Heves Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-16 / 89. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2015. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK Sose késő új tudásra szert tenni képzés A munkavállalók aktív életpályája hosszabb lehet, mint szakmájuk élettartama Termelés az egri Aventics Kft.-nél... A hazai munkavállalók zöme arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is dolgoznia kell majd. A szeretetszolgálat bővíti tarnabodi bontóüzemének tevékenységi körét fejlesztés Üveg- és műanyag- hulladék feldolgozásával bővíti tevékenységét Tarnabodon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elektronikai bontóüzeme. Ezzel egy több mint 250 millió forintos fejlesztési program valósul meg a hátrányos helyzetű kistelepülésen: új üzemcsarnok épül, s tervek szerint öt új munkahely is létesül. Kilenc éve a helyi, hosszú ideje állástalan és a munkaerő- piacon - sok körülmény miatt - esélytelen emberek foglalkoztatására hozták létre a kiselejtezett számítógépek, tévék, rádiók bontását végző gyárat, amit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Nonprofit Kft. működtet. Emlékezetes, hogy a volt istállóépületben kialakított harmincfős üzembe több mint százharminc tarnabodi jelentkezett dolgozni. A mostani fejlesztés a bontás és a könnyen hasznosítható anyagok kinyerése után a telephelyen visszamaradó üveg és többféle műanyaghulladék feldolgozását célozza. Az új technológia finomra darált üvegszemcsék és elkülönítve válogatott, előkészített műanyagok adagolásával nagyobb szilárdságú, tartósabb betont állít elő, ezáltal piacképes új termékeket hoz létre. ■ SZ. E. A magyarok 77 százaléka véli úgy, még nyugdíjas korában is dolgoznia kell, de gondot jelenthet, hogy a munkavállaló aktív életpályája gyakran hosszabb, mint egy | szakma élettartama. Hírlap-információ Az Eurostat előrejelzései szerint az EU 28 tagállamában a 65 évnél idősebbek 2013 elején mért 18,2 százalékos aránya 2050- re 28,1 százalékra emelkedik, miközben az aktívak részaránya 66,2 százalékról 56,9 szá- j zalékra csökken. A Randstad Workmonitor kutatása szerint a magyarok 77 százaléka arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell, hogy meg tudjon élni. Minden 6. válaszadó úgy látja, valószínűleg csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát. Csak a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul. Ilike kis nyugdíja miatt kénytelen dolgozni, máshogy nem | tudná kifizetni a számláit. - Iro- | dákat takarítok esténként, bár mind nehezebben bírom, de mit csináljak, kell a pénz - mondja. - A fiatal lányokkal szemben én alapos vagyok, így talán sokáig megtart a főnököm.- Nagyon sok a fiatal, a pályakezdő, de a tapasztalt, idősödő, akár nyugdíjas munkavállalók motiváltságával, feladatorientáltságával nem vehetik fel a versenyt - nyilatkozta Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Szolnok megyei elnöke. - Ők tényleg elkötelezettek, a feladat megoldását tartják szem előtt, nem azt nézik, mint a pályakezdők, hogy mikor ér véget a munkaidő. De szem előtt kell tartaniuk az élethosszig tartó tanulást, hogy ne maradjanak le a szakmai ismeretek terén. Tény, hogy sok idősebb munkavállaló nem kezeli biztonsággal a számítógépet, de legalább van bennük akarat. Akinek viszont elavul a szakmája vagy váltania kell, nagyon figyelemmel kell kísérnie, milyen lehetőségek adódnak új ismereteket tanulni, OKJ-s végzettséget szerezni. - Sajnos, szembesülünk vele, hogy sok ötven felettit a kora miatt leépítenek, pedig ezzel a lépéssel a munkaadók járhatnak rosszul, hiszen még egy 50-60 éves szakmunkás is teljesen jól el tudja látni a feladatát és megbecsülésnek örvend fiatalabb kollégái körében. Viszont nálunk csak a multiknál léteznek az idősebb korosztály foglalkoztatását segítő programok - összegzett az elnök. A Randstad Workmonitor szerint hazánkban a munkáltatók 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglalkoztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál. A felmérésből az is kiderül, a magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idősebbeknek már nehéz új ismereteket szerezniük, ami kihathat a munkavégzésre is. Tényleg nehezebben tanulnak az idősebben? Bizonyos dolgokat valóban, ha nem folyamatosan frissített ismeretekről van szó. Hajléktalanszálló: a város már kiírta a közbeszerzést ► Folytatás az 1. oldalról euer Rázsi Botond, aki a városrész egyéni önkormányzati képviselője is, hangsúlyozta: Egert a hajléktalanszálló megépítésére kötelezi a közgyűlés döntése és a beruházás pályázati támogatásával kapcsolatban aláírt szerződés is. Ám a közbeszerzés nyertesének kihirdetése nem jelenti az összes akadály elhárulását, lévén a döntés megtámadható, s létezhet polgári elégedetlenség is. A felnémetiek lakossági fórumokon adtak hangot ellenérzéseiknek a szálló miatt, s sokan Felnémet Egerről történő leszakadását sürgették. ■ R. M. Az informatikai tudás az időseknek is kell a felnőttképzők szerint alapvetően az idegen nyelvi, informatikai terület az, amelyben az ötvenes korosztály a többihez képest lemaradással küzd. Az OK-TAT 60-tól megtudtuk, korábban ők is szerveztek számukra informatikai tanfolyamot. A munkáltatók általában elvárják az informatikai ismereteket, miközben sokan nem ismerik a képzési lehetőségeket. Egy tanfolyamon való részvétel nem csupán az ismeretek elsajátítását, bővítését szolgálja, de kiváló alkalom az állás- keresést, a mindennapi életet megkönnyítő kapcsolatépítésre, jelenthet szórakozást is, segíthet megőrizni a szellemi, fizikai aktivitást, elkerülni a ma- I gányosságot. HAJDÚ ATTILA ÜGYVEZETŐ, OK-TAT-60 KFT.- A közhiedelemmel ellentétben tanulni nem késő 50 éves kor fölött sem. Sőt, vannak esetek, amikor kötelezőnek is mondható akár, hiszen a nyugdíjkorhatárkitolása miatt egyre többen kényszerülnek váltásra, pálya- módosításra). Az elmúlt évtizedek munkaerő-piaci tendenciái is azt mutatják, hogy évről évre egyre több 45-50 év feletti szorul ki az aktív munka világából, így számukra gyakran az egyedüli megoldás ismeretek bővítése, új szakma elsajátítása. JUHÁSZ PÉTER ÜGYVEZETŐ, J.P. 98 FŰTÉSTECHNIKA KFT.- Dolgozóink között vannak, akik pár évvel a nyugdíjba vonulás előtt állnak, s őket is folyamatosan továbbképezzük. Új szakma szerzése nem jellemző, de a speciális továbbképzéseken való részvétel igen, erre mindig szükség van, akár egy hegesztői minősítésre is. A technológia fejlődésével épületgépészeknek is lépést kell ártaniuk. Van, hogy csak rövid tréningről van szó,: ekkor hozzánk jönnek a gyártók bemutatni a legújabb termékekhez szükséges fogásokat. FENYVES PÉTER IGAZGATÓ, MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT- Rendszeresen indítunk tanfolyamokat az ötvenes ügyfeleink részére, bár nem ők a legnépesebb korosztály a munka- nélküliek között. A képzésekbe bekapcsolódók körében alacsony a lemorzsolódás, többségük elvégzi a választott tanfolyamot. Vannak felméréseink is arról, hogy az új szakma megszerzése hasznosul, hiszen a későbbi megkéréskor kiderül: hatvan százalék (ami több az uniós elvárásnál) el tudott helyezkedni, főként piaci munkahelyen. Fontos, hogy a dolgozók frissítsék ismereteiket- sokan megróják az olyan vállalkozót, aki nem szeret ötveneseket foglalkoztatni. Én sem - ismerte be egy kisvállalkozás első embere. - Azt azonban tudni kell, hogy van az éremnek egy másik oldala is. Az érintettek közül igen sokan elülnének a korábbi babérjaikon, vagyis egyáltalán nem törik magukat azért, hogy frissítsék a tudásukat. Ezért aztán mindenki szívesebben foglalkoztat olyan munkásokat, akik számára nem okoz gondot, hogy mondjuk bevezesse a számítógépes nyilvántartásba az anyagfelhasználást, netán hajlandó legyen megismerkedni egy teljesen új gép használatával, nem pedig azon problémázik, hogy ő ezeket nem tanulta annak idején. Százéves hölgyet köszöntöttek Szűcsiben születésnapos A betegek szentségének a felvétele adott alkalmat a kis ünnepségre Megdicsérte az adózókat az egri adóiroda vezetője Szűcsiben idén nyolcvankét helyi szépkorú vette fel közösen a betegek szentségét, amit Hubai József címzetes kanonok és Utasi Vilmos tisztelendő szolgáltatott ki számukra. A lelki- pásztorok hangsúlyozták: a betegek szentségét - amely nem utolsó kenet, hiszen többször is fölvehető - a szentmise keretében szolgáltatják ki, a krisztusi találkozás teljességét megélve. A már hagyomány- nyá vált rendezvény az idén is sikeresnek bizonyult; az érintettek elmondták, hogy fontos számukra ez a nap, hiszen értük mondanak szentmisét, a betegek szentségének a kiszolgáltatásában részesülhettek, Virággal és ajándékokkal köszöntötték a 100 éves Mikovcsák Istvánnét.. a szentmise után pedig szere- tetvendégségben a Művelődési Házban fogadták őket. Ezt az alkalmat használta fel a község vezetése - élén Berta István polgármesterrel - és a jelenlévők, hogy köszöntsék Mikovcsák Istvánnét, aki 1915. február 23-án született, vagyis nemrég töltötte be 100. életévét. A szentmisén virágokat, kisebb ajándékokat kapott a hívőktől, ismerősöktől, valamint elsősként részesült a betegek szentségéből. A település első embere és dr. Vitovszki Mária, a község volt jegyzője, jelenleg a gyöngyösi járási hivatal vezetője emlékplakettel is kedveskedett az ünnepeknek. ■ T. O. ► Folytatás az 1. oldalról bevétel Korsós László sajtótájékoztatóján beszámolt az első negyedéves helyi adóbevételekről is. Mint mondta, az egriek nagyon jó adófizetők, hiszen egyrészt több pénzt utaltak az önkormányzatnak, másrészt a befizetéseket túlnyomórészt önkéntesen teljesítették.- Annak ellenére növekedtek 114 millió forinttal a bevételeink tavalyhoz képest, hogy nem emeltünk az adónemek mértékén, új adót sem vezettünk be, sőt, a telekadót meg is szüntettük. Az egész évre előirányzott adóbevétel 42 százaléka teljesült március végéig, ami jónak mondható. A befolyt 1,66 milliárd 86 százalékát a gazdálkodó szervezetek fizették be. Magánszemélyek kommunális adójából 433 millió, idegenforgalmi adóból 29 millió, iparűzési adóból 1,12 milliárd forint érkezett be - sorolta az adatokat az adóiroda vezetője. Korsós László kitért arra is, hogy melyek a leggyakoribb adónemek az önkormányzatok körében. Első helyen az iparűzési adó szerepel, második a magánszemélyek kommunális adója, a harmadik pedig az építményadó. Települési adót, illetve szállásdíj arányos idegenforgalmi adót csupán tucatnyi önkormányzat vet ki. ■ T. B. * ?
