Heves Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-21 / 44. szám

2015. FEBRUÁR 21, SZOMBAT 5 HORIZONT Aki szeretetből és szolidaritásból is főz mesterszakács A gasztronómia lovagja rendszeresen megvendégeli a hajléktalanokat és a rászorulókat Az egri Dósa Tibor az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend tagjaként, egy­ben Felnémet fertálymes­tereként időről időre meg­vendégeli a megyeszékhely szegényeit is. Barta Katalin- Lassan nem telik el úgy egyet­len évszak sem, hogy ne főzne az egri (felnémeti) rászorulóknak. Úgynevezett „szeretetgulyásai" városszerte ismertek. Árulja már el nekem, honnan ez a jótékony- kodási hajlam?- Mindig is úgy gondoltam, hogy a nálunk elesettebbek- nek segíteni kell. Mindenki megteheti ezt a maga eszközei­vel. Mivel én a főzéshez értek, ezzel a tudásommal próbáltam érvényesülni a szakmámban, s e képességgel próbálom szolgálni a főként a felnémeti városrészben élőket. Manap­ság, amikor egyre több ember él létbizonytalanságban, a szo­lidaritásra, egymás segítésére minden korábbinál nagyobb szükség van. Szerencsére nem csupán én gondolkozom így, hiszen az általam kezdemé­nyezett jótékonysági főzéseket egyre többen és többen támo­gatják.- Legutóbb 300 adag káposz­tás-babos gulyást osztott szét segítőivel a Bazilika előtti téren. Kik segítettek az alapanyagok beszerzésében, valamint a szer­vezésben?- A négy felnémeti fertály­mester fogott össze, hogy ezzel a gesztussal is nyomatékosít- suk: a negyedmesterek feadata nem csupán a hagyományőr­zés, hanem a nehezebb sorsú emberek felkarolása is. Azt is elmon­danám, hogy amikor egy-egy ilyen akcióról van szó, a hatóságok is rendkívül toleránsak és rugalmasak. Ez a mai, bürokratikus világban egyáltalán nem elhanyagolha­tó szempont. Nyilvánvaló, ha mindez na nem így lenne, és a jó szándék folyamatosan kü­lönféle akadályokba ütközne, az én dolgom is sokkal nehe­zebb lenne. » S8> Dósa Tibor mesterszakács meggyőződéssel vallja, hogy manapság a szolidaritásra, egymás segítésére mindennél nagyobb szükség van.. Pl ! E- Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Ön már jó ideje a magyar gaszt­ronómia elitjéhez tartozik. Szá­mos hazai versenyt megnyert, öt évvel ezelőtt pedig az Első Ma­gyar Fehér Asztal Lovagrend tag­jává választották Budapesten, a Vajdahunyad várban rendezett ceremónián. Mit jelent ez a el­ismerés?- Amikor az 1970- es években tanul­ni kezdtem a \j szakmát, szá- “ mos versenyen vettem részt, és meglehetősen sok elis­merést kaptam. Később, amikor aztán Eger ismertebb éttermeiben - így a Platán­ban, a Fehér Szarvasban, a Karavánban - dolgoztam konyhafőnökként, leginkább arra törekedtem, hogy elége­dettek legyenek a vendégek. Amikor először hallottam a Királyi szakácsok versenyéről, éreztem, hogy nekem is Nagy- szakácsiban van a helyem. Be­neveztem, és 2002-ben meg is nyertem az első helyezettnek járó arany fakanalat és a kirá­lyi pecsétgyűrűt. Akkoriban kezdtem el behatóbban tanul­mányozni a középkori magyar konyha rejtelmeit. Minden ezzel kapcsolatos irodalmat elolvastam. Lenyűgözött, hogy eleink milyen ragyogó konyhát vezettek, milyen fantasztikus fűszereket használtak, s hogy mennyi szín és íz keveredett akkoriban.- Ezután szinte minden évben tartogatott olyan kulináris megle­petéseket, amikre sokán felkap­ták a fejüket...- Néhány magyarországi rekord megszületéséből is komoly részt vállaltam. Az or­szág legnagyobb fakanalát 2004-ben mutattam be Eger­Névjegy név: Dósa Tibor, mesterszakács munkahelyei: Platán étterem, Fehér Szarvas étterem, Karaván étterem, Hotel Fauna, Bélkő ét­terem elismerései: Szakma Kiváló Tanulója, négyszeres Királyi Szakács, felkérés A magyarok nagy asztala gasztronómiai kó­dex társszerzőjének, az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend Mestere, majd Lovagja. családi állapota: nőtlen, kap­csolatban él, egy fiú édesapja hobbija: gasztronómia, vadá­szat, Guiness-rekordok megál­modása és megvalósítása KEDVENC ÉTELEI: például a falu­si rántott csirke petrezselymes újburgonyával, uborkasalátával ben, a Királyi Holló étterem előtt. Ez a főzőeszköz fél má­zsát nyom, s három méter 72 centi hosszú. A méretes fakanalat az akkori Végvári vigasságok alkalmával hasz­náltuk, amikor csapatommal felállítottam az egy edényben, szabad téren főzött gulyás re­kordját. A 125 centi magas, 2,5 méter átmérőjű acéledény­ben 11 ezer adag ételt készí­tettünk el 500 kiló marhahús és másfél tonna krumpli hoz­záadásával.- Részt vett „A magyarok aszta­la” című gasztronómiai kódex megalkotásában, amelyet 2005- ben a Parlament Kupolatermé­ben helyeztek el...- A páratlan kiadvány Ben- ke László Oscar-díjas szaká­csunk ötlete nyomán született meg. A vad- és halgasztronó­miai fejezet írására engem kértek fel. Az eredeti könyv 107x74 centiméteres, a súlya 120 kiló, szürkemarha-bőr kö­tést kapott, a felirat 14 karátos, színarany betűkkel készült. A borítót díszítő aranykoronát drágakövek ékesítik. A ma­gyar gasztronómia legjelesebb képviselői emlékeztek meg ét­kezési kultúránk csillagairól, a nagy mesterekről, a nemze­tiségek hagyományos étkeiről, italkultúránkról.- Két éve tevénykedik felnémeti fertálymesterként. Az Ön nevé­hez fűződik többek között az év­ről évre népszerűbb felnémeti lecsó-fesztivál, ami tavaly már százakat vonzott az ország leg­különbözőbb részeiből. Néhány új Guiness-rekord is született az el­múlt években.- Ilyen a rekordgulyás, a re­kord mennyiségű forralt bor, a legnagyobb fakanál és az óriás méretű felnémeti festett tányér. Ezek amolyan kedves, játékos dolgok... Ötleteim is vannak még, ám ezekkel még várjunk egy kicsit.- Megkérdezhetem, hogy a ma­gánélete hogyan alakult?- Nagyon kedves társra akadtam nemrégiben, akivel reményeim szerint hosszú ide­ig együtt maradunk. Húszéves fiam az egri főiskola hallgatója. Büszke vagyok rá, és próbálom úgy élni az életem, hogy ez az érzés kölcsönös legyen.- Mindezek után nagyon érdekel­ne, vajon Önnek melyek a ked­venc ételei?- Rengeteg látványos, hang­zatos nevű ételt készítettem már, de ha igazán jót akarok enni, akkor kizárólag egyszerű magyar ételek jöhetnek szó­ba, mint a falusi rántott csirke petrezselymes újburgonyával, uborkasalátával, ám egy jól elkészített babgulyást vagy egy csülkös pacalt sem vetek meg. Hadd jegyezzem meg: a celebek főzőműsorait nézve néha kiráz a hideg. Számomra elviselhetetlen, ha valaki nem tiszteli a konyhát, a tisztasá­got. Amikor azt látom, hogy kutyák, macskák között, fedet­len fővel, kötény nélkül készül az étel, úgy érzem, meggyaláz­zák ezt a gyönyörű szakmát, amelynek elsődleges célja leg­szebb hagyományaink őrzése. Erőteljes, érzelemdús előadás A Gárdonyi Géza Színház tár­sulata gavában próbálja Sha­kespeare egyik legismertebb tragédiáját, a Rómeó és Júliát. A bemutató február 27-én lesz.- Sokszor játszottam Shakes- peare-szerepet, de rendezőként most először találkozom a Mes­terrel - mondja a darabot szín­re állító Blaskó Balázs. - Arra törekszem, hogy azt a fajta - a klasszikus színjátszás hagyo­mányaira épülő, de nagyon is a ma emberéhez szóló - vona­lat kövessem, amelyet igazgatói ciklusom elején célul tűztem magam és a társulat elé. A Ró­meó és Júlia arra figyelmeztet, Endrédy Gábor, Bánovits Vivianne hogy az élet nem épülhet gyű­löletre. Ezt a gondolatot igyek­szünk tolmácsolni, elsősorban a fiatalok számára - emelte ki a direktor, hozzátéve: természet­közeli, erőteljes előadást szeret­nék, izzó indulatokkal és szen­vedéllyel, erős érzelmekkel. Rómeót Endrédy Gábor, Júli­át Bánovits Vivianne alakítja. A monumentális, ám mozgé­kony díszletet a Nemzet Mű­vésze, a Jászai- és Kossuth-dí- jas, Érdemes művész, Székely László tervezte, a klasszikus, ám letisztult formába álmodott jelmezek Pilinyi Márta rajzai alapján készülnek. ■ Utolsók, avagy dönteni kell Bemutatóra készül az egri te­átrum tagozata. Gergely Atti­la koreográfiáját, az Utolsókat március 14-én mutatják be. Az ember folyton döntés- helyzetben van: döntenie kell, mi történjen vele a követke­ző pillanatban. Akkor is dönt, amikor nem dönt... Az utolsók arról döntöttek, hogy olyanná váljanak, amilyenek sohasem voltak. Az előadás a változni akarás folyamatába enged bete­kintést, szereplői hét jelenetben osztják meg ezt a közönséggel. A GGTánc Eger megmutatja, milyen a gyűlölet, a ragaszko­dás, az együttérzés. ■ A gyűlöletről, a ragaszkodásról és az együttérzésről... a tánc nyelvén. 4

Next

/
Thumbnails
Contents