Heves Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-09 / 33. szám
MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2015. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ 4 Budapesten zárul a siroki jótékonysági akció licit Lapunkban elsőként, majd több alkalommal is beszámoltunk egy különleges siroki civil kezdeményezésről. Olvasóink számára ismert, hogy tavaly nyáron Verpeléten megmérgeztek egy vakvezető kutyát. Ennek apropóján több állatbarát is úgy gondolta, egy ilyen esetet nem lehet szó nélkül hagyni. Borics József siroki festő nagyméretű olajfestményen örökítette meg az elpusztult kutyust, volt gazdájával. Az egri Kepes Intézetben tavaly november 11-én bemutatott festményt jótékonysági célra ajánlották fel a szervezők. A kép árveréséből és a kisebb adományokból befolyt összegből vásárolt állateledellel a vakvezető kutyákat kiképző alapítvány mellett egy egri kutyamen- helyet és egy szolnoki kisállat-rezervátumot fognak támogatni. Még nem késő támogatni a kezdeményezést - amiről bővebben a www.maam.hu honlapon olvashatnak. A festményre eddig e-mail- ben vagy levélben lehetett licitálni, de a szervezők szeretnék egy meglepetésműsorral egybekötött, élő árveréssel lezárni a gyűjtést. Ennek időpontja és helyszíne is ismert már. Február 28-án Budapesten a Cat Café Budapest Kávéházban délután öt órától kezdődik a záróárverés, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. ■ Oldalszerkesztő: Barta Katalin Telefon: 06-30/556-4250. Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600. Pétervásárai kistérségi oldalunk legközelebb 2015. március 9-én jelenik meg. Jól látták a fától az erdőt eljárás A bíróság ítélete: nem loptak, felelősen gazdálkodtak A tarnaleleszi erdőbirtokosság vezetése szabályosan járt el, amikor a vihar sújtotta erdőből összegyűjtötte és értékesítette a fát. Három éven át sok álmatlan éjszakát okozott a tarnaleleszi erdőbirtokosság vezetésének egy jó indulatúnak aligha mondható feljelentés. Barta Katalin 2011 novemberében lapunkban Kapós lett a leleszi fa címmel jelent meg cikk arról, hogy Tarna- leleszen egy júliusi vihart követően több száz köbméter fa tűnt el, a feljelentők szerint illegálisan. Állították, a fakitermelésre a helyi erdőbirtokosság vezetősége adott engedélyt. Elmondták, hogy maguk is erdőbirtokossági tagok, jogosultak lennének tűzifára, ám kérésüket a birtokosság vezetői arra hivatkozva tagadták meg, hogy erre nincs engedély. Az elutasítottaknak az szúrt szemet, hogy mégis akadt olyan környékbeli vállalkozó, aki komoly mennyiséget termelhetett ki és értékesíthetett, feltételezésük szerint, szabálytalanul. Végül írásban is bejelentették panaszukat az illetékes hatóságokhoz. A Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának akkori igazgatója jelezte: augusztus 22-én eljárást indítottak engedély nélküli fakitermelés ügyében, mivel a viharkáros faanyag kitermelésére és elszállítására az erdőgazdálkodó akkor még nem rendelkezett engedéllyel. A helyszíni ellenőrzés megállapította: a bejelentő(k) által leírtak nem alaptalanok, ezért az erdészeti hatóság a Tarnaleleszi EBT illetékeseit nyilatkozattételre hívta fel, illetve bekérte a 2011-ben kiállított szállítójegyeket. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon a bejelentés alapján nagy értékre elkövetett lopás alapos gyanújával indítottak eljárást. A történtek óta több' mint három év .telt el. Az erdőbirtokovács károly, az 1300 hektáron gazdálkodó és 330 egyéni tulajdonost összefogó Tarnaleleszi Erdőbirtokosság vezetője az ügy kapcsán elmondta, a rendőrségi nyomozás eredménye, illetve a bíróság jogerős ítélete egyfajta elégtétel az erdőbirtokosság vezetése számára, ám azon nehezen tudják túltenni magukat, kosság vezetőségének tagjai a napokban keresték fel szerkesztőségünket, hogy elmeséljék, milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül az alaptalan bejelentést követően. Ma már elmondhatják, mind az ügyben nyomozó rendőrség, mind a bíróság nekik adott igazat. A Pétervásárai Rendőrőrs 2013 júniusában hozott határozatot a nyomozás megszüntetéséről, azzal az indokkal,’ hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény. A nyomozás során igazságügyi erdőgazdálkodási szakértőt is kirendeltek, aki nemhogy a bűn- cselekmény elkövetését nem hogy a szakmai hatóságok egy rosszindulatú névtelen feljelentés miatt kétségbe vonták szakmai becsületüket, s egy többéves megalázó procedúrának tették ki a becsületesen gazdálkodó embereket. Hozzátette még: a tagság töretlen bizalma adott erőt ahhoz, hogy igazukat minden fórumon maradéktalanul megvédjék. támasztotta alá, hanem egyenesen példásnak értékelte az erdőbirtokosság tevékenységét. A szakértő jelentésében kiemelte egyebek mellett, hogy ilyen esetekben állampolgári kötelesség az azonnali kárfelszámolás, a további kár megelőzése. Hangsúlyozta: az erdőben a viharkárnak az a része, ami utakat, elektromos vezetékeket, a normál élettevékenységet veszélyezteti vagy akadályozza, annak mértékéig az erdőgazdálkodónak nem csupán feladata, hanem kötelessége a kár ezen részének felszámolása. Márpedig a Tarnaleleszi Erdőbirtokosság területén éppen ez történt az ominózus júliusi viharkárt követően. A szóban forgó területen tehát fakitermelés nem történt, a vihar által kidöntött fákat a vagyonvédelem érdekében „jó gazda gondossága okán” ösz- szetermelték, elszállították, értékesítették. Az erdőbirtokosság által megbízott vállalkozónak minderre engedélye volt, tehát az erdőgazdálkodó állampolgári kötelességét teljesítette. Végül az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly novemberben hirdetett ítéletet az ügyben, s megállapította, hogy az erdőgazdálkodók törvényesen jártak el. ■ A nyomozás adatai alapján nem történt bűncselekmény, megszüntették az eljárást. Több mint háromszáz tulajdonos értékeit védték Mindenkit megborotválnak a parádsasvári asszonyok farsang E hét végén, február 14-én Parádsasváron újra nagy bulira készülnek a lányok, asz- szonyok. Délelőtt 10 órakor a művelődési házban gyülekeznek, hogy maskarába öltözzenek, és hangos kolompszó és zene kíséretében felvonuljanak a falu utcáin. Juhász Pál, az Együtt Parádsasvárért Egyesület tagja, a rendezvény egyik szervezője a hagyományról szólva elmondta, a Borotválós Asszonyfarsang a mintegy 300 éves múltra visszatekintő üveggyártásnak köszönheti létét. Bár a manufaktúra felszámolás alá került, majd végleg bezárta kapuit, az itt élő, főleg idősebb emberek életéhez azonban „hozzánőtt” a borotválós farsangolás, és fontosnak tartották, hogy életben maradjon ez a népszokás. Ezért néhány éve a falu lakossága, az önkormányzat és az Együtt Parádsasvárért Egyesület újra megszervezi ezt a mulatságot. ■ Idén 10 órakor indul a felvonulás. A menetet a Hollóének Hungarica együttes kíséri. Háromszáz évvel ezelőtt az üvegfújómesterek zömmel külhonból, elsősorban szlovák területről érkeztek ide, magukkal hozva színes népszokásaikat, közöttük az asszonyfarsangot is. Ez a nap az asszonyok napja volt, akik az esti „macskabál”-ra valót a férfiak jelképes meg- borotválásával gyűjtötték össze. Maskaráikhoz általában régi ruhákat, gyakran férjük ruháit használták fel, bekormozták az arcukat és bajuszt festettek, hogy felismerhetetlenek legyenek. A borotválás, a szimbolikus hatalomátvétel eszköze a fából készült borotva, a szappan gyakran csak jégcsap, a pamacs nyúlláb vagy disznósörény volt. Púderként lisztet használtak, a munka végeztével pedig tükör helyett lyukas szitát vagy szakajtót mutattak. így járták be énekelve, tréfálkozva a falut, s közben persze derekasan ittak, amúgy férfi módra. A férfiak nem menekülhettek előlük, és a fizetséget könyörtelenül behajtották! A borotválási ceremónia a mai napig nem merült feledésbe. Igaz, az asszonyok ma már nem ennyire szigorúak. ■ Forum az egészségről: a lakosság velemenyet is kertek egészség Az eltelt másfél évben 172 személyt vontak be életmódváltó programba a térségben, a környező településeken Másfél év alatt közel nyolcezer alkalommal létesítettek kapcsolatot a Parádfürdői Állami Kórház Egészségfejlesztési Irodájának szakemberei a Pétervásárai kistérségben élőkkel. A találkozásokra túlnyomó többségében az itt élőknek lakóhelyükön volt módjuk, hiszen a megelőző szűrővizsgálatokat, az egészségügyi előadásokat, a sport- és mozgásprogramokat az egészségfejlesztő szakemberek a településekre vitték.- Minden programunk célja az egészség megőrzése, az egészségtudatos életmód kialakítása, a betegségek korai stádiumban való kiszűrése, illetve a már meglévő betegségek helyén való kezelése, az életminőség javítása. Hisz- szük, hogy soha nem késő elkezdeni az egészséges életmód kialakítását. Célunk a teljes testi, szellemi és szociális jólét megteremtésének segítése volt az eltelt másfél évben és lesz a továbbiakban is - mondja Szakács Ibolya szakmai vezető, majd így folytatja: az Egészség- fejlesztési Iroda koordinálja a kistérségi egészségfejlesztési tevékenységeket, a szűrési és prevenciós, az egészségnevelő, egészségmegőrző feladatokat. A lakosság elérésével és aktivizálásával segítjük a szűrések hatékonyságának növelését, az életmódprogramokban Recsken a Csengővár óvodában rendeztek egészségnapot való kellő számú részvételt. Az eltelt másfél évben 172 személyt eredményesen sikerült életmódváltó programba bevonni - tette hozzá még a szakember. A pétervásárai térség falvaiban számos alkalommal szűrőbusszal jelentek meg az iroda munkatársai, ahol olyan speciális szűréseket is el tudtak végezni, mint a szájüregi és a bőrön megjelenő elváltozások vizsgálata. Sikeresek és lakosság körében kedveltek a rendszeres csoportos mozgást kínáló foglalkozások. Vannak települések, ahol éppen az ilyen programok mentén közösségek kovácsolódtak, melyek a lelki egészség megőrzésében is nagy szerepet játszanak. Jól beépültek a települések programjába a szülőklubok, az ismeretterjesztő előadások. Az eddigi munka összegzése, az érintett lakosság véleményének, tapasztalatainak megbeszélése volt a célja annak a lakossági fórumnak, melyet a napokban Parádfürdőn tartottak, és amelyen számos érdeklődő vett részt. A rendezvény végén az egészségesnek maradni jobb, mint meggyógyulni című film levetítésével rögzítették azokat az ismereteket, értékeket, melyeket az eltelt hónapok során az iroda munkája közvetített és képviselt. ■
