Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-09 / 7. szám
3 2015. JANUÁR 9., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Ismét meleg ebéd a rászorulóknak EGER A Magyar Vöröskereszt Eger Területi Szervezete ma meleg ebédet oszt a fedél nélkül, illetve nehéz sorban éló'knek. A karitatív szervezet munkatársai qs önkéntesei délben a Balassi Bálint Általános Iskolánál, 13 órától pedig a Klapka György utcában száz-száz adag egytálétellel várják a hozzájuk fordulókat. ■ SZ. I. Télen is várják az önkénteseket HEVES MEGYE Ahhoz, hogy biztonságos vérkészlet álljon rendelkezésre a műtétekhez, a transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez, naponta körülbelül 1800 véradót kell toborozni a Magyar Vöröskeresztnek. Ezért a hónap szinte minden napján szerveznek véradásokat megyénk valamely településén is. Ma délelőtt 9 órától délig Gyöngyösön, a Bugát Pál Kórház Vérellátójába (Dózsa György utca 22.), 11-től 15 óráig a halmajugrai faluházba (Kossuth Lajos út 161.), szombaton 9-től 13 óráig a domoszlói egészségházba (Kossuth Lajos út 47/1.) várják a donorokat. ■ SZ. E. Pluszpénzt kaptak a csatornázáshoz ERDŐTELEK A tavalyi utolsó belügyminisztériumi döntés értelmében az erdőtelki ön- kormányzat 45 millió forint pluszforrást kap majd a települési szennyvízhálózat építéséhez a tárca úgynevezett EU Önerő Alapjából. Az elmúlt esztendei fejlesztés összköltsége egyébként 1,6 milliárd forint volt. ■ T. B. Építik a csatornát Erdőtelken A „mamahotel” fogságában életmód Az egri szociológus a munka- és jövedelemnélküliségre utal Egy kutatás szerint a 15-29 évesek 40 százaléka nemcsak nem tud, de nem is igen akar elköltözni a kényelmet, biztonságot jelentő szülői házból ► Folytatás az 1. oldalról- Hiába szeretnék, egyelőre lehetetlen a szüleimtől elszakadni, önálló életet kezdeni. Édesapám nyugdíjas, édesanyám nemrégiben veszítette el a munkáját, tehát ők sem tudnak úgy támogatni a függetlenedésben, ahogy szeretnék. Marad a „mamahotel”. Nem kényelemből, mint inkább kényszerből. A közelmúltban megjelent, friss adatokat tartalmazó tanulmány szerint a 21-29 éves hazai korosztály jelentős része nem tudott vagy nem akart elszakadni a családjától. Saját család alapítása nem szerepel a közeli terveik között, ahogy a gyermekvállalást is kitolnák. Népszerű a „mamahotel”, s a szüleikkel élők több mint 60 százalékának meg Is felel ez az állapot. E tendenciák egyértelműen azzal hozhatók összefüggésbe, hogy e korosztály alig talál munkát, így önálló lakásra sincs esélye. A tanulmány szerint „a korosztály magas munkanélküliségi mutatói - a 21-29 évesek körében 20 százalék -, a magyar gazdaság kedvezőtlennek ítélt kilátásai sem erősítik az önállósodás iránti igényt. Lakásvásárlásra egyedülállóként keveseknek van lehetőségük, és csak 14 százalékuk tervez biztosan vagy valószínűleg lakásvásárlást a következő három évben”. A 19-29 éves városi fiatalok több mint 60 százaléka a szüleivel él, az önállósodás egyik kézenfekvő útjának tűnő albérletet, önálló bérleményt csak ötödük választotta - derül ki az említett elemzéséből. A pályakezdők jóléti indexének felmérései szerint a költözés legvalószínűbb forgatókönyve az albérlet: jelenleg a fiatalok 18 százaléka él valamilyen önálló bérleményben. Az önállósodási törekvés - a szülőktől való elköltözés - nagyobb mértékben jellemző a fiatal nőkre: a www.pszichoblog.hu bejegyzése szerint a „mamahotel” lakói azok a munkaképes személyek, akik elsősorban a szülőktől kapott pénzből élvezik az életet, valamint a szülői ház nyújtotta előnyöket és biztonságot. Számos kifejezéssel illették e jelenséget szociológusok és pszichológusok: Pán Péter-szindróma, Bumeráng az albérletben élők kétharmada ugyanis hölgy. Az egyetem befejezése is jelentős változást hoz az önálló lakásba költözésben: jól mutatja ezt, hogy 25 év alatt a fiataloknak csupán a 13 százaléka lakik albérletben, amely arány 26 év felett a duplájára nő. Tény, hogy a szülőkkel való együttélés időszaka lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok - a családdal közösen vagy egyedül - az önálló élethez szükséges alapokat összegyűjtsék. Ehhez azonban tudatos tervezés, rendszeres megtakarítások kelle(né)nek. Dr. Farkas Zsuzsanna egri szociológus a fenti tendenciákat összegezve jelezte, hogy olyan általános jelenségről generáció, partipénzesek. Az olaszok a „bamboccioni” kifejezést használják, amely nagy gyereket takar, a japánok a „parasaito shinguru” névvel illetik, ami utal a személy élősködő magatartására, a britek a „kippers” kifejezést használják. (Utóbbiak azok a gyerekek, akik erodálják szüleik nyugdíjmegtakarítását.) van szó, amelynek hátterében több ok húzódik meg. Az egyik ilyen - és talán legfontosabb hogy Magyarországon a 15-24 éves korcsoport foglalkoztatási aránya 2Ó13-ban alig 20 százalékos volt, miközben az uniós átlag 33 százalék. Ezzel az EU tagállamainak sorában az utolsó három-négy ország között vagyunk. A jelenlegi köznevelési rendszer pedig vélhetően még inkább ront majd a helyzeten: elég csupán a tankötelezettség korhatárának a csökkentésére gondolni. Tehát a munka- és jövedelem- nélküliség az egyik legfőbb tényező, illetve az, hogy sokak számára a saját lakás - sőt, gyakran az albérlet is - elérhetetlen. Egy másik ok, ami a Magyar Ifjúság 2012 című kutatásból kiderül, hogy a 15-29 évesek 40 százaléka nemcsak nem tud, de nem is nagyon akar elköltözni a kényelmet, biztonságot jelentő szülői házból. Rendkívül fontos, ugyanakkor nagyon-nagyon mesz- szire vezető kérdés, hogy a középosztálybeli és a szegénységben élő családok gyerekei, fiatal felnőttjei egészen eltérő okokból laknak otthon, élnek együtt szüleikkel. Barta Katalin Aggasztónak tűnő világjelenségről van szó NÉZŐPONT Negyven felé számos jeles évfordulót tartogat számomra az idei esztendő. Ezek közül csak egyet - talán a legjelentősebbet - szeretném megosztani olvasóinkkal. Elérkeztem ugyanis a reklám- és a gyógyszeripar legnépszerűbb célközönségének táborába, ahhoz a bizonyos negyvenes mérföldkőhöz, amikor az ember elgondolkodik eddigi élete értelmén. ha bekapcsolom a televíziót, zúdulnak rám azok a reklámok, melyekből megtudhatom, hogy egy nőnek negyven felett már ráncta- lanítóra, visszérkenőcsre, klimax elleni vitaminokra, hajfestékre és még mi egyébre van szüksége ahhoz, hogy fiatalos maradjon. EZZEL SZEMBEN számos olyan cikket olvastam már, miszerint egy nő a negyvenes éveire érik be igazán, akkor van a legjobb formájában. Hiszen jó esetben a gyerekei nagyobbacskák, önállóbbak, nem kell éjszakákat virrasztanl mellettük, így több ideje jut önmagára, a munkájára, és nem mellesleg a párjára is. számomra azonban a legszimpatikusabb mondás, hogy mindenki annyi esztendős, amennyinek érzi magát. Én néha száznak, néha csak tizennyolcnak. abban viszont biztos vagyok, hogy ezzel az eszemmel sok mindent másként csinálnék. Mert mára megtanultam határozott nemet és igent mondani. Megtanultam, ha mosolygok, visszamosolyognak rám. Megtanultam, hogy nem kell mindig mindenkinek megfelelni. Mert megtanultam, hogy úgy bánjak másokkal, ahogy szeretném, hogy velem is bánjanak. Megtanultam, hogy újra kell kezdeni minden vesztes csata után. Megtanultam, hogy bármi is történt, fel kell állni, újra kell lobbantani a fényt. Égni kell, még ha közben önmagunkat is elégetjük. Mert megtanultam, ha szeretetet vetek, szeretetet aratok. Közös ügyük a közbiztonság erősítése együttműködés Helyi bűnmegelőzési stratégiát dolgoznak ki a településeken Jó első tíz hónapot zárt szőkébb hazánk építőipara Polgárőrök kopogtatnak be mostanában településük önkormányzati vezetőihez. Látogatásuk célja, hogy megbeszéljék azon megállapodás helyi részleteit, amit tavaly augusztusban írt alá az Országos Polgárőr Szövetség és a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Az Abasáron tavaly augusztusban rendezett megyei polgárőrnapon az OPSZ nevében dr. Túrós Xndrás, a TÖOSZ részéről pedig Schmidt Jenő látta el kézjegyével az együttműködésről szóló dokumentumot, amelyben közös teendőként jelölték meg a települések közrendjének és közbiztonságának a fenntartását és erősítését. Ennek érdekében javasolják, hogy folyamatos párbeszéd és információcsere alakuljon ki a polgárőr egyesületek és az önkormányzatok között, ami a közös közbiztonsági program elkészítésének és megvalósításának az alapját képezheti. Az eredményesebb bűn- megelőzési munkához megfelelő anyagi és technikai háttérre is szükség van, ennek biztosítására az egyesületek számítanak az önkormányzatokra, illetve a pályázatokon való közös részvételre - áll abban a körlevében, amelyet a megállapodás aláírói a helyi polgárőrök révén juttattak el a települések polgármestereihez. ■ SZ. I. Andornaktályai polgárőrök. Ők is egyeztetnek majd a napokban ksh A legfrisebb adatok szerint tavaly októberben az építőipar termelése közel 16 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg az éves bővülés az első tíz hónapban közel 18 százalékos volt. Ősz közepén egyre kevesebb épületen végzett munkájuk volt az ágazati szereplőknek, ezért ezen a téren 6,5 százalékos volt a csökkenés. Az egyéb építményeknél viszont a növekmény meghaladta a 35 százalékot, ami újra az útépítési, vasút-felújítási munkákkal, valamint közmű- fejlesztésekkel függött össze. Bár a KSH szerint az építőipari vállalkozások szerződésállománya a hónapban még mindig tizedével haladta meg az egy évvel korábbit, az új kontraktusok értéke negyedével zuhant, a nagy állami, önkormányzati beruházásoknál például harmadával kevesebb a megbízás. Heves megyében októberben 7,ó százalékkal még bővülni tudott az építőipar, amely értéket tekintve 3,23 milliárd forintot produkált. Az első tíz hónapot tekintve nagyobb az előrelépés: 18,4 milliárdról 22,6 milliárd forintra nőtt a cégek teljesítménye. A régiós építőipar októberben már 14 százalékos lemaradást mutatott (9 milliárd forint), a tíz hónap egyenlege viszont masszívan pozitív, 64,6 helyett 71,1 milliárd forint. ■ T. B. k
