Heves Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-16 / 89. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2015. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK ASARA1 KISTÉRSÉG Hasznos munkát végeznek a siroki közmunkások elfoglaltság Sírokban a szép idő beköszöntével 54 személy vesz részt a közfoglalkoztatás különböző fajtáiban. Kilencen tisztítástechnológiai, tizenegyen kertművelői tanfolyamra járnak, s hamarosan vizsgáznak. Tizennégy ember dolgozik jelenleg a mezőgazdasági minta programban. Ők több mint két hektáron burgonyát termesztenek, valamint kiskerti munkákat is végeznek. A hagyományos közmunkában húsz községbeli lakos dolgozik. Ők a település tisztántartásával, a vízelvezető árkok gaztalaní- tásával, a sövények, bokrok, fák metszésével foglalkoznak. Nagy feladatot jelent a településen, illetve a mellette található területeken fellelhető illegális hulladéklerakók felszámolása. Tuza Gábor polgármester tájékoztatása szerint nagy segítséget jelent a falu életében, hogy több mint ötven ember munkával keresheti meg a kenyerét, nem segélyre számítanak, hanem a saját bérükre. Sajnos olyan sirokiak is vannak, akik bizony komoly fenntartásokkal figyelik a tevékenységet, s megszólják a dolgozókat. Éppen a napokban hangzott el egy olyan mondat, amely szerint az önkormányzat „kihajtja” a közmunkásokat. Az ilyen becsmérlő megjegyzések azonban a falu irányítója szerint nem segítik a közös ügyet.- Tiszteljük és becsüljük meg a kétkezi munkást! - fogalmazott Tuza Gábor. ■ Oldalszerkesztő: Barta Katalin Telefon: 06-30/5564250. Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600. Pétervásárai kistérségi oldalunk legközelebb 2015. május 14-én jelenik meg. Beleszületni és folytatni fazekas Van, aki szülőtől tanulja és továbbviszi az öröklött szakmát Napjainkra megszokottá vált, hogy évente változik a felkapott szakmák sorrendje. A gyerekek egyre kevésbé választják a szülők foglalkozását. Régen a fiú megörökölte és továbbvitte a családi szakmát, mára ez csak a jól fizetőeknél maradt meg. Hancsicsák Mihály E tendenciával szemben, Les Gábor és fia, Norbert kivétel, hiszen nem egy divatos, inkább szerethető szakmát adott át az apa a fiának. Gábor, a művész körökben elismert nagybányai festőiskolában szívta magába a kerámiakészítés fortélyait, majd a neves fazekas, Bago- si Sándor iskolájában eltöltött két év után Kolozsváron és Gyulafehérváron ismerkedett a porcelánművességgel. Már korai, zsűrizett munkái visszatükrözték a vámfalusi, nagybányai, nagyváradi, körös- révi, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri jellegeket. Mindig is tisztelettel viszonyult a népi hagyományokhoz. Útlevél huza-vona és az akkori román hatóságok „humoros” hozzáállása miatt - ő elmehet külföldi kiállításra, de a kerámiáit nem viheti - 1989-ben úgy döntött, Magyarországon folytatja életét. Ma Bodonyban él a családjával, itteni műhelyéből kerülnek ki méltán elismert munkái. Rengeteg oklevél és diploma dicséri tevékenységét. Meséli, hogy az 1990-es évek után felbukkanó olcsó termékek nagy kárt okoztak a minőségi, hagyományos kézimunkával készülő fazekaskerámiák piacán. Megdöbbenve hallgatja az ember, hogy a régen nagyon jó fazekasmestereket felvonultató Korondon ma a többség kereskedelemmel foglalkozik. Vannak országok, ahonnan szinte teljesen eltűnt a valódi, hagyományos fazekasság. Ebből a szempontból Magyar- ország jó helyen szerepel, egész Európában elismerik a hazai fazekas mestereket. Les Gábor kezei alatt több tanítvány szívta magába a szakma fortélyait. Mégis az utánpótlásban látja a gondot, amit ezzel is alátámaszt: a zömében városokban található iskolákban több százan fejezik be tanulmányaikat évente, de talán ha hárman választják a fazekasságot szakmájuknak. A neves nádudvari iskolában egyetlen Heves megyei diák tanul. így csodálkozhatnánk, hogy a fiával megszeretette -a fazekasságot. Ahogy Norbert közli, bár megérintette a sport, mára nem kérdéses számára, hogy ez az ő szakmája. Az édesapjától tanult technikákat, a tájegységek jellegzetességeit viszi tovább. Megemlíti, hogy közel 17 év gyakorlat után is bőven van tanulnivalója. Bár folytatja Les Gábor tanácsai főzőedény vásárlásához egy laikus nehezen igazodik el a használatra szánt fazekastermékek között. Az agyag főzőedényekben készült ételek az egyenletes hőátadás okán más ízűek, sokak szerint finomabbak, mintha fémedényt alkalmaznának. Több gond is jelentkezhet, ha feltűnően olcsó és bizonytalan helyről származik az edény. A főzés közbeni szét- repedés jelenthetné a legnagyobb gondot, de ennél veszélyesebb, ha a rossz máztól ólommérgezést kap az ember. Egy jó főzőedény nem lehet könnyű, és jellemzően kívül-be- lül mázas. A hajszálrepedésekkel nem kell foglalkozni, az a hőtágulás miatt keletkezik. a tradicionális munkákat, feleségével saját stílust is elkezdtek kidolgozni. Az ő kerámiáik is hagyományosan készülnek, de az antikolt felületen felbukkan a székely rovásírás is. Eleinte érték támadások emiatt, de már szeretik, keresik a kerámiáikat. Édesapjával rendre meghív-- ják őket az európai fazekas találkozókra, vásárokra, de maguk is részt vesznek ilyenek szervezésében. Bekapcsolódtak az Európai Művészet és Kézművesség Napjai eseménysorozatba, melynek célja a hagyományos népi fazekasság bemutatása. A márciusi utolsó hétvégén Les Gábor portája adott helyet a rendezvénynek, ahol az erdélyi fazekas központok jellegzetességeit mutatták be a korongozással és a díszítéssel együtt. Júniustól új, korszerű helyen gyógyulhatnak a siroki lakosok felújítás Sírokban tavaly kezdtek hozzá az orvosi rendelő felújításához. A komplett fűtéskorszerűsítés, a mennyezet szigetelése, a tető cseréje az adósságkonszolidációban részt nem vett önkormányzatok támogatásának 17,8 millió forintjából és a település 3,5 millió forintjából valósult meg. A korszerűsítés a nyílászárok cseréjével, a vizesblokkok átalakításával folytatódik. Ezzel párhuzamosan végzik el az épületek teljes külső szigetelését, valamint a mozgáskorlátozott parkoló, illetve felvonó kialakítását is. A közel 43 milliós pályázati pénzből, melyhez az önkormányzat 9,3 milliót adott, magába foglal még műszerbeszerzést, kerítés átalakítást, térburkolat cserét, valamit a szolgálati lakások felújítását is. A rendelők júniusra készülnek el. ■ Június 1-jéig pályázhatnak a támogatásra lehetőség A Pétervására Város Fejlődéséért Közalapítvány Kuratóriuma a közeli napokban pályázatot írt ki a közalapítvány vagyonának felhasználására. A szervezet legfontosabb célja ezzel az észak-hevesi település épített és természeti környezetének a védelme, továbbá a nyugdíjas közösségek támogatása, a gyermekek és fiatalok jövőbeni fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges közösségi tervek létrehozása, valamint a közművelődés és a sport támogatása. A Pátervásárán meghirdetett pályázati kiírás értelmében jó eséllyel pályázhatnak anyagi jellegű támogatásra a város kulturális hagyományait mindmáig őrző és fejlesztő csoportok, hasonlóképpen a különböző társadalmi szervezetek, valamint a gyermekintézmények. A pályamunkákat idén június 1-jéig nyújthatják be az alapítvány kuratóriumának, amelynek tagjai június 30-ig döntenek. ■ A siroki diákszínjátszók még kitartanak kultúra A pesti regionális döntőbe készül a két kiváló helybeli csoport A Vérbükk szépségeit tárják a turisták elé Mint arról már számunkban beszámoltunk, Sírokban a mai napig ünnep a színjátszás, amelynek évtizedesek a hagyományai a községben. A legutóbbi megyei diákszínjátszó fesztiválnak is a sirokiak adtak helyet, ám szomorúan konstatálták, hogy a megméretésre alig akadt jelentkező a megyéből. A karácsondiak a magas utazási költségek miatt kénytelenek voltak visszalépni a versengéstől, így a sirokiak végül egyedül maradtak. Rajnavölgyi Vilmos, a rendezvény egyik szervezője arról is tájékoztatta lapunkat, az utóbbi két évben annyira megcsappant a csoportok száma a A siroki tanulók igazán pazar produkciót mutattak be megyében, hogy kénytelenek voltak először Kisújszállásra, majd Szolnok megyébe utazni, hogy színpadra léphessenek. Az idei megyei döntő április 2-án zajlott Sírokban. A bemutatkozó Pafff színpad és a Ben- degúzok színjátszóit Kaposi László rendező-drámapedagó- gus, a Drámapedagógiai Társaság elnöke értékelte. Az előző évekhez hasonlóan mindkét csoport arany minősítést kapott, ami továbbjuttatta őket az április 25-én Budapesten tartandó regionális döntőbe. A két rendező, Rajnavölgyi Vilmos és Gál Zoltán a község polgármesterétől, Tuza Gábortól vehette át díszoklevelét. ■ IDEGENFORGALOM Az Ilona-VÖl- gyi vízesés nemcsak a Mátra, hanem egész Magyarország egyik legszebb látványossága is, ez számít jelenleg ugyanis hazánk legnagyobb szintkülönbségű természetes vízesésének. Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadé- kából vékony sugárban zúdul alá 10 méter magasból. A Parádi Turizmus Fellendítéséért Csoport április 19-én az Ilona-völgybe várja a túrázókat, akik a Várbükk szépségeivel ismerkedhetnek meg. A könnyű túra Parádfürdőről, a kidőlt Rá- kóczi-fa elől indul 10 órakor. Az út során részletes tájékoztató hangzik el minden állomáson. Az útvonal: Parádfürdő - Ilo- na-patak - Mária-képoszlop - Sándorrét - Hagymáspuszta - Szent István-csevicekút - Elhagyott ifjúsági táborok - Sírhely- Ilona-völgyi pihenő (Gloriette)- kis kitérő a Disznó-tető Fekete-tavához - Ilona-völgyi-víz- esés - Ördög-gátak - Várbükki elágazás - Csiklósd-kút- Várbükk - Várbükki erdészház - Macska-bérc - Veres- anyag-bérc - Macska-hegy - Hegyes-hegy - Öreg tölgyek - Kenyerespuszta - Parádfürdő. A 10 kilométeres szakasz 6-7 óra alatt járható be. A részvétel ingyenes, a túra minden korosztály számára ajánlott. ■ * I 1 pApa és fia alkotás közben. Két generáció | felismerésekkel övezett munkái kerülnek ;| ^üabodonyi műhelyből. J'-'V. ~£\
