Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-07 / 5. szám
2015. JANUÁR 7., SZERDA 4 HORGÁSZ AT-VADÁSZ AT Legkedveltebb halfajtánk, a ponty ízek Egyikünk kifogja, másikunk megsüti, jó néhányan pedig meg is esszük a potykát Pontyból - amely egyébként nem csupán az egyik legelterjedtebb hal, de a horgászok kedvelt zsákmánya is - kapitális példányok is foghatók... Noha a vaddisznó mindenkor lőhető, a legszívesebben telente vadásszák dúvad A téli vadászatok kedvelt alanya a vaddisznó. Amit tudhatunk róla: eró's, nagytestű, a súlya elérheti a két mázsát is. Éjjeli állat, késó' szürkületkor válik ki a sűrűből, és kora hajnalban már visszatér. Kökénybokrokban, rekettyé- sekben, nádban tartózkodik. Nagy hidegben viszont, főként a hegységek déli, napsütötte oldalában nappal is sütkérezhet. Az emberre is veszélyes lehet. Mozdulatai gyorsak, agyaraival életveszélyes sérülést képes ejteni. Igyekezzünk kerülni a malacos kocát, és fokozott elővigyázatossággal járjunk el a sebzett disznók utánkeresé- sénél! Óvatos, szaglása és hallása kiváló, viszont rövidlátó. A vaddisznó általában éjszaka aktív, azonban a háborítatlan területeken napközben is mutatja magát. Létszükséglete a dagonya, ezért a szórók mellé mesterséges dagonyákat is készítenek a vadászok. Ezeket hamar használatba is veszi a disznó. A nagy melegben a fürdő hűsíti az állat testét, njásrészt a szőrére tapadt sárréteg védi az élősködő rovaroktól. A vaddisznó dúvadnak minősül, ezért egész évben lőhető. lóérzésű vadászember ennek dacára se lő kocát, amikor vemhes vagy szoptat. A vaddisznók kisebb-nagyobb csapatokba, úgynevezett kon- dákba verődnek össze, és képesek egy-egy este több tíz kilométert is elvándorolni élelemért. Minden vadászat előtt érdemes lenyomozni a területet. Keressük a friss nyomokat, túrásokat, táplálkozására utaló jeleket. A helyet, mozgáskörzeteit általában csak a konda tartja meg. Télen, nagy hidegekben a vaddisznó megfekszik a napos hegyoldalakon is, aktívabban mozog napközben. Egy nagy tél idején gallyakból és gyökerekből él, ezért olyan eredményes a megfelelően csábító takarmánnyal ellátott szórón történő vadászata. Bármilyen takarmánnyal etethető, de leginkább a kukoricát, silót veszi fel. A természetben szinte mindent megeszik: makkot, rovarokat, gombát, erdei gyümölcsöket, diót, zöld füvet, lucernát, döghúst is. ■ A magyar ember egész évben szívesen horgászik, ám halat „tapintható mennyiségben” inkább csak ünnepekkor eszik. Alábbi összeállításunkban a pecázáskor és az ünnepi halfogyasztáskor egyaránt leggyakrabban szóba kerülő édesvízi halfajtát, a pontyot mutatjuk be. Sike Sándor A ponty a magyar horgászok legkedveltebb hala. Horgászatára komoly iparág is épül, e hal megfogásának számos módszere ismeretes. Az iránta való vonzalom nem új keletű, régóta előkelő helyet foglal el a népszerűségi listán. Mutatja ezt egyebek között, hogy milyen sok névvel is illeti e halat és fajtáit a nyelvünk: magyar ponty, nemes ponty, nyurga ponty, aranyhasú, pat- hal, potyka, pozsár, babajkó, aranyponty, bőrponty, csupaszponty, díszponty, dunaponty, fekete ponty, karcsú ponty, királyponty, nádi ponty, sodró- faponty, tőponty, tükörponty, tükrös ponty, vadponty, illetve a hibrid pontykárász. Megszámlálhatatlanféle étel is készülhet belőle, de tagadhatatlan, hogy honunkban a halászlé számít kuriózumnak, aminek elkészítése egyes országrészekben külön tudománynak számít. A halászlé rendkívüli népszerűsége ellenére mi most egy igen ízletes eledel, a rácponty egyik receptjét osztjuk meg az olvasóval. E szerint a halszeleteket megmossuk, leszárítjuk, megsózzuk, megborsozzuk, és rövid ideig állni hagyjuk, majd paprikás lisztben megforgatjuk. HéjáA halászlé elkészítésének „vázlata”: az alaphoz való halat és az összes fűszert egy lábasba tesszük, felöntjük vízzel. Úgy fél óra alatt teljesen szétfőzzük az összetevőket. A halszeleteket kissé besózzuk, és félretéve állni hagyjuk. A megfőtt húst lefejtjük a csontról, visszatöltjük a lábasba. Összeturmixoljuk, a bizban burgonyát főzünk, meghámozzuk, és ha egy kicsit kihűlt, közepesen vastag szeletekre vágjuk. A zöldpaprikát, paradicsomot, hagymát laskára vágjuk. Egy kivajazott tűzálló tálba alulra lerakjuk a burgonya, majd a hagyma és a paprika felét, és utána szépen ráhelyezzük a halszeleteket. Az eddig lerakott rétegeket megsózzuk, megborsozzuk, meghintjük halfűszerrel, esetleg egy kis flekkenfűszerrel, majd folytatjuk a rétegezést a paprikával, a paradicsommal és a burgonyaszeletekkel. Az egészet újra megfűszerezzük, egy kevés tejföllel meglocsoljuk, majd betesz- szük a közepesen meleg sütőbe, tonság kedvéért tésztaszűrőn átszűrjük. Beletesszük a halszeleteket az átpasszírozott alapba, öntünk rá vizet, majd addig főzzük, míg puhára nem fő. Ennek időtartama körülbelül tíz perc. Találás előtt ügyeljünk arra, hogy a kész étel forró legyen, és tegyünk az asztalra csípős paprikát, mert van, aki ezzel szereti. és majdnem teljesen készre sütjük. Úgy tíz perccel azelőtt, hogy elkészülne, kivesszük, a maradék tejföllel meglocsoljuk, és rászórjuk a reszelt sajtot, és annyi időre tesszük vissza a sütőbe, hogy a sajt szép aranysárgára süljön. Forrón tálaljuk. A ponty part menti élőhelyének, ízletes húsának, jelentős testnagyságának köszönheti, hogy az édesvízi halak közül elsőként vonult be az emberiség történetébe. Elterjedési területe egybeesett az első civilizált államok kialakulási helyével, így az ember szinte azonos időben kötött vele ismeretséget Kínában és az ókori Görögországban. Kedvező tulajdonsáa mögöttünk hagyott ünnepekre tekintettel találtuk az alábbi párbeszédet: „Van felénk egy nagyon kicsi halastó, amiben sok ponty van, minden méretben, viszont mindig be van etetve annyira, hogy a halak nem éhesek, és nem lehet fogni. Hogyan csaljam őket horogra, ha nem éhesek? Szerintetek mit csináljak? gai olyannyira ráirányították a figyelmet, hogy háziasítása már nagyon korán megindult. A ponty egyébként Európában és Ázsiában részben a természetes terjedésének, részben az ember tudatos telepítő tevékenységének köszönheti, hogy - a legészakibb területek kivételével - mindenütt megtalálható az élőhelyi igényeinek megfelelő vizekben. A ponty eredeti élőhelyét az alföldi jellegű, nyáron felmelegedő, sekély vizű tavak, holtágak, a folyók alsó és középső folyásának mellékágai, kiöntései képezték. A horgászok számára lehet fontos információ, hogy ez a hal jól alkalmazkodik a víz- A nem éhes halat is horogra lehet csalni, pláne a pontyot... Használj fehérjedús etetőanyagot, locsold meg aromákkal... - Értem... koszi, de\ni- lyen fajta etetőanyagban van sok fehérje? - Van kifejezetten pontynak készült anyag, fa! És a horgászkelléket a csalival ne feledd! Végül is a halat azzal lehet megfogni.” viszonylag magas sótartalmához, mind a víz hőmérséklete, mind kémiai tulajdonságai vonatkozásában a ponty rövid időn át rendkívüli tűrőképességet mutat. A legmagasabb hőmérséklet, amit elvisel, 35 fok körüli, emellett az oxigénben viszonylag szegényebb közeget is kibírja. Viszonylag hosszú életű halfajról van szó, egyedei akár 25-30 éves kort is megérhetnek, amihez már egyméteres testhosszúság is párosulhat. Ehhez persze az kell, hogy ez idő alatt elkerüljék a hálókat, horgokat, szigonyokat, áramot is használó embert. A hazai rekordot egyébként egy 1997-ben fogott 32,33 kilogrammos példány tartja. Általánosságban elmondható, hogy a ponty mindenevő hal, bár ezen belül - természetes viszonyok között - a húsfogyasztás dominál. A vízbe hulló magvak, vízinövények, hínárok magvai és rügyei természetes vizeink pontyainak étrendjében csak jelentéktelen szerepet játszanak. Ragadozó viselkedés csak ritkán figyelhető meg, ezzel inkább a tógazdaságok fehérjehiányban szenvedő anyapontyainál találkozhatunk. így készül a halászlé „kunsztok” nélkül Netes jótanács a kezdő pontyhorgász számára Változásokra számíthatnak a pecasok a Tisza-tavon horgászrend A horgászjegyek ára nem emelkedik, ám különféle szigorítások léptek életbe a tározón Közel Egerhez százhúsz hektáron horgászhatunk A Tisza-tavon a 2015-ös esztendőben a területi jegyek árai nem emelkednek, ám a tavalyitól eltérő horgászrend lép majd életbe. Erről még novemberben döntött a vízterület halászati hasznosítója. Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjének tájékoztatása szerint az elmúlt év gyakorlatát követve idén is változatlan áron válthatnak területi jegyet a közkedvelt tóra a horgászok. A legnagyobb összeget, 26 ezer forintot továbbra is a felnőtt éves engedélyért kell fizetni, míg az egy hétre szóló jegy tízezer, a napi pedig 2600 forintba kerül majd 2015-ben. A nők és a 65 év felettiek továbbra is kedvezményben részesülnek, a gyerekek pedig jövőre újra jelképes összegért, mindössze 1000 forintért pe- cázhatnak a tározón - ismertette a határozatot az ügyvezető. A halállomány fenntarthatóságáért a horgászrendben több változtatást is életbe léptettek január elsejétől. A teljes árú területi jeggyel horgászok a darabszám-korlátozással védett halakból az eddigi öttel szemben naponta összesen hármat tarthatnak meg, egy halfajból pedig az eddigi három helyett legfeljebb kettőt. A horgászat napján és az azt megelőző hat naptári napon i L-> fcü 1 P. A pecások közt oly népszerű Tisza-tavon idén új horgászrend lépett életbe süllőből, csukából és harcsából együttvéve is legfeljebb hetet vihetnek haza. A süllő és a kősüllő esetében a kifogható méret öt-öt centiméterrel növekszik. Ennek megfelelően jövőre már csak a 30 centiméter feletti kősüllő és a 40 centinél nagyobb süllő tartható meg. Hegedűs Gábor jelezte: január, február, március és december mellett jövőre már novemberben is tilos lesz harcsát fogni a tározón. Az eddig érvényes reggel 7 és este 18 óra helyett januárban, februárban és decemberben a naptári napkeltétől egészen napnyugtáig szabad horgászni. ■ horgásztó A Laskó-völgyi víztározó, amelyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek, idén is 120 hektáron várja a pecásokat. A tóban a víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak medre, itt a mélység a 7 métert is elérheti. A tározó átlagos vízmélysége 3 méter, madárvilága igen jelentős. A tavon csónakból is lehet horgászni, valamint partról is jó eredménnyel kecsegtet a pecázás. Mozgáskorlátozott sporttársaknak külön horgászhelyet alakítottak ki a tó egri oldalán. ■ 4. •* * ■*,
