Heves Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-20 / 43. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. FEBRUÁR 20., PÉNTEK Költségvetés: másfél milliárd az idei keret Füzesabonyban Átlag felett megyénkben nyelvtudás felmérés Kiderült, a fiataljaink szeretnek tanulni és elutasítják a káros szenvedélyeket fejlesztések Forráshiány nél­kül, mintegy másfél milliárd forintból gazdálkodhat ebben az esztendőben Füzesabony önkor­mányzata. A város képviselő-tes­tületé csütörtöki ülésén tárgyalt az idei büdzséről, amelynek kapcsán Nagy Csaba polgármes­ter lapunknak elmondta: mind­amellett, hogy náluk is a dologi kiadások jelentik a legnagyobb tételt, a tavalyi évhez képest sikerült megduplázniuk azt az összeget, amit a belterületi utak és járdák aszfaltozására költ­hetnek. Erre a célra 2015-ben 7 millió forint szolgál. Fontos az is, hogy létrehoztak egy vállal­kozásfejlesztési alapot 5 millió forinttal a helybéli, vállalkozni szándékozók támogatására. A polgármester szavai szerint a kiemelt fejlesztési célok között szerepel az ipari terület kialakí­tása, amely 25 éve várat magára, továbbá az intézmények, különö­sen az óvoda, a sportcsarnok és a Teleki Blanka Általános Iskola régóta esedékes felújítása. Mind­ezt a megyei önkormányzat koordinálásával összhangba kell hozni a többi település terveivel. Napirend előtt együttműkö­dési megállapodást kötött Eger és Füzesabony: Nagy Csaba és a megyeszékhely képviseletében Habis László polgármester írta alá a dokumentumot. ■ R. M. A Jobbik téved: nem csak Hevesen lesz roma központ reakció Mint arról beszámol­tunk: a Jobbik Hevesi Alap- szervézete népszavazást kez­deményezett a roma integrá­ciós központtal kapcsolatban. Sveiczer Sándor polgármester szerint a Jobbik tévesen állítja azt, hogy kizárólag Hevesen valósul meg a program. - Hét pályázatból, már 4 településen írták alá a támogatási szerző­dést: Ózdon, Hajdúdorogon, Kisvárdán és nálunk. A köz­pont kifejezetten a településen élő romák számára létesül, s több helyinek is munkahelyet biztosít. A megvalósítás során a tanoda jellegű programokat helyezzük előtérbe - szögezte le Sveiczer. ■ SZ. E. X GYORSSZAVAZÄS Nemrégiben mutatták be a Magyar Ifjúság 2012 harma­dik kötetét, a Harmadrészt is, amelyben ezúttal régión­ként összegezték a fiatalok élethelyzetével, életmódjával és problémáival kapcsolatos adatokat. Szomszéd Eszter Az északi országrészben élők a legmobilisabbak A magyar Ifjúság 2012 tanul­mánykötet első része a legfon­tosabb adatokat összegezte te­matikusán, országos viszony­latban. Ebből a fiatalok mobi­litási hajlandóságáról telepü­léstípus szerint vizsgálva az derült ki, hogy minél kisebb településen él valaki, annál nagyobb arányban lenne haj­landó egy kedvezőbb munka­lehetőség miatt elköltözni egy másik településre vagy megyé­be. Országon belül leginkább az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli fiatalok költöznének el egy jpbb munka miatt, míg legke­vésbé a közép-magyarországi régióban élők. A megkérdezett fiatalok átlagosan maximum 76 percet utaznának. Főleg a középiskolás fiúk dohányoznak ha a család és a közösség nem tud támaszt nyújtani, az iskola pedig inkább kudarcok színtere, akkor nő a normasértő maga­tartásokkal kísérletező kortár­sak befolyása és a kábítószer­használat kockázata is nagyobb. Az egri, iskola védőnői szolgálat adatai alapján elmondható, hogy a 20 év alatti megkérdezett diákok 17,9 százaléka érintett a dohányzás és az alkoholfogyasz­tás területén - tájékoztatott ta­valy az egri Főegyházmegyei Ka- ritász Központ RÉV Szenvedély­beteg-segítő Szolgálat. Nem és lakóhely szerinti megoszlásban látható, inkább a fiúk jelennek meg közöttük (53%) és főként Eger környéki településekről in­gáznak (58%) a megyeszékhe­lyen lévő iskolákba. Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Habár az idegen nyelv oktatá­sa országosan kötelező, az észa­ki országrészben kifejezetten nagymértékű különbség figyel­hető meg az idegennyelv-tudás tekintetében, mind az országos átlaghoz képest, mind a régió megyéi között: Borsod és Nógrád megyében az idegennyelv-tudás- sal rendelkező fiatalok aránya jelentősen elmarad az országos átlagtól: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17 százalékponttal, Nógrád megyében pedig majd­nem 40 százalékponttal keve­sebben ismernek valamilyen idegen nyelvet. Heves megyében viszont az országos átlag fölötti azok aránya, akik beszélnek va­lamilyen más nyelven. Észak-Magyarországon érde­kes képet mutat a káros szenve­délyek használata. A válaszadók fele egyáltalán nem dohányzik - az itt élő fiatalok elsöprő mér­tékben utasítják el a cigarettát. A drog- és alkoholhasználat gya­korisága összességében meg­egyezik az országos átlaggal. A Kutatópont felmérése során nyolcezer 15 és 29 év közötti fia­talt kérdeztek meg. Az eredmé­nyek nem meglepőek: itt is ket­tészakadt az ország. A nyugaton élők helyzete jobb, a keleten élőké pedig rosszabb az orszá­gos átlagnál. A kutatás szerint Budapesten a legjobb fiatalnak lenni, viszont a fővárosi fiatalok a legfrusztráltabbak A kötet egyik szerkesztője, Székely Levente, a Kutatópont kutató igazgatója úgy fogalma­zott: a mostani fiatalokat nem véletlenül nevezik „új csendes generációnak”, mivel valóban azok. Általánosságban jellemző rájuk a konformitás: nem akar­nak nagyon mást, mint szüleik nemzedéke, Feltehetőleg a gyor­san változó világ miatt bizony­talanok: ez egyszerre okozza az elkötelezettség hiányát, a célta­lanságot, illetve egyfajta rend iránti vágyat. Illetve, ami még általánosságban elmondható róluk, az a passzivitás: ez megfi­gyelhető mind a civil aktivitást, mind a mozgást tekintve, mind az olyan dolgok esetében, mint hogy például - a közvélekedés­sel ellentétben - a mai fiatalok a szabadidejük nagy részét ott­hon töltik. Észak-Magyarország a másik véglet: az itt élő fiatalok helyze­te az országos átlag alatti, ám a régiót alkotó három megye - Nógrád, Heves, és Borsod-Aba­A Heves megyeben elő 15-29 eves korosztályon belül az országos atlagnal sokkal többen tanulnak. új-Zemplén - között igen nagy különbségek vannak. Pósán György pszichológus hangsúlyozza: a mai társadalom különféle csábításokkal és gyöt­relmekkel sújthatja a fiatalokat. A válás, a gyermekét egyedül nevelő szülő, az erőszak és a szegénység megtapasztalása, a túlterhelt iskolarendszer, a sze­rencsésebb, népszerűbb vagy gazdagabb kortársak miatti ön­bizalomvesztés rendkívül meg­terhelő. Ráadásul a világháló új területet nyitott meg a zaklatá­sok számára. A szakember emlékeztetett egy tavalyi kutatási eredmény­re, amely kimutatta: a Heves me­gyei ember aggodalmaskodó, ám a stressztűrése egyáltalán nem rosszabb az országos átlagnál. És bár ez az eredmény akár opti­mizmusra is okot adhatna a me­gyénkben élőknek, alighanem jól tesszük, ha óvatosan kezeljük az adatokat: a jó stressztűrő ké­pesség többnyire ugyanis azért jellemzi a megyeieket, mert az itt élők kezdenek hozzászokni a i létbizonytalansággal összefüggő A dohányzást elutasítják a fiatalok problémákhoz, a folytonos ag­gódáshoz. Akik e belső feszült­séget nem tudják kezelni - véli Pósán György hajlamosak alkohollal, dohányzással vagy más káros pótcselekvéssel ol­dani azt. Ne féljünk segítséget kérni, és miután felismertük a problémát, azután hasznos, ha életmódváltás következik. A Harmadrészt-ből az is ki­derül, különös módon, a megye- székhelyeken élők kisebb része tanul, mint a városokban illetve a községekben élő kortársaik: 7 százalékponttal kisebb a tanu­lók aránya megyeszékhelyeken, mint más településeken. Nógrád megyében lényegesen keveseb­ben tanulnak a 15-29 éves kor­osztályon belül, mint az országos átlag, míg Heves megyében töb­ben, s Borsodban is körülbelül annyian. Képünk illusztráció. ■ Ön szerint miért ilyen jó fiataljaink nyelvtudása? Több nyelvet is beszélnek a fiataljaink megkérdeztük Idegen nyelv nélkül nem lehet túlélni mády judit, Eszterházy Károly Főiskola- Jelenleg másodéves hallgató vagyok az egri főiskolán, két félév nyelvi kurzuson vettem részt. Úgy érzem, hogy a nyelv- ismeretem a gimnáziumi évek alatt fejlődött a leginkább. Az angolt és egy kicsit az olasz nyelvet is ismerem. Egyértel­mű, hogy az idegen nyelv isme­rete nélkül manapság nem le­het túlélni. birkás László, Eszterházy Ká­roly Főiskola- Az angol és a német nyelvet is ismerem, nyelvvizsgám vi­szont még nincs. Azt vettem észre, hogy az idegen nyelvű filmek anélkül fejlesztették nyelvismeretemet, hogy intenzí­ven tanultam volna. A dohány­zással kapcsolatos felmérés szerintem valós lehet, én sem vagyok nagy dohányos, de né­ha azért elszívok egy szálat. knerli Viktória, Eszterházy Károly Főiskola - Két nyelvet, az angolt és a németet is tanultam. Angol nyelvből szeretnék majd nyelv­vizsgát szerezni, mert azt ér­zem hasznosabbnak. Szerin­tem egyre gyakoribb, hogy a fiatalok minimum két idegen nyelvet ismernek. A főiskolán például azt látom, hogy na­gyon jó a hallgatók szakmai nyelvi ismerete. NYiTRAi Péter, Eszterházy Ká­roly Főiskola- Bevallom, én már 5 éve do­hányzóm, emlékszem, 5 szál cigivel kezdődött az egész, az­tán az életem részévé vált. Sze­rintem azért elég sok fiatal do­hányzik, bár mind jól tudjuk, hogy nem teszünk jót az egész­ségünknek ezzel. Nekem már van egy német középfokúm, de angolból is szeretnék nyelv­vizsgázni. GYÁSZ . Tragikus hirtelenséggel távozott közülünk a napokban Tőgyi Gábor, Egerszalók 58 éves polgármestere, aki több cikluson keresztül irányította eredményesen a település életét. A község lakói mécsesek­kel, virágokkal tisztelegnek az emléke előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents