Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-31 / 26. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2015. JANUÁR 31., SZOMBAT Azbesztper: elhalasztották az ügy újabb tárgyalását is ► Folytatás az 1. oldalról egyes híradásokban pontatlanul szerepel az az utalás, amely szerint az azbesztózisos betegek a selypi cementgyár 2013. évi bontása során a levegőbe jutott veszélyes anyagtól kapták volna el a kórt. Selypen ugyanis 1971 óta gyártottak eternitet (amelynek egyik alkotóeleme az azbeszt), és a lappangási idő több évtized is lehet. Ugyanakkor tény, hogy a több tízezernyi tonna törmelék jelenleg is tartalmaz káros anyagot. Eddig nyolcán indítottak kártérítési pert az állammal szemben a történtek miatt. Az első kezdeményező, György Zsolt idő közben már elhalálozott. Legutóbb pedig egy 39 éves, háromgyermekes családapa ügyét tárgyalták volna, akinél súlyos mellhártyadaganat alakult ki. Dr. Igyártó Gyöngyi, a felperesek ügyvédje közölte: remélik, hogy a következő alkalommal már jobban odafigyel a bíróság, s nem küldik ismét rossz címre az idézést. Az azbeszt eltávolítása és a terület rehabilitációja egyébként hamarosan elkezdődik, ehhez - mint megírtuk - a kormány már biztosította a szükséges összeget. ■ T. B. Heves megyei tűzoltó az ev tiszthelyettese egér Elismeréseket is átadott dr. Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a minap Budapesten tartott éves értékelő és feladatszabó értekezletén. Az év tiszthelyettesi címét tűzoltósági kategóriában az egri hivatásos tűzoltó-parancsnokság beosztott tűzoltója vehette át. Török Zsolt 2004- ben szerelt fel az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokságra. Számtalan káreset felszámolásánál tanúsított kiemelkedő és példamutató helytállást. Hivatásszeretetét és elhivatottságát igazolja az is, hogy a lakhelyét érintő belvizek elléni védekezésben a szabadnapján segített. ■ M. Z. Minden kutyát számba vennének ebösszeírás A tulajdonosoknak is vannak adatszolgáltatási kötelezettségeik A múlt év végéig kellett volna az önkormányzatoknak kötelező ebösszeírást végezni. Megyénkben sok helyen nem is hallottak erről. Barta Katalin Füzessy László Kerecsenden két szép német juhászkutya tulajdonosa. Felelős ebtartóként minden szabályt igyekszik pontosan betartani. Rendszeresen oltatja, s időben chipeltette hűséges házőrzőit, s az állatorvos is időről időre megvizsgálja az ebeket. Arról, hogy adatot kellene szolgáltatni kutyáiról az önkormányzatnak, tőlünk hallott először. A településen a többi ebtartó sem tud ilyen kötelezettségről, Sári László polgármester pedig azt erősíti meg, hogy az állatorvos által vezetett nyilvántartás naprakész, hiszen a kötelező eboltások során értelemszerűen nyilvántartásba veszi az kutyákat.- Tisztában vagyunk azzal, hogy vannak olyan kutyák, amelyeket nem chipeltettek gazdáik és azt is feltételezzük, hogy néhány szabadon kószáló eb melyik udvarról szabadult el, ám ezzel a helyzettel nem sokat tudunk kezdeni. Ha nem tudjuk hitelt érdemlően bizonyítani a feltevésünket, szankcionálni sem tudunk. Ebadó kivetésére lenne elvileg lehetőségünk, ám a gyakorlatban ezt nem tartom megoldhatónak, hiszen megint azokat sújtanánk pluszköltségekkel, akik tisztességesen bánnak állataikkal. Mátraderecskén is hasonló a helyzet. Itt Csóti Dorottya jegyző arról tájékoztatott, hogy külön ebösszeírást itt sem végeztek, mivel az állatorvos nyilvántartására támaszkodnak. Egyébként is annyi jogszabály, A törvény szerint tavaly decemberig kellett volna az ebeket összeírni, erről csak kevés helyen gondoskodtak rendelkezés, módosítás lép életbe napról napra, hogy azt szinte már képtelenség nyomon követni, és mindennek maradéktalanul, pontosan megfelelni. Márpedig a 2012-ben életbe lépett állatvédelmi törvény szerint az önkormányzatok három évente kötelesek ebösszeírást végezni. Ennek első határideje tavaly december 30-án járt le. A mulasztó harmincezer forintos bírsággal sújtható az állatvédelmi törvény azt is előírja, hogy milyen adattartalommal kell az ebösszeírást végezni. Az adatlapon szerepelnie kell a kutya fajtájának, nevének, tulajdonosa nevének, elérhetőségének, a kutyába ültetett transzponder (chip) számának, annak, hogy melyik állatorvos ültette be, és még jó néhány adatnak, ami ugyan a PetVetData adatbázisában benne van, de a tulajdonos vagy megtalálja az oltási könyvben - ha egyáltalán megleli - vagy sem. AZ ÁLLATVÉDELMI bírságról szóló kormányrendelet szerint aki elmulasztja az adatszolgáltatást, azt minimum 30 000forint pénzbírságra megbüntethetik. A törvény szerint a tulajdonosoknak minden négy hónaposnál idősebb kutyát be kell jelenteniük, függetlenül attól, hogy van-e bennük chip vagy sem. Sok településen már tavaly le kellett adni az ebnyilvántartásra szolgáló adatlapokat. Ilyen például Egerszalók is, ahol tavaly tették fel a település honlapjára az onnan letölthető adatlapot. Hunyadi-Buzás Jánosné jegyző azt mondja, hogy az adatszolgáltatás itt felemásra sikeredett, mivel akadt, aki komolyan vette, s volt olyan, aki megfeledkezett erről. Elgondolkodtató az is, hogy a törvény célja az lenne, hogy lehetőleg minél több kutya szerepeljen a regisztrációban, ám épp azoknak az ebeknek a gazdái hanyagolják ezt a kötelezettséget, akik nem chipeltették, illetve nem is oltatják rendszeresen kutyáikat. Ráadásul a szélnek eresztett ebeket nemhogy azonosítani, de befogni és menhelyre eljuttatni is rendkívül körülmé■ Az állatvédelmi törvény szerint a helyhatóságok háromévente kötelesek ebösszeírást végezni. nyes, hiszen az állatmenhelyek zsúfolásig telve vannak. Ostoroson már két éve eleget tettek törvényi kötelezettségüknek. Vasas Ágostonné jegyző arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy hivatali dolgozó minden lakost személyesen keresett fel egy kitöltendő formanyomtatvánnyal, így a kért adatokat visszajuttatták, s ez alapján megbízható elektronikus nyü- vántartással rendelkeznek az ebtartókról, s kutyáikról. Ezeket az adatokat három évente frissítik. Az önkormányzati adatok felkerülnek az Ebek Országos Adatbázisába, (PetVetData) ugyanúgy mint az állatorvosok nyilvántartásai. A kutyák regisztárciója egyszerűsíti az ebadó kivetését és beszedését is. A törvény értelmében a négy hónaposnál idősebb kutyák után évente 6000 forint ebadót szedhetne az önkormányzat, a veszélyes ebek után pedig legfeljebb 20 000 forintot. Ám menhelyről örökbefogadott, az ivartalanított, a védett, őshonos fajúkhoz tartozó és a dolgozó - például mentő, vakvezető, vagy rendőrkutyák után nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás. A hiányzó chipért is komoly büntetés jár Az állatmenhelyek már beteltek az ebösszeírás egyik célja az lenne, hogy bekerüljenek azok a kutyák is, amelyekben még nincs chip. A PetVetData adatbázisában körülbelül 700 000 kutya szerepel, miközben becslések szerint akár háromszor ennyien is lehetnek. Sokat azonban nem oltatnak be, illetve transzponder sincs bennük, noha már 2013 januárja óta a négy hónaposnál idősebb kutyákba kötelező lenne azt beültetni. A hiányzó chipért szintén bírság - minimum 45 000 forint - jár, így feltehetően aki nem ültettette be a kutyájába, az az ebösszeírásban sem fog részt venni. Az önkormányzatoknál egyébként a mikrochip- pel ellátott kutyákat is be kell jelenteni. Házhoz mennek a hulladékért jövő Tizenkilenc település csatlakozott a szolgáltatáshoz Hatvanban pénteken tartották meg a „Hatvan és Térsége Települési Hulladékgazdálkodási Rendszer Fejlesztése” elnevezésű projekt nyitórendezvényét. Hatvan gesztorálásával nemcsak a kistérség, hanem Nagy- réde és környéke, Vámosgyörk, valamint Jászfényszarutól Ká- lig összesen 19 település csatlakozott a kezdeményezéshez. Szabó Zsolt államtitkár, országgyűlési képviselő és Horváth Richárd hatvani polgár- mester, a társulás vezetője elmondták: a program célja egy olyan hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása, amely megteremti a lehetőségét a hulladékok csökkentésének és a begyűjtött hulladékok lerakótól történő eltérítésének. Utóbbit szolgálja az újrahasznosítható anyagok szelektív gyűjtése, a vegyesen gyűjtött hulladék hasznosítható részének kinyerése. A térség hulladékgazdálkodása uniós színvonalú lehet, a jövő, a következő itt élő generációk érdekeit szolgálva. A Társulás egész területén megvalósul a házhoz menő szelektív gyűjtés, vagyis minden családi házas háztartásba, illetve a kisebb társasházaknál kiosztanak egy kék testű, sárga fedéllel szerelt 60 vagy 120 literes szelektív gyűjtőedényt, továbbá a társasházi/lakó- telepi környezetben minden társasháznak - ahol korábban is 1100 literes gyűjtő volt - egy új 1100 literes szelektív gyűjtőedényt. A Társulás területén három hulladékudvart alakítanak ki. Ezek egyben újrahasználati központként is funkcionálnak, ahol a még használható hulladékok külön elhelyezhetők, értékesíthetők, vagy szociális alapon újra eloszthatók. Lehetőség nyílik a zöldhulladékok házhoz menő gyűjtésére is. Regionális hulladékkezelő központ is létesül Hatvanban. A projekt több mint 2,7 milliárd forintból valósul meg, ennek 90 százaléka vissza nem térítendő támogatás. ■ Látványos pillanathoz érkeztek gyöngyös Újabb kormányablak nyílt Heves megyében Újabb kormányablakot adtak át megyénkben pénteken. Az akadálymentesített ügyfélteret, melyben a gyerekeknek játszósarok is található dr. Baltay Tímea, a Miniszterelnökség kormányablakokért felelős helyettes államtitkára avatta fel a mátraal- ji városban. Az egyablakos ügyintézést lehetővé tevő iroda a Heves Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága gyöngyösi épületének földszintjén kapott helyet a Kossuth utcában. Az avatáson elhangzott: ■% a közigazgatás megújításának % egyik látványos pillanata, ami- | kor 2015. január végén, ország- | szerte egyszerre adtak át 26 kor- § mányablakot. ■ G. R. Újabb kormányablak Gyöngyösön. Márciusban még egyet nyitnak majd. k >4 >
