Heves Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-03 / 52. szám

2015. MÁRCIUS 3., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Továbbra is várják az önkénteseket EGER A Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete véradás­ra várja az önkénteseket ma, szerdán és csütörtökön délelőtt 10 órától délután 5 óráig az Országos Vérellátó Szolgálat területi vérellátó­jába (Árva köz 1.), pénteken 13-tól 17 óráig pedig a Flóra Hotelbe (Fürdő utca 5.). Ké­rik: mindenki vigye magá­val a személyi igazolványát és taj-kártyáját. ■ SZ. E. A klubban a hölgyeknek is kedveskednek EGER Márciusban folytatód­nak a Bródy 5 közéleti és kulturális klub program­jai. Csütörtökön 18 órakor kezdődik a képzőművésze­ti-iparművészeti sorozat { Ducsai Zoltán kiállításával. | Március 12-én Jónás Zol­tánnak a nőnap alkalmából összeállított műsorát hall­gathatják meg az érdeklődők „Két karodban...” címmel. A klub civil szolgáltatásai között szerepel az ingyenes adótanácsadás is, mégpedig minden hétfőn a Bródy utca 5. szám alatt. ■ SZ. E. A kommunizmus áldozataira emlékeztek heves Országszerte megem­lékezéseket tartottak a kom­munista diktatúrák áldoza­tainak emléknapján. A he­vesi városvezetés nevében j Makó Nándor alpolgármes- I tér tisztelgett az emlékük előtt, s koszorút helyezett el az egykori börtön falán lévő emléktáblánál. A heve- j si ’56-osok közül volt, aki börtönben végezte életét, a ! legtöbben 1963-ban amnesz­tiával szabadultak. ■ SZ. E. Világörökség várományosai tájházak Ahol kulturális örökségünket, hagyományainkat őrzik Kerecsend adott otthont a Magyarországi Tájházak Regionális Találkozójának. A tanácskozáson az is ki­derült: megyénkben számos követendő példa van. Barta Katalin A kerecsendi helytörténeti gyűjteményt a tanácskozás résztvevői is megtekintették és elismerően szóltak róla. A legtöbb múltjára, hagyomá­nyaira, szellemi és kulturális örökségére büszke településen működnek tájházak, illetve olyan kisebb-nagyobb helytör­téneti kiállító helyek, amelyek nemcsak az ott őrzött muzeális értékek miatt fontosak, hanem mára igazi közösségi térré ala­kultak. Ezeken a helyeken egy­re több szabadidős, illetve tu­risztikai programot szerveznek. A napokban Kerecsenden ren­dezték meg a Magyarországi Táj­házak Szövetségének Észak-Ma­gyarországi Regionális Talál­kozóját, ahol Borsod, Nógrád és Heves megye szakemberei ta­lálkoztak és osztották meg egy­mással tapasztalataikat. A ren­dezvényen részt vett dr. Páll István, a szövetség elnöke, vala­mint Hegedűsné Majnár Márta, a szervezet ügyvezetője is. Lapunk érdeklődésére el­mondták, régiónkban megkö­zelítőleg száz tájház működik, s ezeknek egyharmada rendel­kezik működési engedéllyel. Ez utóbbiak vannak szerencsésébb helyzetben, hiszen a különböző pályázatokon ők jó eséllyel jut­hatnak kisebb-nagyobb össze­gekhez programjaik finanszí­rozásához, gyűjteményük gya­rapításához, illetve az épületek felújításához, bővítéséhez. Majnár Mártától megtudtuk azt is, hogy a hazai tájházak felkerültek a világörökség vá­rományosai közé, s a szövetség reményei szerint a 2020-ig tartó Európai Uniós fejlesztési ciklus­ban olyan újabb pénzügyi for­rások nyílnak meg, amelyek a tájházak további gyarapodását segítik elő. Páll István szólt arról is, hogy a mozgalom támogatása mindig is politikafüggő volt. Az elmúlt ciklus első éveiben nagy lendü­letet kapott a tájházak támoga­tása, ez azonban az utóbbi idő­szakban némiképp csökkent. Ez azért is sajnálatos, mert sok kis településen mára ezek a létesít­mények maradtak az egyedüli értéket hordozó látnivalók. Azt sem lehet elhallgatni, hogy sok helyen szükség lenne olyan kor­szerűsítésekre (például illem­helyek kialakítására), amelyek nélkül manapság már nem le­het kulturált programokat szer­vezni. A megyénkben működő táj­házakról szólva kiemelte, hogy azokban országos viszonylatban is magas színvonalú munka fo­lyik, s jó néhány követendő példa is akad. Ilyen például a noszvaji Gazdaház, ahol rendszeresen szerveznek olyan vonzó turisz­tikai programokat, amelyeken rengeteg érdeklődő megfordul. Az itt folyó példás munkáról, az elmúlt évek sikeres pályázatai­ról Csorba Erzsébet múzeumve­zető számolt be előadásában. kerecsenden A Bereksor út 47. szám alatt található régi parasztházban kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény. Er- csényi Károly több éves elköte­lezett munkájának köszönhe­tő, hogy mára több mint két­ezer tárgy (bútorok, a gazdál­kodásban használt eszközök, berendezési tárgyak, régi tex­tíliák, jellegzetes helyi visele­Több tájházvezető is méltatta a Tájházak Napja rendezvényt, amelyet minden évben április­ban, Szent György Napján ren­deznek meg. Ezeken az egész ■ A hazai tájházak felkerültek a világörökségi cím várományosai közé. napos programokon a szervezők arról is gondoskodnak, hogy az adott tájegység még ma is élő hagyományait is megismertes­sék a látogatókkal. Idén április 25-én nyílnak meg tájházak ka­pui a vendégek előtt. Heves Me­gyében számos településen már most készülnek a rendezvényre. A kerecsendi tanácskozás külön színfoltja volt a helyi táj­tek, az egykori helyi kovácsok által használt szerszámok) is fellelhetők a gyűjteményben. Külön érdekessége a települési gyűjtemények az a berende­zett régi iskolai osztályterem, = ahol egykor a kerecsendiek kántor-tanítója, Magyary Ká­roly oktatta a helybéli kisisko lás nebulóknak a betűvetés, számolás rejtelmeit. ház meglátogatása. A találko­zó résztvevőit Ercsényi Károly helytörténész, a Bereksor úti táj­ház vezetője és felesége kalau­zolta. Tőlük megtudtuk, hogy az elmúlt években az önkormány­zat a szűkös költségvetések miatt már nem tudta érdemben támogatni a létesítményt, pá­lyázni pedig azért nem tudnak, mert nincs a szövetség által tá­mogatott működési engedélyük. Ercsényi Károly szerint egy ilyen minősítési eljárás rengeteg adminisztrációval járna, amely­re se pénz, se kapacitás nincs. Ercsényi Károly helytörténész Makó Nándor koszorúzott JEGYZET 2r ■ ZSUZSA Diplomával jóllakni?! azt mondják, konzervatív va­gyok. Szépen lassan lehagy­tak az évek, világom fölött pedig úgy eldübörögtek az újhullámok, hogy szinte ész­re sem vettem! Biztosan így van ez, nem kétlem. Én még valóban hiszek a jól bevált dolgokban, a hagyományos nemi szerepekben. Édes­anyámtól azt láttam, hogy sü- rög-forog a konyhában, lót-fut porszívóval a kezében, majd pihenésképpen leül mellénk tanulni. Édesapám a villany- körtét cserélte, csapot szerel­te, felásta a hobbikertet. Mi, gyerekek a vödör szemetet vittük ki a ledobóba, port tö­röltünk, boltba szaladtunk le, felmostunk. Működött a rendszer, jól bevált. ma már én sürgök-forgok a konyhában, párom szereli a csapot és lányaim mossák fel a folyosót. Hiszem, hogy ez így helyénvaló. Hogy meg­vannak a férfi-női feladatok, házimunkák, melyektől persze el lehet térni, de nem biztos, hogy mindig érdemes. Küzdhetünk persze a fene nagy egyenjogúságért, de kö­szönöm, én inkább maradok a vasalónál, mintsem baltá­val hasogassam a kivágásra ítélt fát. Egy tetterős férfi amúgy is harmadannyi idő alatt végezne vele. A mai csonka családokban persze más a helyzet, egy személyben kell sokszor apá­nak és anyának lenni: mosni és szerelni. Van, amikor a munkalehetőség hozza azt, hogy felborulnak a szerepek vagy egy betegség rende­zi át a feladatokat. Ilyenkor (ha tetszik, ha nem) bármi áron, de meg kell oldani a mindennapi életet, akár női, akár férfimunkáról is van szó. Mindenesetre én már ta- nítgatom hétéves lányaimat a konyhai rejtelmekre, hogy ha majd megszületik első gyermekük, annak ne kon­zerv-vagy mirelit ételeken kelljen felnőnie, mert egy (vagy több) bizonyítvány és diploma felmutatásával még egy család sem lakott jól. Tágasabb helyen a könyvtár BALATON Tavasszal kívülről is megújul majd az intézmény Elégedetlen pedagógus levele VÁLASZA tankerületi vezető cáfolja a felsorolt vádakat Új helyre költözhetett a balatoni könyvtár. A polgármesteri hiva­tal szűkös terme helyett a falu­központ másik, önkormányzati tulajdonú ingatlanában műkö­dik tovább az intézmény. Az ed­digi egy helyett immár három helyiség áll az olvasók, interne­tezők rendelkezésére. Kialakí­tottak egy gyereksarkot is. A művelődési intézmény új bútorokat is kapott, a Bró­dy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, s a helyhatóság kö­zös pályázata jóvoltából. Ta- a vasszal parkosítják az udvart, % felújítják az épületet, s az in- = gatlanból másik helyre költöz- tetik a közfoglalkoztatottak I melegedőjét. ■ T. B. Az új könyvtárban még gyereksarkot is kialakítottak Szerkesztőségünk általában nem foglalkozik névtelen leve­lekkel, az alábbi esetben mégis kivételt tettünk. Az egri tan­kerületben dolgozó pedagógus azt írja, az intézményeknek nem futja wc-papírra, villany- körtére. A dolgozók a saját pénzükből vesznek mindent, s már a havi pótlékokat, az óra­adók bérét, az utazási bérlet árát sem fizetik ki. A felvetést továbbítottuk Bal­lagó Zoltánhoz, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete igazgatójá­hoz. A vezető a válaszában azt írja: amennyiben a munkatár­sak részéről bárminemű pa­nasz vagy nehézség merülne fel, bizalommal fordulhatnak a tankerületi igazgatóhoz. A tan­kerület minden konkrét ügyre- az ügyintézési határidő be­tartásával - érdemi választ ad. Az nem fordulhat elő, hogy egy tankerületi dolgozó a panasza miatt hátrányos helyzetbe ke­rüljön vagy esetleg elveszítse állását. A benyújtott kötelezett­ségvállalási igénybejelentése­ket a tankerület megvizsgálja és az indokolt, a működéshez elengedhetetlenül szükséges kiadásokra biztosítja a forrást- a vécépapírra, villanykörté­re is. Ilyen jelzés nem érkezett hozzájuk. Ballagó Zoltán szerint nem állja meg a helyét az az állítás sem, ami szerint nem fizetik ki a havi pótlékot, az óraadó tanárok bérét, továbbá az uta­zási bérlet árát, s az sem, hogy a bér- és a hóközi kifizetések­nél csak a fele összeget kap­nák meg a dolgozók. Szerinte a pótlékok (például osztályfő­nöki, munkaközösség-vezetői, gyógypedagógiai) a havi illet­mény részei, ezeket a Magyar Államkincstár folyósítja, ebben elmaradás még nem történt. Az úgynevezett hóközi kifizetések (óraadói megbízási díjak, uta­zási költségtérítések) a tanke­rület feladatai. Minden korábbi ilyen kifizetési kötelezettségé­nek a tankerület maradéktala­nul, időben eleget tett. ■ B. K. i V Több mint kétezer tárgy őrzi a múltat

Next

/
Thumbnails
Contents