Heves Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-14 / 112. szám

2015. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Szebb és nagyobb épületet kapott a RÉV Eger A Főegyházmegyei Ka- ritasz Központ védőszárnyai alatt működő RÉV Szenve­délybeteg- segítő Szolgálat új épületrésszel bővült, amit a napokban adtak át. A RÉV 1998 óta segíti az alkohol-, játék- vagy gyógyszerfüggő betegek életét, mostantól pe­dig új környezetben várják a gyógyulni vágyókat. Siposné Kohári Szilvia intézmény- vezető elmondta, nemcsak a betegek, hanem a család­tagok is segítséget kapnak náluk. Az új épületben lehe­tőség lesz sportolásra, cso­portos foglalkozásokon való részvételre és egyéni beszél­getésekre. ■ B. B. Cserebere anyukáknak PÁRÁD A Közösségi Házban bababörzét tartanak május 16-án délelőtt 10-15 óráig a közösségi házban. Azokat a helyi szülőket várják a rendezvényre, akik kisgyer­mekeik megúnt, vagy kinőtt holmijait szeretnék csere-be- rélgetni. ■ B. K. Újra indulhat a szemétszedés PÉTERVÁSÁRA A város ön- kormányzata idén is csatla­kozott a TeSzedd! Országos akcióhoz. Az önkéntes moz­galom szimpatizánsai má­jus 16-án, szombaton reggel nyolctól gyülekezhetnek, re­gisztrálhatnak a Kistérségi Iroda előtti parkoló területén (Kossuth L. út 1.), ahonnan fél kilenckor indulnak a környékbeli területekre sze­metet szedni. A szemétszü­rethez szükséges eszközöket (zsákot, kesztyűt) a helyszí­nen vehetik át. ■ B. K. Szombaton szemétszüret A Kóborló Farkas Egerben juhász árpád A geológus most a Karib-szigeteket tanulmányozná Az egri Eszterházy Károly Főiskola vendégeként vett részt a 8. Földrajz Szakhéten dr. Juhász Árpád geológus, aki a természet- tudományos ismeretek mé­diában betöltött szerepéről mesélt hallgatóságának, majd a Hírlapnak is adott interjút. Szomszéd Eszter- Az előadás során végigvette a magyar médiában bejárt útját. Van olyan momentum, amihez még ma is bármikor visszatérne?- Talán csak bizonyos pilla­natokat ismételnék meg, ami­ket a forgatások során éltem át, noha tudom, hogy ez lehetet­len... Mondok egy példát. A he­gyi mamutfenyők csak három ligetben léteznek a földön, s mindhárom az USA-ban, Sier­ra Nevadában van. Ezek a fák a klímaváltozások tanúi, né­melyik több mint kétezer éves. Húsz évvel ezelőtt egyedül fil­meztem kint, és egy interjú-fel­vétel után beültem a bérelt autóba, elutaztam Sierra Neva- dába - november vége felé jártunk - gyönyörű, meleg este volt, és akkor lementem az egyik liget­be... Azt az érzést, hogy az ember milyen han- gyányi- ezekhez az óri­ásokhoz képest, most sem tudom leírni. Ezek a legnagyobb tömegű élőlények a Földön, nagyobbak, mint bár­mely cet vagy bálna. Hogy ezek a növények mennyi minden­nek lehettek a tanúi! Ezekben a fákban fagyűrűkbe rögzített történelem van. Ezeket sze­retném újra átélni, de tudom, hogy ugyanilyen szerencsés pillanatot megtapasztalni már nemigen lehetne. güket becsavarogtam, de nem voltam Püerto Ricóban és a Kó­kusz-szigeten, most nézegetem, hogyan lehetne ezt bezsúfolni a naptáramba.- Ezen a pár karibi szigeten kívül van-e még „fehér folt” a világban?- Sajnos van, és oda már nem is fogok eljutni. Ez az Antark­tisz. Azért is lenne nagy dolog elutazni oda, mert egy hegyet egy volt osztálytársamról nevez­tek el ott. Csejtei Béláról van szó, aki 1956-ban utazott ki Ameri­kába, és az Amerikai Geológiai Szolgálat munkatársa volt. Sze­rette a hideget, dolgozott Alasz­kában és az Antarktiszon, és ott az a szokás, hogyha valaki ered­ményes, akkor egy addig isme­retlen pontot elneveznek róla.- Ha erre jár, ezen a környé­ken, van-e olyan helyszín, olyan természeti jelenség, amit mindig nagyon szíve­sen néz meg?- Sajnos, már egyre rit­kábban járok ebbe a ré­gióba, mivel már nem él­nek itt rokonaim. Nekem a Bükk déli oldalán és Sírok felé vannak kedvenc helyeim. Szeretem a barlanglakásokat, a Barátot, az Apácát, szeretem a másik oldalon a kaptárköve­ket, a déli völgyeket, amelyen keresztül fel lehet jutni a fenn­síkra. Már fiatalon, hallgató­ként térképeztem a Bükkben. Most pedig még mindig meg szoktak hívni egy Rejtek nevű helyre - ez a Bükki Nemzeti Park része -, s akkor a fiatalok előveszik a geológus dalaim egy részét, hogy megfigyeljük, hogy a dalok, amiket én írtam, hogyan deformálódtak a nép ajkán. Nagyon szívesen veszek részt ezeken a programokon.- Az előadás közben az egyik hallgató azt súgta oda nekem, hogy Juhász Árpád miatt lett Dr. Juhász Árpád geológus sokaknak példaképe. Felmenői között több pedagógus is volt, úgy véli, ebből fakad a késztetés, hogy megossza az ismereteket az emberekkel. földrajz szakos. Az Ön életé­ben volt ilyen motiváló em­ber?- Nem is tudom... Én a gén­jeimből össze tudom rakni ma­gamat. Az, hogy mindig mesél­jek, elmondjam, ami fontos, ez jött az apai ágról. A nagyapám görög-katolikus kántor volt Észak-Magyarországon, s a fel­menőim között több pedagógus is található. Anyai vérvonalon pedig bányászok voltak az őse­im. Később, amikor cserkész- kedtünk, rengeteget kirándul­tunk, és nagyon jól megismer­tük a kőzeteket, a növényeket, a csillagképeket. Majd mikor ezt betiltották, akkor folytat­tuk, mint kis indiánok. Akkor az indián-keresztségben kap­tam a Kóborló Farkas nevet, amihez hű maradtam öreg ko­romban is. De most, hogy gondolkozom, egy sze­mélyt mégis kiemelnék, egy gimnáziumi tanáro­mat. Ő Honti lenő világi pap volt, aki egy nagyon fontos szemléletre fi­gyelmeztetett már ak­kor: mikor vizsgáljuk a természetet, ne csak a nagy tájat nézzük, hanem menjünk közel az apró lényekhez, jus­sunk el a mikrovilághoz, mert ezek alkotják a lénye­pét a Földnek- Most mi az a hely, ahová akár már holnap elindulna?- A Karib-szige- tek. Most dolgozom a Latin-Amerika könyvemen, és hiányzik belőle néhány sziget, ahol nem vol­tam. A többsé­ÁLLÁSPONT Á­így kell szülni, úgy kell szülni ÍGY KELL szülni, úgy kell szül­ni, a doktor úr honnan tudja, hogy kell szülni? Palya Bea Születésdala cseng a fülem­ben minden májusban, ami­kor egy egész héten át ország­szerte, s már több mint egy évtizede Egerben is a Születés Hete rendezvényeit tartják. BEA DALÁBAN ott van minden, amit régen minden asszony tudott, de a mai túlságosan orvoscentrikus világunkban mintha elfelejtettünk volna: „doktor úr értem, mégis fu­ra nékem, ezzel a testtel én 30 évet éltem, mindig tudta, mit tegyen alant, akkor is, mikor ez a kisbaba fogant. S hogyha kedvem támad ülve, állva szülni, miér’ ne lehetne nekem úgy is szülni? Én se tudom még, hogy kell szülni, de maga fog szülni, vagy én fogok szülni?” NÉHÁNY HETE jött a hír, hogy megszületett a brit trónörökös Vilmos és Katalin második gyermeke. Talán kevesen fi­gyeltek fel a tényre, hogy a hercegnő születésénél bizony csak két szülésznő volt jelen. Bár kórházban született, or­vosra nem volt szükség. Ka­talin tudatosan készült a há­borítatlan szülésre, s néhány ►órával a baba világra jövetele után haza is vitték a kicsit. Neki ez volt a természetes. Katalin nem felejtette el azt, amiről Palya Bea énekel, s amiért a civilek már több mint tíz éve minden évben megszervezik a Születés He­tét. Cambridge hercegnéje hiszi a magyar Születés Hete üzenetét: a babák tudnak szü­letni, az anyák tudnak szülni. mielőtt MÉG bárki felelőtlen­séggel vádolna, azért gyorsan leszögezném: a természetes szülést hirdetők nem azt mondják, hogy egyáltalán nincs szükség orvosokra. Bi­zony előfordul, hogy kell ez is. ők CSAK azt üzenik, hogy jóval kevesebb esetben kell orvosi segítség, ha hagyjuk a maga természetes medrében haladni a szülést. Ha elfogad­juk: ez a természet rendje, és nem betegség. Nyitva volt a szülőszoba a kórházban ismerkedés Vasárnapig még számos program várja a kismamákat Közmunka: a kisfalvakban sokaknak ez ad megélhetést Több mint negyven látogattak el az egri Markhot Ferenc Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztá­lyára a Nyitott Szülőszoba prog­ramon, melyet a civilek által szervezett Születés Hete rendez­vénysorozat keretében tartottak meg. A program célja volt, hogy a családok megismerjék a szü­lés-születés alternatív lehetősé­geit, valamint azt, hogyan segíti elő az anyatejes táplálást az egri szülészet. Kismamák, apukák hall­gatták meg dr. Hernádi László osztályvezető főorvos előadását a Bababarát Kórház célkitűzé­seiről, arról, hogy fejleszteni szeretnék az osztályt, komfor­tosabbá teszik a születés kö­rülményeit, barátságosabb ba­ba-mama szobákat alakítanak ki. A tervek között szerepel a szülőszoba felújítása, valamint vajúdást segítő eszközök vásár­lása. A kismamák és apukák meghallgatták Hasilló Annamá­ria laktációs tanácsadó előadá­sát is a szoptatás fontosságáról, a helyes szoptatási gyakorlatról. A Születés Hete még nem ért véget: csütörtökön a Közelbaba Egyesület specilis hordozási helyzetekkel ismerteti meg az érdeklődőket a Forrás Gyermek- § és Ifjúsági Házban, az Összhang s Egyesületénél pedig Apák egy- 1 más között címmel szerveznek í beszélgetőkört. A programsora- s zat vasárnap zárul. ■ G. R. KONZULTÁCIÓ Tiszanánán tartott konzultációt a Magyar Önkor­mányzatok Szövetsége (MOSZ). A rendezvény egy konferencia- sorozat része volt, amelyet tele­pülésvezetők számára szervez­nek, Vidékfejlesztés mint fenn­tartható fejlődés címmel. Tóth József házigazda polgár- mester a szociális problémák enyhítésének lehetőségeiről, Gé- mesi György szövetségi elnök a társadalmi felzárkóztatásról tartott előadást. Mint általában, most is nagy hangsúlyt kapott a közmunka aktuális kérdéseivel foglalkozó prezentáció. Csikor Ottó, a szervezet sajtó­főnöke elmondta: a települések legégetőbb problémája a vidéki polgárok megélhetése, hiszen nem csupán a kistelepülések­re igaz, hogy a közmunka az egyetlen jövedelemforrása az emberek nagyobbik részének. A 2400 lelkes Tiszanánán pél­dául 300-an dolgoznak a köz­foglalkoztatásban, és további 100-150 nánai munkanélküli várja, hogy rá kerüljön a sor egy következő programban. A konzultáció-sorozatnak a MOSZ szerint konkrét haszna van: a közmunkaprogramok finomhangolását végzik el a kormány szakemberei a tiszaná- naihoz hasonló tanácskozások után, hiszen első kézből értesül­hetnek a rendszer esetleges hiá­nyosságairól, hibáiról. ■ A. SZ. I. V I I » Hollóné Kristály Tímea (balról) főnővér kalauzolta a kismamákat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents