Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-26 / 72. szám
A megtisztulás időszaka kezdődik... húsvét A hagyomány kezd kissé megfakulni, sokan kirándulással töltik ezeket a napokat JA locsöíkodás szokásának eredete a régi időkbe nyúlik vissza, r alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik,: modern formában pedig a mai napig megmaradt. A tojás az ősi termékenység szimbóluma, a feltámadás jelképévé vált *■«, A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. Munkatársunktól Magyarországon a húsvét az év egyik legfontosabb vallási esemény. Ekkor Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek, s szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak. A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik, a nagypéntek Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére passió- és misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve. Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. A locsolkodás hagyományának egyesek bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsol- kodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik. A technika fejlődésével a termé- szetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori a csokoládéból készült tojás- vagy nyuszi figura is.- A húsvét előtti nagyhét napjaiból azokat emelném ki, amelyekhez a palócok lakta településeken jellegzetes szokások kapcsolódnak. Ilyen a virágvasárnapi ki- szehordás - mondta Császi Irén néprajz- kutató. - Heves megyében Boldog volt a szokás elterjedésének legdélibb területe. Annál a háznál, ahol eladólány volt, a lányok egy szalmával megvastagított bábut felöltöztettek kiszinek, amit a falu utcáin énekszóval kísértek: „Haj ki kiszi, haj ki! Gyüjj be Sódar Jancsi!” A szokás mozzanatai a betegség, a tél kiűzését segítették. Legutoljára levetkőztették a bábut és nagy rikoltozások kíséretével a folyóba dobták vagy elégették. A szakértő elmondta, hogy a nagyhét a megtisztulás időszaka. Ekkor kimeszelték, tapasztották, rendbe hozták a házat és a portát. A nagylányok takarítottak, ablakot mostak, szellőztették az ágyneműt. A nagycsütörtöki szokások közül legjelentősebb a keresztjárás. Nagypénteken az emberek ünneplőbe, a gyászt kifejező sötét ruhába öltöznek. Bodonyban, Egerbocson, Tarnaleleszen a lányok hajában fekete szalag volt. Az idősebb, vallásosabb emberek teljes böjtöt tartottak, a fiatalabbak a nap során egyszer étkeztek. Bodonyban rántott levest, mákos csíkot főztek zsír nélkül.- Nagyszombaton a katolikus liturgia szerint - folytatta Császi Irén - tüzet, tömjént, húsvéti gyertyát szenteltek, este pedig feltámadási körmenetet tartottak. A lányok ekkor festették a tojást, ami a magyar néphitben az újjászületést, a növekedést szimbolizálta. Húsvéthétfőn az öntözködő legényeknek egy pár tojást adtak a lányok. A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni, ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti. r A húsvéti szimbólumok eredete A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte ösz- szes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált. A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX. század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják. A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsá- lemi bevonulása alkalmából. HIRDETÉS Minden 5000 Ft vásárlás után 50]0.F.fos engedményre jogosító utalványt fizetéskor a pénztáraknál. Egyes termékeinket már 20-70%.s engedménnyel kínáljuk. Áruházunkban nagy választékkal kapható divatos alsó- és felsőruházati termékek, öltönyök, inyeis, nadrágok, női blúzok, kosztümük, alkalmi ruhák, cipők. W£í műM>. mmm mi kVseVer Cim: 3516 Miskolc, Pesti u. 88-96. Telefon: 46/435-101 és tArsa kft Nyitva: H-P: 09.00-21.00, Szó.: 08.30-21.00, V: zárva ínáljuk. / ú T-* k, ingek, | HIRDETÉS r — — — — — — — — — — — — — — — n : hevesIhíriap : 'Alegszuperebb , osztály I Város ........ I Iskola .... I Osztály I Szabályok: Csak eredeti szavazólappal lehet szavazni! Azt a két (egy általános és I egy középiskolai) osztályt visszük el kirándulni, amelyekre a legtöbb szavazó- I lap érkezik. Cím: 3300 Eger, Trinitárius út 1. Beküldési határidő: 2015. április 12. | További részletek a napilapban! _ — _ _ _ — ______ J j « « i t • v
