Heves Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-18 / 115. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2015. MÁJUS 18., HÉTFŐ Tájékoztató a duális felsőoktatásról EGER Az Eszterházy Károly Fő­iskola a duális felsőoktatási képzés kapcsán a régió cége­inek tájékoztatását tartja az első legfontosabb lépésnek. A képzések elindulásának és a jövőben való folytatásának az a feltétele, hogy a vállala­tok is felismerjék a duális kép­zésben rejlő lehetőségeket, és azt, hogy a hallgatók fogadása számukra is nagyon sok előny­nyel jár. Május 20-án 10 órától a Szakmai képzőhelyek kon­ferenciájára a régió valameny- nyi érdeklődő vállalkozásának képviselőit várják a Líceumba. Szép pénzt kapott a volt cukorgyár HATVAN A Miniszterelnökség közzétette annak a száz cég­nek a listáját, amelyek a leg­több agrártámogatáshoz jutot­tak 2007-2015 között. A szá­zas listán szereplő agrárvállal­kozások összesen 486 milli­árd forinthoz jutottak. A lajst­romban egyetlen Heves me­gyei cég szerepel, az is végel­számolás alatt van. A harma­dik legmagasabb támogatás­hoz jutó HZN.Solutions Kft. az egykori Mátra Cukor Zrt. jog­utóda. Összesen 15,557 mil­liárd forintot kaptak, ez a cu­korgyártáshoz, illetve a szer­kezetátalakításhoz, azaz az üzem megszüntetéséhez kap­csolódott. Üzemlátogatáson az egri hallgatók GYÖNGYÖS Kreatív Műhely né­ven interaktív üzemlátogatáso­kat szervezett a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az egri főiskola hallgatói részé­re. A diákok a Schneider Elect- ricnél, illetve a Mátrai Erőmű­nél ismerkedtek a cégek K+F tevékenységeivel, fejlesztési elképzeléseivel. Az üzemláto­gatás során több hallgatóban megfogalmazódott, hogy meg­pályázzák a gyakorlati helyeket a két vállalatnál. Mint Benedek Zsolttól, a Bemo- lux Kft. ügyvezetőjétől megtud­tuk, ők a Növekedési Hitelprog­ram második körében vettek Újra cserélték a régi járművet Hitelprogram: az agrárium és a feldolgozóipar volt aktív... ^ A Növekedési Hitelprogramban részt vevő megyei vállalkozások között a mezőgazdaság és a feldolgozóipar szerepel kiemelkedő súllyal... föl fejlesztési hitelt, mert az ki­számíthatóbb és alacsonyabb Szűkebb hazánkba több mint fél ezer vállalkozással kötöttek szerződést a hitelintézetek. Tóth Balázs balazs.toth@mediaworks.hu HEVES MEGYE Negyvenegymilli- árd forinthoz jutottak a Heves megyei vállalkozások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növeke­dési Hitelprogramjának (NHP) első és második szakaszában. Az MNB tájékoztatása szerint a hitelintézetek 527 Heves megyei székhelyű vállalkozással kötöt­tek szerződést. Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igaz­gatói tanácsadója egy kamarai rendezvényen beszélt nemrégi­ben a Növekedési Hitelprogram­ról. Mint mondta, az NHP két szakaszában 1360 milliárd fo­rintot hívtak le a vállalkozások, először zömmel hitelkiváltás­ra, a második alkalommal már új hitelként, kétharmad részben beruházásokra. Az NHP-t igény­be vevők közt kezdetben a nagy és közepes cégek voltak túlsúly­ban, majd a mikro- és kisvál­lalkozások is pénzhez jutottak. Az „NHP Plusz” esetében az a cél, hogy az eddig túlzottan koc­kázatosnak ítélt vállalkozások is forráshoz jussanak. Az országoshoz hasonlóan az első körben zömmel régi, ked­vezőtlenebb kamatozású köl­csönöket váltottak ki a cégek, utóbb viszont már 94 százalék­ban új hitelt igényeltek a vállal­kozások. Igaz, kiváltásra-csupán a keret tíz százaléka volt fordít­ható. A program második sza­kaszára húszmilliárd forint ju- 'tott megyénkben. Az új kölcsö­nök 62 százaléka beruházási hi­tel, illetve új lízingügylet volt, a forgóeszköz-hitelek aránya 21 százalék, míg az európai uniós támogatások előfinanszírozásá­ra folyósított hitelek aránya 17 százalék volt. A jegybank által készített ki­mutatás szerint a hitelcélok el­oszlása nagyjából megegyezik a második szakaszban tapasz­talt arányokkal. A II. pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) csak meglévő beruházási hite­lek kiváltására folyósított hite­leket nyújtottak; a II. pillérben folyósított hitelek közel 91 szá­zaléka forinthitel, a többi devi­zahitelek kiváltását szolgálta. Az I. pillérben létrejött ügylete­ken belül az új beruházási hite­lek átlagos nagysága 13,5 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 52,9 millió forint, míg az euró­pai uniós hiteleké 29,4 millió fo­rint. Heves megyében az átlagos hitelméretek valamennyi hitel­cél esetén alacsonyabbak, mint a programban, de ez igazán az új beruházási hitelek esetében számottevő. A beruházási hite­lek átlagos futamideje hat és fél, a forgóeszközhiteleké két esz­tendő körül alakult, mind az új kölcsönök, mind pedig a kiváltá­sok esetében. Az MNB adataiból kiderül, a nagybankok kihelyezéseinek közel 60 százalékát teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hite­lek túlnyomó többsége ilyen cé­lú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok és a taka­rékszövetkezetek foglalkoznak a programban Heves megyé­ben. Megállapítható az is, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvé­tele közel 80 százalékban új be­ruházási hitelekre irányul, míg a kis- és közepes vállalkozások­nak fele veszi igénybe ezt a faj­ta hitelt. A programban részt ve­vő vállalkozások közt a megyé­ben főként a mezőgazdaság és a feldolgozóipar szerepel jelen­tős súllyal, de az országos átla­got a szállítás, raktározás ága­zat részesedése is meghaladja kis mértékben. kamatozású volt, mint más köl­csönök. A felvett összegből egy régi gépjárművet cseréltek le.- Az európai uniós pályázato­kon erre nem lehet pénzt kap­ni, így kölcsönből kellett finan­szíroznunk. Egyébként a későb­biekben szeretnénk majd uniós pályázaton indulni, s az önerő előteremtésében is segíthet az NHP, ami több célra is fölhasz­nálható. Óvatosak voltunk a mostani pénzügyi bizonytalan­ságok miatt. Korábban is vet­tünk föl banki kölcsönt EU-tá- mogatás mellé, de az deviza­alapú volt, azaz nagyobb volt a kockázata - mondta a cégve­zető, hozzátéve: szeretnék, ha az ezzel kapcsolatos tájékozta­tás javulna, időben több infor­mációhoz juthatnának a kis- és középvállalkozások.- Úgy gondolom, az NHP jól jött azoknak a kis cégeknek, akik a kereskedelemben vagy a szol­gáltató szektorban tevékeny­kednek, mert számukra keve­sebb elérhető uniós pályázat volt, amelyek amúgy is inkább a gyártó vállalkozásoknak ked­veztek - összegezte vélemé­nyét Benedek Zsolt. NHP, második szakasz 1. pillér Új beruházási hitel Új forgóeszközhitei EU-s hitel II. pillér Beruházási hitel Forgóeszközhitel : Szerződéses összeg (mrd Ft) 6,3 2,1 1,7 0,1­i Áltagos Mtelméret (miliő Ft) 13,5 52,9 29,4 23,8 : Szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamidő (év) 6,2 2,3 1,3 6,7 Márciusban főként a járműipar és az elektronikai gyártás pörgött föl Megyénk ipara is jól teljesített HEYES MEGYE Február után már­ciusban is tíz százalék feletti ja­vulást produkált a megye ipara. Az előző márciushoz képest 15,7 százalékos volt a javulás. Ez azt jelenti, hogy az e téren érdekelt vállalkozások több mint 95 mil­liárd forint bevételt értek el. Az első három hónapban az ipari termelés értéke megköze­lítette a 267 milliárd forintot, ami 11,1 százalékkal magasabb 2014 hasonló időszakához ké­pest. A régió iparának növekedé­si üteme a Heves megyeit is meg­haladja, köszönhetően a Borsod megyei cégek teljesítményének. Azok márciusban 13, a három hónap folyamán pedig húsz szá­zalékot javítottak az elmúlt évhez Az Aventics Hungary Kft. is kivette a részét a márciusi eredményekből képest. A régió ipara így összes­ségében 12, illetve 18 százalé­kos növekedést produkált, meg­haladva az országos átlagot. A KSH országos adatai sze­rint ugyanis idén márciusban az ipari termelés volumene 11,6 százalékkal, az első három hó­napban pedig 8 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit. Az export 14, a hazai eladások 11 százalékkal nőttek a tavasz első hónapjában. A járműgyár­tás közel ötödével, a számítás- technikai, elektronikai ipar, il­letve az élelmiszergyártás több mint tizedével növelte eladása­it. Csupán a gyógyszergyártás­ban és a textiliparban csökkent a termelés. T. B. A forgalmi adatok sokat elárulnak ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kiemelt fi­gyelmet fordít az adó- és vám h i- vatal a vállalkozások valós for­galmi adatainak vizsgálatára. A revizorok egyre gyakrab­ban végeznek forgalomszámlá­lást, melynek célja az adózók va­lós forgalmának, bevételeinek nyomon követése úgy, hogy az adóellenőrök akár egész nap fi­gyelemmel kísérik a nyugtaki­bocsátást. Az ellenőrzés során a pénzkészlet számbavételén ke­resztül minden készpénzmoz­gást igénylő bevétel és kiadás dokumentálását is vizsgálják. Az ellenőrök azt tapasztal­ták, hogy azon napokon, illet­ve annak egy-egy kiválasztott időszakában, amikor forgalom­számlálást végeztek, a pénztár­gépben rögzített bevételek jelen­tősen megemelkedtek, ami meg­mutatkozott a nyugta darabszám növekedésében is. Tavaly 117 adózónál végeztek forgalomszámlálást a revizorok a régióban, jellemzően a kiske­reskedelemmel és vendéglátás­sal foglalkozóknál. Egy zöld­ség-gyümölcs kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozónál például negyedévente több alka­lommal is jártak, s azt tapasztal­ták az egyik forgalomszámlálás alkalmával, hogy közel 6 szoro­sára, 526 darabra növekedett a kiállított bizonylatok mennyisé­ge az átlagos 90 darabos napi bi­zonylatszámmal szemben. t i I i

Next

/
Thumbnails
Contents