Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-28 / 74. szám

2 MEGYEI TÜKÖR 2015. MÁRCIUS 28., SZOMBAT wfflmMBfflM mm ;>v iífin mms fet»» Mirkóczki Adámék a városvezetésre, utóbbi a Jobbik képviselőire mutat HAJLÉKTALANSZÁLLÓ - Mára Eger város vezetése teljesen világossá tette, hogy hatá­rozott célja végigvinni a felnémeti hajléktalanszálló felépítésére vonatkozó projek­tet. Erőből, pökhendi, arro­gáns módon mindenképpen meg akarják valósítani a be­ruházást. Pedig ha ezt az el­képzelést tavaly ősszel, az ön- kormányzati választások előtt megismertetik a polgárokkal, nyilvánvalóan abszolút más lett volna a voksolás végered­ménye - egyebek között ezt mondta tegnapi egri sajtótá­jékoztatóján Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő, a Job­bik országos szóvivője a nagy vitát kiváltó ügy kapcsán, amellyel egyébként lapunk is többször foglalkozott. ■ A Felnémetre tervezett hajléktalanszállóról szóló vita nem igazán akar nyugvópontra jutni... Amiként azt a honatya hoz­zátette, Eger vezetése jelenleg két dolgot tehet: vagy haladék­talanul leállítja és újratervezi a projektet, egyúttal bocsána­tot kér a felnémetiektől, vagy pedig támogatja a Felnémet függetlenségéről és önálló vá­rossá válásáról szóló népsza­vazást. S amennyiben Felné­met a leválásról dönt, úgy azt Eger nem akadályozza, hanem elősegíti. A Jobbik egyébként eddig is Felnémet önállósága mellett állt - hangsúlyozta a politikus. Lapunk természetesen kí­váncsi volt az egri városveze­tés véleményére is. Az önkor­mányzat nevében Habis László polgármester reagált, közlemé­nyében a következőket írva: „Arról, hogy a felnémeti városrészben szociális intéz­mény épüljön - a 2008-as pályázat sikertelenségét köve­tően - 2011-ben a közgyűlés a jelenlévő képviselők egyhangú szavazatával döntött. A hajlék­talanszálló megépítését ezen a voksoláson a Jobbik mindkét képviselője megszavazta, s a párt színeiben jelenleg is ők ülnek az egri közgyűlésben. Miért nem a hajléktalanszálló építését támogató két jobbikos politikus tart sajtótájékoztatót ebben a témában?” ■ R. M. ► Folytatás az 1. oldalról Heves megye a lakosság eladó­sodottságát tekintetve az orszá­gos átlagnál problémásabbnak mondható - állapította meg Kovács László, a Banki és Vég­rehajtási Károsultak Fogyasz­tóvédelmi Egyesületének főtit­kára. A szervezet közleménye szerint az, hogy nem romlott a helyzet, köszönhető a Kúria jogegyesítési határozatának, valamint az ennek nyomán hozott törvénynek, amelyek a végrehajtások elindítását és a szerződések felmondását jelen­tősen korlátozták. Letelt a Nem­zeti Eszközkezelő mandátuma is, amely idén még folytatja tevékenységét, s így próbálkoz­hatnak azok, akiket korábban sodik felében banki ügy miatt már nem volt kilakoltatás, idén csakis a végrehajtói rendszer kapacitásán múlik, hány végre­hajtás, árverés, kilakoltatás in­dul. Az egyesület éves szinten 300 ezer banki és egyéb végre­hajtásra számít. Heves megyében 2013-ban 23,5 ezer végrehajtás indult, amely szám tavaly ezerrel emel­kedett. Nagy része személyi köl­csönből és közüzemi tartozás­ból fakadt. Szűkebb hazánkban hozzávetőlegesen 25 ezer em­ber lakhatása van veszélyben, ám idén a kilakoltatások száma minimális lesz, valószínűleg az ötszázat sem éri el. Jövőre ellen­ben felpöröghet a dolog. A sú­lyosan eladósodott családoknak tehát egy évük lesz arra, hogy tartalékot gyűjtsenek az albér­leti díjakra. A banki elszámolás befejeződésével az adósoknak lehetőségük nyílhat arra, hogy külön banki alku keretében módosítsák a szerződéseket. A MAGYAR NEMZETI BANK ada­tai szerint az elmúlt esztendő folyamán 576 Heves megyei ingatlant jelöltek ki kényszer- értékesítésre. Ez valamivel több mint a fele a kijelölhető kvótá­nak (legfeljebb 1109-et jelölhet­tek volna ki 2014-ben), hiszen szűkebb hazánkban ötezer in­gatlant veszélyeztetett az árve­rezés. A ténylegesen kényszer­Kovács László úgy véli, az elszámolás miatt sokan csa­lódottak . lesznek, főleg azok, akiknek valamilyen elmaradá­sa volt a futamidő alatt. A vitás esetekre felkészült a Pénzügyi Békéltető Testület és az érdek- védelmi szervezetek is. Kovács szerint sürgető feladat a végre­hajtási rend­szer áttekinté­se, bár eddig még minden kezdeményezés megbukott. Nem tartható ugyanis az irreá­lis, 20-25 százalékos végrehaj­tási költség. A pétervásárai Radicsék ta­valy veszítették el lakásukat. Még a házban laknak, de a hónap végén az utcára rakják őket, s nem tudják, hová men­nek. - Még 2008-ban vettünk föl hitelt, 2012 óta nem tudjuk értékesített lakóingatlanok szá­máról jelenleg csupán az első kilenc hónapból állnak rendel­kezésre adatok. Eszerint 316 házat, lakást adtak el végül, ezek közül a legtöbbet, 274-et a Nemzeti Eszközkezelő vásá­rolt meg. Az adósok 29, a hite­lező pénzintézetek 13 házat ad­tak el az első három negyedév folyamán. fizetni, mert elveszítettem a munkámat. Próbáltunk meg­egyezni a bankkal, kértük, adják el az eszközkezelőnek, de nem mentek bele. Azóta a követeléskezelőnél, valamint ingatlanforgalmazóknál is volt a ház. Készpénzért visszavásá­rolhatnánk, de részletre sajnos nem. Kilencen la­kunk ben­ne, köztük öt gyerek, albérletbe kellene menni, de nincs hova. Nem szeretnénk, ha a gyerekek inté­zetbe kerülnének, azonban az önkormányzat sem tud segíte­ni - panaszolta Radics Róbert, hozzátéve: sokan kerültek baj­ba a városban. Nos, köztük van Rácz Szilvia is, aki a gyerekét egyedül ne­veli, két éve kellett kiköltöznie, AMINT ARRÓL A HÍRLAP több alkalommal is beszámolt, az eladósodottság a cégvilágban is okozhat - és perrsze, okoz is - jelentős problémákat. Az elmúlt esztendőben orszá­gosan 29 ezer céget alapítot­tak, 41 ezer vállalkozás vi­szont megszűnt, közel 17 és fél ezer ellen pedig felszámo­lás indult. Ami Heves megyét albérletbe ment. Neki szintén a munkahelye elvesztése okoz­ta a bajt, de bízik abban, hogy hamarosan talál állást, hiszen most végzett el egy tanfolya­mot. A bankja szintén nem ad­ta el az eszközkezelőnek a há­zat, s hiába fordult bárkihez, nem segítettek rajta. Mostani lakását az édesanyja fizeti, de ezzel is gond van: átvállalták a rajta lévő hiteltartozást, de ki­derült, nem a pénzintézetnek fizetik a részleteket, hanem a korábbi tulajdonosnak. Ötmil­liós kölcsön van a házon. . Lábasi Erika is cifra hely­zetbe került... A volt férjével 2008-ban vett házat Péterkén, de a párja tartozását is ráter­helték, két jelzálog pedig nem lehetett az ingatlanon. Ezt je­lezte is a bank, s emiatt nem is kezdték meg a törlesztést. Kérték, árverezzék el, ám eb­illeti..., Tavaly összesen 524 új céget jegyeztek be, a megszűnt vállalkozások száma ugyan­akkor 861 volt. A képet termé­szetesen némileg árnyalhatja, hogy a nem működő, úgyneve­zett „alvó” cégek is kikerülnek a rendszerből. Ez a tény jelen­tősen befolyásolhatja a meg­szűnt, vagy kényszertörölt cé­gek számát. be a pénzintézet nem egyezett bele. Egyetlen percig nem él­tek a házban, ráadásul azóta el is váltak. A háromgyere­kes édesanyának most közel 9 milliót kellene törlesztenie, fizetésénék a harmadát von­ják, de ez még a végrehajtói díjra sem volt elég. Megvehet- te volna a házat hárommil­lióért, s a többit elengedték volna, de nem volt miből. Ár­verésen most egymillióért el­vihetnék, de a maradék pénzt (valamint a felvett szocpolt) neki kellene visszafizetnie. Úgy látja, élete végéig nyög­heti majd a házvásárlást, s már csak abban reménykedik, hogy a gyerekei nem örök- lik az adósságot. És persze, egy nagyon kicsit még bízik valamiféle csodában, hátha akad megoldás a gondjaira. Tóth Balázs Bútorok és tulajdonosaik az utcán Kilenc hónap alatt háromszáz házat kellett eladni ■ Hevesben 2013-ban 23,5 ezer végrehajtás indult, s ez a szám a tavalyi évben még tovább emelkedett... A cégek sincsenek könnyű helyzetben Erzékenyítő nap a gyakorlóiskolában esélyóra Tapasztalat, hogy a gyermekek a legnyitottabbak a fogyatékkal élők iránt A színház képes igazán ábrázolni a szenvedélyeket Az egri Eszterházy Károly fő­iskola Gyakorló Iskolája adott otthont a Heves Megyei Csa­lád, Esélyteremtési és Önkén­tes Ház által szervezett érzéke- nyítő foglalkozásnak. Az esély­órán a diákok kötetlen beszél­getés és foglalkozás keretében kerültek kapcsolatba fogya­tékkal élő emberekkel. Párká­nyi István pedagógus szerint fontosak ezek a találkozások, hiszen így a gyerekek szembe­sülhetnek a fogyatékkal élők problémáival. Miközben a diákok körbe vették Tóthné dr. Kiss-Orosz Máriát, vakvezető kutyájáról és használati tárgyairól faggatva őt, többen egy ügyességi játék A gyermekek azt is megtapasztalhatták, mit tudnak a terápiás kutyák.. keretében azt is kipróbálhat­ták, milyen is kerekes székkel közlekedni. Amiként azt Jakab László, az Esélyek Házának vezetője lapunknak elmondta, úgyne- J vezett esélyóra-programjaikat két esztendővel ezelőtt indí­tották. Nagyon lényegesnek tartják a gyermekek megszólí­tását, hiszen ők a legnyitottab­bak a fogyatékkal élők iránt. Nagyszerű bizonyítéka volt mindennek az a három, hete­dikes diáklány - jelesül Szinti, Eszter és Anna -, akik a rendez­vény végén önkéntesnek jelent­keztek. Elhatározásuk vissza­igazolja a szervezők törekvéseit. ■ H. M. üzenet Több mint fél évszá­zada, 1962 óta ünneplikk a színházi világnapot, 1978-tól pedig a Nemzetközi Színházi Intézet minden évben felkér egy jelentős színházi alkotót, hogy megfogalmazza üzenetét a színházművészetről, kultúrá­ról, világról, amelyet március 27-én világszerte minden szín­házban felolvasnak előadás előtt. Az idei színházi világnapi üzenetet Krzysztof Warlikows- ki, a világhírű lengyel rendező írta, gondolatait pedig Egerben Saárossy Kinga, színművésznő tolmácsolta a Görgey című da­rab tegnapi bemutatója előtt. „A színház igaz mestereit a színpadtól távol a legköny­nyebb megtalálni - írja többek között Krzysztof Warlikows- ki. Őket nem érdekli az olyan színház, ami gépiesen másolja a konvenciókat és termeli újra a kliséket. Ők inkább az impul- , zusok forrását keresik, az élő áramlatokat, amelyek gyakran elkerülik a színháztermeket és azokat* akik valamiféle világok utánzásával bajlódnak. Után- zunk, ahelyett, hogy saját elmé­lyült világot teremtenénk, ami a közönséggel folytatott párbe­szédre és a felszín alatt áramló érzelmekre épül, sőt, mindez létezésének feltétele. Hiszen a színháznál semmi sem képes jobban megmutatni a szenve­délyeket.” ■ Ez évben félezer kilakoltatás jöhet adós Nemcsak a jelzáloghitel, de a személyi kölcsön és a közüzemi tartozás is veszélyes Lábasi Erika sosem lakott a 2008-ban vásárolt pétervásárai házban, ami már eladhatatlan. Ha árverésen el is kel, az adósság jó része a nyakán marad.

Next

/
Thumbnails
Contents