Heves Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-07 / 32. szám

2015. FEBRUAR 7., SZOMBAT HORIZONT 5 A kínai filmváros már biztosan úti célja vozáry Dénes A legszívesebben új effektek létrehozásán dolgozik a Gárdonyi színház hangtárának vezetője Kiváló munkáért kitüntetést vehetett át a magyar kultúra napja alkalmából rendezett városi ünnepségen Vozáry Dénes, a Gárdonyi színház hangtárának vezetője. Pócsik Attila- Ha az ember azt hallja, hang­tárvezető, arra gondol, bizonyára nagy zenebarát. így van?- Lehet benne valami, mert valóban szeretem a jó zenét, bár inkább a régi muzsiká­kat kedvelem, a ’80-as, ’90-es évekig bezárólag. Amikor sza­lagos technika volt, azt gyűj­töttem, később a kazettákat, de bőven van otthon CD-m és DVD-m is. Persze, az is igaz, hogy ma már nem kell keresni semmit, s gyűjteni se nagyon érdemes, hiszen valóságos ze- nedömpingben élünk, minden­honnan szól valami. Jó tíz évig dolgoztam rádióban is, abban az időszakban, amikor a tech­nikai részt még emberek, nem pedig gépek csinálták. Előké­szítettük a lemezeket, azokból válogattunk. A hallgató meg rögtön tudta, hogy akkor ép­pen ki a zenei szerkesztő, mert mindenki más ízlésvilágot képviselt... Én például a sláge- resebb dalokat kedveltem.- Hogyan került a színházhoz?- Éppen idén 35 esztende­je mindennek, akkor még a miskolci színház tagozataként működött az egri. A katonaság után a Mahartnál dolgoztam, aztán volt egy üresedés a teát­rumban, amire jelentkeztem. Kevesen voltunk akkoriban, 8-10 műszaki dolgozó volt a csapatban, díszleteket gyár tottunk, építettünk, bontottunk, vi­lágosítottunk, de voliam színpadmester, és dolgoztam zsi­nóron is. Sőt, még sta­tisztáltam is..., emlékszem, a várban császári katonaként kellett strázsálnom a falon. Eleinte befogadó színházként működtünk, majd amikor újra önálló társulata, színháza lett Egernek, Gáli László igazgatá­sa idején tagozódtak a tárak. Igaz, a hang- közös volt a vilá­gosítótárral, s akkor a hangosí Vozáry Dénest az előadások alatt nem látja az egri Gárdonyi Géza Színház közönsége, ő a keverőpult mögött dolgozik a produkció sikeréért tónak még szalagos magnóról kellett bejátszania a jeleket. A feltételeket lépésről lépésre teremtettük meg, a színház 2000-es átépítésekor alakultak ki korszerű körülmények. Mi­vel ennek is másfél évtizede, tavaly nyáron újabb technikai fejlesztésbe fogott a teátrum.- Izgalmas a háttéremberek munkája, akik nélkül nem jöhet­ne létre egy-egy produkció. Ön is átéli a sikert?- A darab végi taps mindig az elő­adásnak szól, s ebbe bele- tartozik min­denki, hiszen amíg odáig eljutunk, legalább 100 ember dol­gozik a háttérben: díszlet- és jelmeztervezők, kellékesek, világosítók, fodrászok, s hosz- szan folytatható a sor. A hang­tárnak elsősorban a zenés . darabokban jut komoly feladat, legyen szó zenekarról vagy használjunk sok-sok mikro- portot, izgalmas a munka. Ke­ÁHét íjmbere vesen tudják, de mi kezeljük, irányítjuk a vetítéseket, azaz a videóbejátszásokat is. Régen az élőzenekari hangzás sem volt elterjedt, s ma is játszunk be zenét, igaz, már SD-kártyáról. A munka nem könnyű, kor moly koncentrációt igényel, a szövegkönyvben mindig 2-3 oldallal előrébb járunk, mint a színészek, s figyeljük a vég­szavakat, gesztusokat, hiszen a jel mindig más és más. Itt nincs javítási lehetőség, ha véletlenül megnyomok egy gombot, akkor az már hallható, vagy éppen nem hallható hiba. Nem mondhatom, hogy „bocsi, menjünk vissza, és még egy­szer lejátszom jól”. És szólni kell arról is, hogy itt nincs sza­badnap, hétvége, vagy ünnep, hiszen a színházban mindig történik valami, próba, előadás vagy éppen rendezvény. A bent eltöltött idő pedig a család ro­vására megy, s fontos, hogy ők is elfogadják mindezt.- Említette a Mahartot. Ott mi volt a feladata?- Két évig tartott mindez, tengeren dolgoztam, matróz­ként. Kalapáltunk, szerel­Névjegy: név: Vozáry Dénes foglalkozás: a Gárdonyi Géza Színház hangtárának vezetője SZÜLETETT: Eger, 1954. család: nős, három gyermek édesapja iskola: Gép-és Műszeripari Szakközépiskola munkahely: Muhart, Egri Tej­üzem, Gárdonyi Géza Színház KEDVES ELŐADÁSOK: Padlás, József és a színes, szélesvásznú álomkabát kedvenc zenekara: mostaná­ban a 12 Girls Bandet hallgatja szívesen kedvenc étele: szereti a kínai ételeket, s a magyar konyhát is elismerése: Kiváló munkáért kitüntetés (2015) tünk, rozsdát vertünk, szóval szinte ugyanaz, mint itt a színházban (nevet). Jártunk a Földközi-tengeren, arab orszá­gokban, majd a Radnóti nevű hajón Nyugat-Éurópában és a Távol-Keleten, a legmesszebb Thaiföldön. Akkor fejeztem be, amikor Malajziában egy riksá­ból ellopták az útlevelünket... Talán még egy-két évig jó lett volna csinálni. Jártam Kínában is, ami azóta is nagy szerel­mem, az ottani kultúra egész keleten meghatározó. Bár vol­tunk ott a feleségemmel azóta is, szeretnénk visszamenni, túl nagy ország az ahhoz, hogy két hét alatt megismerje az ember. Amúgy nem szervezett, hanem magánúton voltunk, megvet­tünk jegyet, s együtt találtuk ki az útvonalat. A következő út terve is megvan, de a pénz még hiányzik. Izgalmas program lenne például az a filmváros, ahol a legtöbb mozit forgatják, s felépítették egyebek között a Tiltott Várost. Legalább három napot érdemes lenne eltölteni ott, mert annyi a látnivaló...- A keleti filmek is érdeklik?- Igen, már legalább száznál tartok. Főleg történelmi mozi­kat nézek, ez az igazi kikap­csolódás. Itthon kevés thaiföldi filmet látni, pedig jók. Rendsze­resen fogyasztunk igazi kínai ételeket is, némi segítséggel már magunk is el tudjuk készí­teni ezeket otthon. Más kérdés, hogy szeretem az indiai és a magyar konyhát is, nincs ki­zárólagos kedvencem.- Térjünk vissza egy kicsit a szín­házhoz. Mi változott 35 év alatt?- Sok-sok dolog. Ma már tálán kicsit túltechnikásított a színház, az operetthez is mikroportot használunk, no­ha szerintem az nem olyan műfaj. Szeretem a munkám, jó döntést hoztam 1980-ban. Olyan szakma ez, ami állandó tanulásra készteti az embert. Változik a technológia, ma már minden digitális, új progra­mok jönnek, s el kell sajátítani mindegyik csínját-bínját. Leg­utóbb például nagy kihívást jelentett, hogy a Robinson és Crusoe előadáshoz kaptam egy alapanyagot, amin hábo­rús-repülős harc volt, alatta zene. Utóbbit le kellett szedni, s újraszinkronizálni az egé­szet. Ma már jobban szeretem ezt a fajta feladatot, különleges dolgokat, effekteket létrehozni. A Palacsintás királyhoz példá­ul itt vettük fpl a zenét, külön a fagottot, a dudát, majd össze­állt a muzsika. De volt, hogy metrózajra volt szükség, akkor Pestre utaztunk, amikor pedig géppisztolylövésekre, a hon­védségtől kértünk engedélyt, s vettük fel az effektet.- Mit jelent a mostani díj?- Levélben értesítettek, s bevallom, meglepődtem, de rendkívül örültem. A műszaki dolgozókat ugyanis nem szok­ták elismerni, legalábbis ezen a szinten. A társulat minden évad végén megválasztja a sze­zon legjobbját, ám az ilyen ki­tüntetés ritkának számít. Nem titok, jól esik, s lendületet ad a további munkához. Fontos­nak tartanám, hogy nagyobb figyelmet kapjanak a műszaki dolgozók. Rengeteg olyan kol­légám van, aki megérdemelné az elismerést, a varrodától a fodrászokon át a világosítókig. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL %EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Pumukli: első ízben a hazai színpadon Egy szertelen kobold, Pumukli kalandjai elevenednek meg a szemünk előtt az egri teátrum stúdiószínpadán, Baráth Zoltán rendezésében. A címszerepben Klepács Andreával, Éder mes­ter szerepében pedig Sata Ár­páddal mutatta be az előadást közösen a Babszem Jankó Gyer­mekszínház és a Gárdonyi Gé­za Színház ezen a héten.- Pumukli figurája 1963- § ban született meg, Ellis Kaut | meséje először könyvben, majd g filmen aratott nagy sikert. Még 1 2009-ben vettem fel a kapcso-J latot a szerzővel, megkérdez- I ve, mit szólna, ha színházban Pumukli és Éder mester (Sata Árpád) találkozása csodás történet is bemutatnánk a kis kobold történetét - meséli a rende­ző. - Akkor nem valósult meg, de nem tettünk le róla, s most műsorra tűzte a két társulat. Nagy felelősség a munka, hi­szen a történetet mindenki ismeri, mindenkinek vannak elvárásai, kedvenc jelenetei, s nekünk ezeket a legjobb pilla­natokat kell bemutatnunk úgy, hogy elfeledtetjük a filmet. Pumukli mulatságos kaland­jait először láthatja idehaza szín­házi közönség. Ellis Kaut csi­bész, ám szeretnivaló figurája huncutságaival egyfajta csoda­világba repíti a publikumot. ■ Közösen a tehetségekért Jótékonysági előadásra készül a Rotary Club Eger és a Gár­donyi Géza Színház. A Légy jó mindhalálig február 11-i előadására váltott jegyek mel­lett a' nézők támogató bonok vásárlásával segítik azt a pá­lyázatot, amely a fiatal tehet­ségeket karolja fel. Az est díszvendége Szabó Attila, a Kossuth-díjas Csík zenekar prímása, aki maga is bekapcsolódik a fináléba.*- A világszervezet 110 éves, az egri klub kilencedik éve segíti a rászoruló, tehetsé­ges diákok tanulását - mond­ja dr. Herczeg László, az egri Rotary Klub elnöke. - Pályá­zatunkkal elsősorban az eg­ri középiskolásokat céloztuk meg, akik tehetséget éreznek magukban, fel tudnak mutat­ni eredményeket, de anyagi forrásra van szükségük, mert se a család, se az iskola nem tudja azt biztosítani. Előnyben részesül az a pályázó, aki hát­rányos helyzetű, és olyan te­vékenységet űz, ami hasznos a közösség számára, legyen az szoftverfejlesztés vagy ze­nélés. Ez egyszeri támogatást jelent: a 200 ezer forintos fődíj mellett az előadáson vásárolt bonokból több kisebb érté­kű támogatásban szeretnénk a fiatalokat részesíteni. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents