Heves Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-18 / 91. szám
2015. ÁPRILIS 18., SZOMBAT A NAP TEMAJA bergen-belsen Hetven éve kötöttek fegyverszünetet a brit és a magyar csapatok - A koncentrációs tábor közelében állomásozó magyar harckocsizó ezrednek is köszönhető sok ezer ember élete MAGYAR KATONÁK ANGOL OLDALON Hetven éve kötötték meg azt a fegyverszünetet, amelynek révén a britek felszabadíthatták a bergen-belseni koncentrációs tábort. A magyar részről közreműködő vitéz Bercsényi László tenki kötődésű volt. Tóth Balázs Hetven éve szabadult föl a bergen-belseni koncentrációs tábor, a lágerben 1941 és 1945 között 70 ezren haltak meg, ott hunyt el a naplójáról ismert Anne Frank is. A tábort 1945. április 15-én szabadították fel a britek, harci cselekmények nélkül. Ebben szerepet játszott a tenki kötődésű vitéz Bercsényi László ezredes és a tábor környékén állomásozó magyar királyi Harckocsi Kiképző Ezred, amely különleges fegyverszünetet kötött a szövetséges csapatokkal, s átvette a németektől a rabok őrzését. Az akkori eseményekre az Egerben élő vitéz dr. Bercsényi Miklós emlékezett vissza, aki szintén a magyar alakulatnál szolgált.- Repülőtisztnek készültem, de a családi birtokok miatt agrár pályára mentem. Az egyetemet 1944-ben végeztem el, s a háború miatt édesapám tanácsára vonultam be, már az utolsó szigorlataimon is egyenruhában voltam. Az 1. harckocsi kiképző ezredbe kerültem, amit a közeledő orosz front miatt ősz végén Hamburgtól délre helyeztek át, ott volt egy nagyjából 200 négyzetkilométeres gyakorlótér. Mint kiderült, a mi helyünktől 3-4 kilométerre volt a koncentrációs tábor, amiről az elején mit sem sejtettünk. Néhány hét múlva azonban a német katonák civil foglyokat kísértek oda, akik közt magyarok is voltak. Kiabáltak nekünk, odamentünk hozzájuk, s vittünk nekik kenyeret, valamint ételt az ellátmányunkból, amíg a géppisztolyos németek el nem zavartak minket - elevenítette föl a kezdeteket dr. Bercsényi Miklós, akinek volt két tenki katonatársa is ugyanott, Komló- si Gusztáv és Varga István. A decemberi hidegek idején elfagyott a magyar tábor vízvezetéke, így sem mosdani, sem fürödni nem tudtak a katonák. A harckocsi ezredet a koncentrációs táborba vezényelték fürdeni.- Féltünk, hogy bennünket is elgázosítanak, de mint kiderült, tényleg tisztálkodni vittek. Láttuk, hogy külön világ a tábor, tele fegyveres őrökkel, szögesdrót kerítéssel és akadályokkal. Máig nem tudjuk, hogy az SS őrség zuhanyozójában voltunk, vagy a rabokéban - említett egy történetet az akkor hadapród őrDr. Bercsényi Miklós az édesapja fotójával. Bercsényi Lászlót 1993-ban rehabilitálták, s posztumusz vezérőrnaggyá léptette elő a köztársasági elnök. mesterként szolgáló dr. Bercsényi Miklós. A külön fegyverszünet megkötéséhez egy januári esemény fontos mérföldkövet jelentett. Amerikai és angol ejtőernyősöket fogtak el a magyarok, de nem adták őket a németek kezére. Úgy döntöttek, a hat repülős tisztet a soraikban rejtik el, az 1. zászlóalj 2. századának tagjai lettek. Persze az SS kereste őket, de a férfiak bajuszt növesztettek és megtanulták a magyar vezényszavakat. Egy ízben föl is sorakoztatták az ezredet és a németek próbálták kiszúrni közü- lük a szövetséges katonákat, de nem sikerült rájuk bukkanniuk.- Bár a front közeledett, az ezredet nem vezényelték Magyar- országra. A németek az angolok ellen akartak bevetni bennünket, ám apám megtagadta ezt. Ehelyett április 9-én Kemény György hadnagyot elküldte levéllel Berlinbe Major lenő vezér- ezredeshez, aki a kinti csapatok parancsnoka volt, hogy eligazítást kérjen. Azt a választ kapta, hogy a háborúnak hamarosan vége, s teljes jogkörben apám intézkedhet a továbbiakban, lehetőleg kímélve az emberek életét. Volt nagy kupaktanács, s arra az elhatározásra jutottak, hogy fölveszik a kapcsolatot az angolokkal. Ebben segítségükre voltak az angol és amerikai repülősök, akik tudták a rádiókódokat. Sikeres volt az akció, az angolok hajlottak arra, hogy velünk fegyverszünetet kössenek - mesélte dr. Bercsényi Miklós. Igaz, a németektől is meg kellett szabadulni. Hírét vették, hogy a lágerben tífusz ütötte föl a fejét, ezért fölvették a kapcsolatot a német parancsnok Hans Schmidttel, figyelmeztetve őt, hogy a betegség a katonák, s a lakosság körében is terjedhet. Ő Himmlertől kért felhatalmazást ahhoz, hogy erre való hivatkozással megállapodhasson az angolokkal a szabad elvonulásról.- Április 11-én az angolul jól tudó református tábori lelkész, Koncz Sándor segítségével apámék megfogalmazták a fegyverszüneti megállapodás tervezetét, amit át akartak vinni a britekhez. Még aznap este két angol repülőtisztet küldtek a szemben álló csapatokhoz azzal, hogy másnap a fegyverszünetet kérő delegáció lépi át a frontvonalat. A magyaroktól Molnár László százados, első segédtiszt, a lelkész, Altorjay lenő ezredes, a kitelepített katonai tanintézetek parancsnoka, Kalándy Imre őrnagy, s édesapám tárgyalt Taylor tábornokkal április 12-én délelőtt, a németek közül pedig Schmidt ezredes és Bohnenkamp alezredes tartott velük. Ők más elbánásban részesültek, mint a magyarok, hiszen a szemüket bekötötték és elkísérték. Mint kiderült, velük másképp akartak megállapodni a britek. Apámékkal hamar dűlőre jutottak: a magyar katonák angol parancsnokságalákerültek,megtarthatták a fegyvereiket, a családtagok a brit tiszti családtagokkal egyenrangú elbánásban : AwiSS? . A katonák felperzselték a koncentrációs tábor barakkjait Brit és magyar katonák működtek közre a tábor evakuálásában részesültek, a szövetségesek biztosították a magyar katonák élelmezését. Cserébe az egyezség szerint a magyarok átveszik a koncentrációs táborok őrzését, részt vesznek a lakók elszállításában, a felállítandó egészség- ügyi intézmények kiszolgálásában, összegyűjtik és megsemmisítik az elhagyott fegyvereket és hadianyagot. A németekkel való tárgyalások elhúzódtak. Csak április 13-án éjjel egykor Bergen-Belsenben értek véget, ahová Taylor és vezérkari tisztje átkocsizott. A tábor környéke semleges zóna lett, ahol kerülték a fegyveres összetűzéseket, s felhívták a figyelmet a tífuszve- szélyre. A németek közül az SS őrségnek még aznap délben el kellett vonulnia.- Ez nem ment simán, mert lövöldözés is volt, a mieink begyújtották a harckocsikat, s körülvették a tábort. A németek végül elvonultak. Az angolok április 15-én vonultak be Bergenbe, parancsokságukat a tiszti kaszinóban állították föl, annak őrségét is mi adtuk. A britek ismertették a fegyverszüneti megállapodás lényeges pontjait, közölték a feladatainkat: az utánpótlás raktározását, a fegyverek összegyűjtését, a tábor védelmét, evakuá- lását és fertőtlenítését, a betegek kórházba szállítását A fegyverek megsemmisítése közben 4 magyar katona meghalt, 29 megsebesült - folytatta emlékei fölidézését dr. Bercsényi Miklós. A katonák megdöbbenve szembesültek a koncentrációs táborok viszonyaival, ahol egyaránt voltak hadifoglyok, ellenállók, zsidók, cigányok, katonák, civilek. A 70 ezer fogoly nagyobbik hányada lengyel deportált volt, de Európa minden országából voltak rabok, magyarok is. A tábor területén több száz temetetlen halottat találtak, barakkokban leírhatatlan szennyben csontig soványodott, magatehetetlen emberrel találkoztak. A katonák eltemették a holtakat, s három hétig hordágyon szállították ki a tábori kórházba a magatehetetleneket. Ezután a járóképesek kitelepítésében segédkeztek, majd az angolokkal együttműködve lángszórókkal égették föl a barakkokat. Hatnyolc tömegsír maradt vissza, amelyekbe egyenként több ezer embert temettek el. A tábor lakóinak elszállítása 1945. decemberében fejeződött be. Dr. Bercsényi Miklós végül elmondta, Bercsényi Lászlónak és a magyar ezred vezetőinek köszönhetően ötezer magyar katona menekült meg a hadifogságtól, a 70 ezer táborlakó a veszteségektől és a németek által már előkészített teljes likvidálástól. A szökött katonák feljelentették a parancsnokot A magyar katonákat 1945 decemberében különböző táborokba szállították, 1946 szeptemberében tértek haza. - A megállapodásnak mindenki örült, elkerültük a harcot. Ám 1946 nyarán páran elloptak két járművet, üzemanyagot, hogy hazajönnek. A britek elfogták őket, s nagy könyörgésre a brit hadbíróság nem lövette agyon a szökevényeket, hanem átadták őket apámnak. A két főkolompost kétszer hat óra kikötésre ítélte a tiszti hadbíróság. Ez szigorú büntetés volt, de örülhettek, hogy életben maradtak. Itthon panaszt tettek apám ellen, aki így megjárta hadbíróságot, a Markó utcát, mire 1947januárjában elengedték. Kiderült, jogos volt az ítélet, így bűntény híján felmentették - mesélte dr. Bercsényi Miklós. Tenken volt birtoka a Pazonyi Elek családnak bercsényiék fl fővárosban éltek, de Miklós anyai nagyapja, Pazonyi Elek János tenki föld- birtokos volt. A család a háború előtt a nyarakat töltötte Tenken, télre Pestre költözött. A front átvonulását háborítatlanul élték mega kastélyban élők, mert Elek János második felesége angol hölgy volt. Az oroszok angol területnek tekintették a házat, amelyre a brit lobogót is kitűzték. A kommunista hatalomátvétel után 1952-ig kitelepítette- ket költöztettek hozzájuk. Bercsényi Lászlót és feleségét Diny- nyéshátra, kényszerlakhelyre költöztették 1954-ig, a nagyapja az erdőtelki plébánosnál húzta meg magát. A szülők az egykori vincellérházba költözhettek. Bercsényi Lászlót 1993-ban rehabilitálták, s posztumusz vezérőrnaggyá léptették elő. Börtön után beutazhatta a fél világot a most 94 éves dr. Bercsényi Miklós is megjárta a börtönt (balassagyarmati gazdasági felügyelőként vádolták meg, hogy szabotálja a termelést), de négy nyelvet beszélő szakemberként 1959-ben mégis az állami gazdaságok budapesti központjába került. A külkereskedelemben dolgozott, kétszer a FAO- ban is dolgozott, bár magánútlevelet csak 1988-ban kaphatott. 1980-ban ment nyugdíjba, de négy év után egy osztrák cég alkalmazta, s 1996-ban hagyta abba a munkát. 1992-ben élesztette újjá a vitézi rendet, amelynek tíz évig vezetője is volt, főkapitánnyá választották. 1993- ban nyugállományú alezredessé léptették elő. Nejével 1998-ig Budapesten éltek, s először pár hónapra, majd végleg Egerbe költöztek, neje szülői házába. i *
