Heves Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-11 / 85. szám
2015. ÁPRILIS 11., SZOMBAT HORIZONT 5 „Nem normális az, ahogyan működöm” az év orvosa Astellas-díjat vehetett át nemrégiben a hevesiek gyógyítója, dr. Szabó János Több mint 25 esztendeje gyógyítja a hevesieket, s már az átányiakat is dr. Szabó János háziorvos, aki idén alapellátás kategóriában megkapta az Astellas- díjat. Munkája egészen egyedülálló: ötvözi a beteg- ellátás, a tudományos munka és az oktatás hármasát. Szomszéd Eszter- Mit szólt, mikor megtudta, hogy Önt is jelölték az Astel- las-díjra, és főként akkor, mikor kiderült, megkapta Az év orvosa kitüntető címet?- Természetesen örültem, azért is, mert a jelölés a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékéről jött. Onnan, ahol dolgozom, ezért szakmailag is nagy megtiszteltetés volt, illetve a kollégáim részéről - akikre felnézek - is elismerés, hogy rám gondoltak. Azóta rengetegen gratuláltak, s ez nagyon jólesik. Azt kell, hogy mondjam, már ezért megérte.- Miért választotta a háziorvosi szakmát? Mi vonzotta erre a pályára?- Ez már az egyetemen eldőlt, ott találkoztam első mesteremmel, Arnold Csaba professzorral, aki akkor alakította ki ott a családorvosi tanszéket. Igazából rengeteg minden érdekelt, és ebben megláttam a lehetőséget. Szeretek döntéseket hozni, önállóan dolgozni, úgy érzem, jól választottam. Huszonöt éve praktizálok, ez az első munkahelyem, és azóta is itt vagyok. Minden év öröm.- A szavaiból úgy veszem ki, hogy ed- | dig még elkerülte a kiégés. Mit tesz ennek érdekében?- Azt gondolom, ügyesen kivédtem azzal, hogy sok mindent csinálok. Ennek a betegeim ugyan nem örülnek mindig, mert nem vagyok mindig elérhető. Viszont így, hogy mentőztem hosszú ideig, és jelenleg is oktatok, jövök-megyek, részt veszek a szakmapolitikában, mindig érnek új feladatok, új örömök Már generációk nőttek fel a keze alatt... Dr. Szabó János hevesi háziorvosnak szívfájdalma, hogy gerincpanaszai miatt le kellett mondania a mentőzésről. •>r ’ -rrr... és nem süllyedek bele a napi rutinba. Azt gondolom, ameny- nyi „hátrányt szenvednek” a páciensek, annyi előnyt is élveznek ezáltal, mert mikor itt vagyok, sokkal koncentráltabban tudok figyelni rájuk. Hogyan tudja jól beosztani az idejét?- Igen... Né- ha nagyon nehéz, sokszor kell egymás után rakni a perceket. Elég temperamentumos személyiség vagyok, nekem ez így működik, de megjegyzem: nem ez a normális. Nem én vagyok a normális.- Hanem?- Aki picit lassabban él, mert vannak ennek árnyoldalai bőven. Kevés ideje jut az embernek hobbira, pihenésre, családra. Ha a lányaimat, feleségemet kérdezné, ők biztosan nem így hozsannáznának, hogy milyen jó, hogy apa orvos és mindenhol ott van... Nemrégiben engem is elért a baj, gerincsérvem lett, elkezdett fájni a derekam. Értelmet kapott rengeteg minden, amiről eddig tanultam, amit NÉVJEGY: NÉV: Dr. Szabó János SZÜLETÉSI HELY ÉS IDŐ: 1963. november 25., Eger CSALÁDI ÁLLAPOT: nős, két gyermek édesapja (Zsófia 27, Eszter 21 éves) iskolái: Gárdonyi Géza Gimnázium, Eger; Semmelweis Egyetem, Budapest munkahelye: Átány, valamint Heves II. számú háziorvosi eddig még nem éltem meg. így most kicsit más. Hosszú ideig számon kértem embereket, de már ezzel is óvatos vagyok, mert érzem, hogy nem olyan egyszerű ám rászánni magunkat a változásra. Ez behúzta a féket, kicsit lassítani kellett. A Jóisten nagyon rendes volt velem, hogy azt mondta, oda tekörzet háziorvosa; oktat a Pécsi Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen SPECIÁLIS ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLETEI: praxisszervezés, minőségbiztosítás, sürgősségi betegellátás, pszichoszomatika, kommunikáció SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG: színházba járás, spinning, nordic walking szem be a jelet, és nem egy szív- infarktust adott nekem. Minden mozdulatot, ami eddig automatizmus volt, át kell gondolnom. Szívfájdalom ez nekem, mert emiatt abba kellett hagynom a mentőzést, mert így nem tudok hatékonyan segíteni. Látni kell, hol vannak a korlátáink.- Van még valami vágya, amit szeretne elérni ezen a pályán?- Sok van. Szeretnék sokáig gyógyítani, illetve szeretném, ha úgy gyógyíthatnék egyszer, ahogy az az én elképzeléseimben él, ahogy a legjobb a betegnek. Most nagyon gyakran csak tüzet oltunk... Vágyam, hogy legyen idő a másik emberre, meghallgatni, beszélgetni, végiggondolni a problémáit. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy olyan csapat dolgozik mögöttem - nővér, asszisztens, védőnő -, akik a szakmát nagyon magas szinten művelik, és sok terhet levesznek a vállamról. Jó menedzsmentje van a rendelésünknek. A cél az lenne, hogy az egyénnel tudjunk sokkal többet foglalkozni. Jelen pillanatban ez csak nagyon ritkán valósul meg.- Nagyon sokfélét hall az ember az orvoslás jövőjéről, digitalizálásról vagy e-mailes kiértékelésről, ami most még elég futurisztikusnak tűnik. Ön szerint működhet?- Biztos lesz ilyen, de azok a paraméterek nem jelentik az embert, azok csak apró információk lesznek. A beteg maga az ilyen adatok alapján meg- ismerhetetlen és pont ez az érdekes. Valakinél kialakul egy betegség, a másiknál - akinél ugyanolyanok az adottságok- meg nem. Ez a csoda! Ha rö- videbb időszakban gondolkozunk például a háziorvoslás terén, akkor fontos lenne letisztítani a feladatköreinket. Arra gondolok, hogy a rendelőnkben most nagyon sok olyan - szociális ágazatba benyúló - dologgal is foglalkozunk, ami nem biztos, hogy ránk tartozna. Egyszerűsíteni kellene az adminisztrációt és az orvos mellé sokkal több munkatárs kellene, akik átvesznek részfeladatokat és nem kellene naponta akár százakkal foglalkozni.- Sokat hangoztatják, de valóban a megelőzés lenne a legfontosabb... A naponta ellátott páciensek száma így csökkenhetne.- Igen, mindenképpen. Erre most vannak nagyon jó kísérletek, ilyen a népegészségügyi fókuszú modellkísérlet, a praxisközösség, amiben mi is részt veszünk. Az embereket szocializálni kellene, hogy értéknek érezzék az egészséget. Az egészségnek pedig akkor van értéke, ha van munka, megélhetés. Az én környezetemben, ahol tartósan sok a munkanélküli, szinte lehetetlen megmutatni, elfogadtatni az egészség értékét. De akinek van munkája, akinek fontos, hogy ne essen ki napokra, az igenis mindent megtesz ennek megőrzéséért. Valami elkezdődött, és nagyon jó ebben részt venni. Tehetséggondozó program segít a főiskolásoknak „Fában látni”: Diós Magda művei Egerben kiállítás A Bródy Sándor könyvtár aulája ad helyet a grafikusművész tárlatának Több mint félszáz amatőr művész állíthat ki támogatás Kiemelt szociális ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet, mentálhigiénés vagy mentori szolgáltatást kínál az EKF Eszterházy Tehetséggondozó Programja (ETP) azoknak a fiataloknak, akik az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) segítsége révén középiskolai tanulmányaik alatt is támogatásban részesültek. A főiskola 21 középfokú oktatási intézménnyel írt alá együttműködési megállapodást, ezekben az intézményekben több mint kétezer diák részesül az AJTP támogatásában. Az ETP a továbbiakban egy komplex pálya- orientációs szolgáltatási csomag összeállítását tervezi. ■ J. H. Az Egerben élő Diós Magda neve és művei több helyről is ismerősek lehetnek az olvasónak. A megszűnéséig a Ludas Matyi karikaturistájaként is dolgozó művész első, 1997-es kiállítására Egerben került sor. Később, műveivel nemcsak a megyeszékhelyen találkozhatott az érdeklődő, kiállításaival rendszeresen szerepelt az ország számos településén. Hosz- szú idő után újra Eger, a Bródy Sándor könyvtár ad otthont a grafikus tárlatának. A kiesett időszak pótlásának is felfogható kiállítás témájául a művésznő az oly kedves fát választotta. Mint a megnyitón is elmondta, számára a fa több Diós Magda különleges atmoszférájú képei április végéig láthatók Egerben jelentéssel is bír: egyszerre az élet, az őserő, az állandóság, és a biztonság szimbóluma. Ezek mellett mindig is a nőt látja a fákban, ami tetten érhető a kiállított művekben is, hiszen a húsz képből csak alig párban jelenik meg a férfi ábrázolása. Az öt év alatt elkészült sorozat első képét ihlető egri fa szinte szimbolikusan kapcsolódik ösz- sze a művésznő egri gyökereivel. A különleges atmoszférájú képek és az a tény, hogy ilyen formában, együtt még soha nem voltak megtekinthetőek, mind-mind arra ösztönzi az embert, hogy ellátogasson az április 24-ig megtekinthető kiállításra. ■ H.M. SZÍNES A hagyományoktól eltérően, idén áprilisban rendezi meg az Ezüstidő Szabadidős Egyesület az Agria Aut Art kiállítást Egerben. A hetedik alkalommal nyíló tárlat érdekessége, a nagyszámú művész által képviselt eltérő látásmód, és a kiállításra kerülő alkotások sokszínűsége: a grafikától a festményig, a csontfaragástól a kisplasztikáig, a tűzzománcművekig különböző alkotásokkal találkozhat majd a vendég. A kiállítás megnyitóját péntek délután tartották a Dobó téri Szent Hedvig Kollégiumban. A kiállítás április 26-ig, szünnap nélkül, 10-18 óra között várja a látogatókat. ■ H. M.
