válasz: mert ennyibe kerül. Európában a pár száz lel­kes településeknek saját sport­pályájuk van, példa erre Felső­tárkány németországi testvér- települése, Dickenschied. Pedig ott futballcsapat sincs. -^Gsak” kulturált lehetőség a sportra, az egészségmegőrzésre. Úgy, mint nálunk. A taós törvény bevezetése óta több milliárd forint áramlott a magyar sportba, nagyrész a labdarúgásba. A futball mel­lett az öt látványcsapatsport- ág további négy képviselője, a kézilabda, a kosárlabda, a vízi­labda és a jégkorong részesül­het a támogatásokból, amelyek révén új lehetőségeket nyíltak a klubok számára. A pénzek felhasználása azonban szigorú szabályokhoz kötött, fordítható utánpótlás-nevelési feladatok ellátására, versenyeztetéssel összefüggő költségek viselésé­re, személyi jellegű kiadásokra, tárgyi eszköz beruházásra, fel­újításra, az infrastruktúra fej­lesztésére, valamint képzéssel összefüggő feladatokra. Ezek­nek -köszönhetően az ország számos pontján kaphattak új impulzusokat az egyesületek, épülhetett új stadion, csarnok vagy uszoda. A kormány sport­fejlesztési törekvéseinek az inf­rastruktúrában kézzel fogható eredményeit tapasztalhatjuk. A korszerűsítés során használt tárgyi eszközök kapcsán is mar­káns mondatokat fogalmazott meg Csáti Sándor.- A beruházások során az esz­közöket, többek között a gépe­ket, építőanyagokat nem az in­ternetes piactérről, esetleg kéz alól, „okosban” szerzik be a pá­lyázat nyertesei, hanem az írás­ba foglalt, szigorú szabályoknak megfelelően járnak el - folytatta a sportvezető. - A pályázatokkal kapcsolatban tévhit, ami a médi­ában, de leginkább az internetes kommentelők elképzeléseiben él, miszerint ellenőrizhetetle­nül szórt pénzek vándorolnak a klubokhoz. A taoforrások fel- használása során és az azt kö­vető években szigorú pénzügyi és számviteli fegyelemmel tar­toznak a klubok a pályázatok elszámolásánál. Ezek keretében könyvvizsgáló és az MLSZ - elő­zetes, projekt kivitelezése köz­beni és utólagos - ellenőrzését, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyá­sát követően tekinthető egy sportfejlesztési program lezárt­nak. Egyesületünk pénzügyi helyzete stabil. Negyedévente küldjük az MLSZ-nek a NAV és az önkormányzat nemleges adó­kimutatását. Ennek hiányában a bajnokságban sem szerepel­A „csúcsévet” a 2012-es esztendő jelentette, amikor az Egri Futball Club 212 milliója vitte a prímet A 2011-ES BEVEZETÉS ÓTA több mint 1,3 milliárd forint jutott a labdarúgás fejlesztésére me­gyénkben a társasági adót (tao) is felhasználó sporttámo­gatási rendszernek köszönhe­tően. A nyitó év 388 milliója után 2012-ben jelentősen meg­nőtt (634 millió) a szőkébb ha- zánkbeli sportszervetekhez ju­tott támogatás összege, míg 2013-ban a két évvel korábbi alá csökkent a forrás (379 mil­lió) - szerepel a Magyar Lab­darúgó Szövetség honlapján (mlsz.hu). Ám a minden rész­letre kiterjedő összeállítás ar­ról nem ad tájékoztatást, hogy a jóváhagyott kereteket hogyan tudták feltölteni, ■illetőleg fel­használni a klubók. A nyilvános adatokból kiderül, hogy 2011-ben az FC Hatvan (117 millió), az Egri Futball Club Kft. (62 millió) és az An- dornaktálya SE (38 millió) sze­repelt a megyei dobogósok lis­táján. A 2012-es „csúcsévben” az Egri FC 212 milliója vitte a prímet, míg tavaly az FC Hat­van 65 milliója jelentette a leg­nagyobb tételt. A Felsőtárkány 2011-ben 30, 2012-ben 62, míg 2013-ban 35 milliós kerethez jutott. A 2014-es összesített adatokról nem szerepel infor­máció a honlapon. A pályaépítési program kereté­ben szőkébb hazánkban 2014­ben hét új játéktér épült, közü­lük a legnagyobb költsége a gyöngyösi, nagyméretű műfü­ves pályának volt; amit 137 mil­lióból hoztak ki. Érdekesség, hogy Mátraházán élőfüves és műfüves pálya is létesül, 150 milliós összköltséggel. A 2013- as esztendőben hat új játékteret adtak át, melyek közül a hatva­ni 22x42 méteres, műfüves bo­rítású pálya került a legtöbbe: 32 millió forintból építették. hetnénk, nem is pályázhatnánk. A beruházási elemek tekinteté­ben minden érdeklődőnek ál­lunk rendelkezésre, és ameny- nyiben igény mutatkozik rá, té­telesen is be tudjuk mutatni fej­lesztéseinket. A megújult sport­telepet a felnőttcsapatunkon kívül nyolc utánpótlás-együttes és az öregfiúk gárdája hasz­nálja. Büszkék vagyunk arra, hogy településünkön a taotá- mogatások hatására ha nem is „százmilliókkal”, de több mint százmillióval tudtuk fejleszteni az infrastruktúrát. Az elmúlt 64 évben egyszer volt öltöző­építés és pályarekonstrukció, 2013-ban. Igaz ugyan, hogy már nem hat, hanem csak két métert lejtett a pálya az egyik kaputól a másikig, de úgy gondoltuk, ez még mindig sok. Falun is... A támogatások sarkalatos pontja az utánpótlás. A klub korosztályos csapatai elsősor­ban a gyenge szereplés miatt kerülnek fókuszba. A vélemé­nyezők szerint felesleges a rá­juk fordított pénz.- Mindenek előtt köszönettel tartozunk a gyerekeknek, akik ilyen nehéz bajnokságban is odaadással küzdenek, és veszik fel hetente a csukát az NB I-es és akadémiákon nevelkedő játé­kosokkal szemben - adta meg a tiszteletet a klubvezető. - A mi merítési bázisunkat a helyi gye­rekek és a környékbeli települé­sek fiataljai jelentik. A lehető­ségek tekintetében hátrányból indulunk velük szemben. A be­nyújtott program céljainak az MLSZ fejlesztési stratégiájában szereplő célokkal összhangban kell állnia. Az MLSZ elsődleges törekvése a magyar labdarúgás tömegbázisának nagy mérté­kű szélesítése. A „tömegesítés” programja valamennyi korosz­tályban és szegmensben. Az utánpótlás tekintetében csak a társaságiadó-támogatás eszköz- rendszerén keresztül tudunk forrást bevonni a fenti cél eléré­séhez. Ezt a „falu” nem bírná el és nem is feladata erőn felül tá­mogatni a sportegyesületet. Az önkormányzat által is elfoga­dott sportkoncepcióban kitün­tetett szerepet kap az utánpót­lás-nevelés, a szabadidős lab­darúgás támogatása, melynek megfogalmazásával és hosszú távú végrehajtásával, működte­tésével a kialakult együttműkö­dések hozzájárulnak helyi szin­ten a lakosság egészségügyi ál­lapotának javításához, az egész­séges életmód kialakításához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez, az esélyegyenlőség biztosításá­hoz - zárta szavait Csáti. Aki csukát húz, kiváló körülmények között sportolhat Felsőtárkányban A fejlesztések révén a helyiek sportolási lehetősége sokáig biztosított.. A nézők vevők a minőségi labdarúgásra és a kulturált körülményekre

Next

/
Thumbnails
Contents