Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-02 / 51. szám
2015. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG - BELFÖLD Aktív a katasztrófavédelem ellenőrzések Tavaly 40 százalékkal több helyszínen vizsgálódtak Veszélyes anyagot szállító tehervagonok. Számos, lehetséges hibaforrás létezik, de a katasztrófavédelem nem a bírságra utazik A világon élők kétharmada nem használja az internetet FELMÉRÉS A világon élők mindössze 40 százaléka használta legalább egyszer az internetet, míg évente egy alkalommal 37,9 százalékuk - derül ki az Internet.org tanulmányából. A Facebook vezetésével létrejött szervezet elemzése szerint alapvetően három okra vezethető vissza, hogy miért nem használa a netet rendszeresen a Föld lakosságának közel kétharmada. Bármennyire meglepő, az egyik legfőbb magyarázat még mindig a megfelelő infrastruktúrahiánya. A világ számos pontján ugyanis egyelőre nincs olyan hálózat - akár vezetékes, akár mobil amellyel megfelelő minőségű internet kapcsolatot lehet létrehozni. A további okok között szerepel a hozzáférés viszonylag magas költsége, illetve az érdeklődés hiánya. Az elemzés szerint sokan nincsenek tisztában a web kínálta lehetőségekkel, de gondot okoz az is, hogy csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre az anyanyelvükön elérhető, számukra értékes és hasznos információ. Az egyes földrajzi régiókat vizsgálva hatalmas különbségeket tárt fel az Internet, org kutatása. Észak-Ameri- kában például meghaladta a 84 százalékot a lakosságon belül a világhálóra évente legalább egyszer csatlakozók száma. Viszonylag magas, 65,4 százalékos értéket produkált Európa és Közép-Ázsia. Ugyanakkor a Közel-Keleten és Észak-Afrikában már csak 39 százalék volt az évente egyszer netezők aránya, míg Afrika Szaharától délre található területein 16,9, Dél-Ázsiában pedig 13,7 százalék. ■ MW Mégsem az egész világot hálózza be Ráerősített tavaly a katasztrófavédelem a terepmunkára: az ellenőrei piaci közlések szerint gyakran többször szállnak ki egy-egy céghez, mint az összes többi hatóság együtt. A hivatal nem is cáfol, hiszen nagyobb a jogköre, több a feladata. Ám már megvan a munkája eredménye is. Nem a bírságra utazik. B. Horváth Lilla jelentősen megszaporodtak az Országos Katasztrófavédelem (OKF) ellenőrzései. Az OKF egymaga sokszor többször kopogtat a vasút- vállalatoknál, mint az összes többi hatóság együtt. Értesülésünket a Hungrail Magyar Vasúti Egyesületnél megerősítették: a szervezet tagvállalatainál tavaly kétszer annyi OKF-ellenőrzés volt, mint 2012-ben. Havi 10-12 alkalomnál többször érkeztek, igaz, egyre kevesebb eljárást indítanak. A MÁV hálózatán tavaly több mint 240 ezer, veszélyes árus kocsi futott, ebből 6365-öt érintett az 516 ellenőrzés. A GYSEV sínjeit közel 2500, a RID (a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozás) hatálya alá tartozó vonat használta. A legnagyobb hazai vasúti árufuvarozó, a Rail Cargo Hungária Zrt. több mint 130 ezer kocsit indított útnak, és 35-nél történt olyan, rendkívüli esemény, amelynek elhárításában a MÁV, vagy az RCH vegyvédelme vett részt, a katasztrófavédelem jelenlétében. Ezen esetek száma is csökken. Magyarországon évek óta nem volt súlyos környezeti kárt okozó vasúti baleset. A Világgazdaság érdeklődésére az OKF-nél megerősítették, hogy egyre több ellenőrzést indítanak, de cáfolták, hogy leggyakrabban a vasútvállalatokhoz járnának. Ez utóbbiak veszélyesáru-szállí- tását tavaly nagyjából annyiszor tesztelték, mint 2013-ban. Országosan viszont 2014-ben 40 százalékkal több ellenőrzést több lépcsőházban hiányzik a 110 centiméter széles menekülő-útvonal, a szórakozóhelyeken gyakran zárva van rendezvény idején a vészkijárat, vagy több a résztvevő az engedélyezettnél. A közúti szállításban sokszor nem jól rögzítik a veszélyes árut, a telephelyeken az éghető anyagok tiltott hetartott az OKF, mert bővült a hatósági és szakhatósági jogköre, és mert jobban törekedett a veszély- helyzetek megelőzésére, az önkéntes jogkövetés segítésére és a biztonságkultúra fejlesztésére. Nem eredménytelenül: határozott előrelépést ért el a tűzmegelőzésben, kevesebb a szén-mon- oxid-mérgezés, kisebb az ár- és belvízkár, erősebb a veszélyes- áru-szállítás hatósági felügyelete. Esetenként jogszabály írja elő az ellenőrzések számát, és vannak szúrópróbaszerű, eseményfüggő és idényjellegű ellenőrzések is. Az OKF 2013-ban 47,4 ezer, 2014-ben 80,3 ezer ellenőrzést tartott. A fókusz mindig az előírásoktól való eltérések és a ve- szélyesáru-szállítás hiányosságainak feltárásán van. Nincs külyen tárolják, vagy nincs védőruha. Szállított már busz a csomagterében nagymennyiségű veszélyes, maró anyagot, és gyakori, hogy a veszélyes áru szállító dokumentumokat nem a valóságnak megfelelően töltik ki. A balesetkor kiérkező tűzoltók így nem tudják, milyen módszerrel oltsák a tüzet. lönbség: egy eltorlaszolt vészkijárat ugyanolyan veszélyes lehet, mint egy mérgező gázzal teli, szivárgó tartály. Az OKF ellenőrzi a kitelepítéseknél használt befogadó helyek készenlétben tartását, a vízelvezető árkok és felszíni vízelvezetők állapotát, a telepített lakossági szirénarendszer működőképességét, a meglévő és a tervezett épületek tűzvédelmi előírásnak való megfelelését, a kéményseprő és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, a bevásárlóközpontok, vásárok, fesztiválok tűzvédelmét, az építési termékek, építőanyagok tűzvédelmi megfelelőségét. Kivizsgálja a szén-monoxid-mérgezéseket és hatósági kontroll alatt tartja a veszélyes ipari üzemeket. „Nem a szabálytalanságokat keressük és nem a bírságolásra összpontosítunk” - szögezték le -, „hanem az emberek biztonságát célzó előírások betartását ellenőrizzük”. Az OKF bírságolhat, ha az üzemeltető vagy tulajdonos az utasítására sem szünteti meg a jogsértő állapotot, de néha a köteles is bírságolni: egy lezárt, vagy eltorlaszolt vészkijárat büntetése 200-300 ezer forint. A bírságok néhány ezertől több millió forintig terjedhetnek, a pénz a központi költségvetésé. HÍRSÁV Életpályamodell készül szociális dolgozóknak a tavaly bevezetett bérpótlékrendszer az idén újabb emeléssel lesz kiegészíthető, jövő januártól pedig elindulhat a szociális dolgozók új életpályamodellje is - jelentette be az Emmi államtitkára. Czibere Károly közölte: az elmúlt években több mint 12 milliárd forint jutott fogyatékos és idős embereket gondozó bentlakásos intézmények megújítására, a következő hat éves időszakban pedig további 5 milliárd forintot szánnak hasonló célokra. ■ MTI Különutas Zugló: jön a minimáljövedelem MINIMÁLJÖVEDELMET KAPHATNAK a rászoruló zuglói családok, miután a kerületi képviselő-testület egyhangúlag támogatta Karácsony Gergely polgármester javaslatát. A cél az, hogy megakadályozzák a családok elszegényedését, mintegy félmilliárd önkormányzatiforintból. A hivatal 26 ezer forintig kipótolja azoknak a jövedelmét, akiknek ennél kevesebb bevételük van. Minimál- jövedelemben háromszáz, lakhatási támogatásban háromezer család részesülhet. A lakásfenntartási támogatás az adósságok felhalmozódásával, a közüzemi szolgáltatások kikapcsolásával és a lakhatás elvesztésével szemben nyújt védelmet az arra rászorulóknak. ■ MW Búcsúzik az üzletlánc Magyarországtól A baumax 20 év után hagyja itt a magyar piacot. Egy hónap alatt zárták be a boltokat: január 21-én közölték hivatalosan a kivonulás tényét. „Mindig is azt váltottuk, maradni akarunk Magyarországon. A nehéz gazdasági körülmények miatt azonban minden erőnket a másik három országra- osztrák, cseh, szlovák piac- kell összpontosítanunk és Magyarországtól el kell búcsúznunk” - nyilatkozott Michael Hürter, a Baumax igazgatótanácsának elnöke minapi közleményében, amelyet az üzletlánc weblapjára is feltettek. iMW Miért van zárva a vészkijárat? - jellemző hibák A legszegényebb rászorulóknak futja a legkevesebbre Újfajta segélyezés Szűk a mozgástér: rendeletalkotási véghajrában az önkormányzatok - lyukacsos szociális védőháló Március elsejétől él az új szociális segélyezési rendszer, amelynek működtetéséhez napokon belül az összes önkormányzatnak el kell fogadnia a települési támogatások szabályairól szóló rendeletét. Az új szisztéma szerint a rászorulók a járásoktól jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoktól kiadáskompenzáló támogatásokat igényelhetnek. Az utóbbiakban azonban igencsak nagyok lehetnek az eltérések, és nagyon úgy néz ki, hogy éppen azok a települések nem lesznek képesek szoros védőhálót szőni, amelyeken a legtöbb a rászoruló. A szociális támogatások forrását nagyrészt továbbra is az állam állja, kivéve azon a 261 településen, amely „jelentős mértékű", vagyis 32 ezer forint/fő fölötti iparűzési adóbevétellel rendelkezik, mert nekik abból kell majd állni ezeket a segélyeket. A többi önkormányzat 35 milliárd forintos központi költségvetési támogatást kap erre a célra (3,3 milliárddal több a tavalyinál). A szociális törvény nem ad túl nagy mozgásteret a településeknek, kiköti például, hogy a havi rendszerességgel nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez idén is 28500 forint), továbbá, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére köteles rendkívüli települési támogatást nyújtani. Ezen felül az önkormányzatoknak - elvileg - lehetőségük van arra, hogy a helyiek szociális helyzetét figyelembe vevő támogatási rendszert dolgozzanak ki, célzott segítséget nyújtva az arra rászorulóknak. Az ország egyik legszegényebb településének számító Tiszabőn azonban csak a legszükségesebbekre futja. Mint Székely Ágnes jegyző elmondta, a pénteki képviselőtestületi ülés elé terjesztendő javaslat szerint lakhatási támogatást és rendkívüli települési támogatást Gémesi: megszorított támogatások temetési, krízis, esetit, illetve köztemetést - kérhetnek a jövőben a helyiek, akiknek a 90 százaléka számít rászorulónak. Az alapszintű védőháló is évi több mint 33 millió forintjába kerül a településnek, amelynek gyakorlatilag nincs saját bevétele, így majd pályáznia kell a forrásért. Hasonló a helyzet Tiszaburán, ahol az 1500 aktív korú lakosból 900 számít rászorulónak. Nagy Imre polgármester nem is kívánt nyilatkozni arról, hogyan fogják megoldani a segélyezést, de sejtette, hogy a kormány ezzel lehetetlen helyzetbe hozta a települést, amely ahol tegnap lakossági fórumon tájékoztatták a helyieket a várható változásokról. Ehhez képest Gödöllő kifejezetten kedvező helyzetben van, hiszen mindössze 4,5 százalékos a munkanélküliség, ám még itt is valamelyest vissza kellett fogni az eddigi komplex szociális támogatási rendszert - tudtuk meg a település polgármesterétől, a Magyar Önkormányzati Szövetség elnökétől. Gémesi György rossz iránynak tartja, hogy a kormány arra kötelezi az önkormányzatokat, hipa-bevételeikből fedezzék szociális kiadásaikat. „Ezt az adót a helyben működő cégek fizetik be, akik joggal várják el, hogy befizetéseik fejében megfelelő infrastruktúra, szolgáltatások álljanak a rendelkezésükre” - fogalmazott. ■ Haiman Éva
