Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-30 / 25. szám

3 2015. JANUÁR 30., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Pályázati sikerek a település iskolájában VÁMOSGYORK Idén 115 éves a visontai Kovách László Ál­talános Iskola, amelyet már több esztendeje a katolikus egyház működtet. Három nyertes pályázatuknak kö­szönhetően egy 130 millió forintos fejlesztés keretében teljesen megújult az iskola épülete - ahol többek között kicserélték a nyílászárókat s immáron egy újonnan vásárolt kisbusszal szállítják a diákokat. ■ J. H. Szünetel a földhivatali ügyfélfogadás hatvan, heves Január 30-án és február 2-án technikai okok miatt szünetel az ügy- félfogadás a hatvani és a hevesi járási földhivatalok­ban. Ezeken a napokon az interneten keresztül elérhető' adatszolgáltatások - a tu­lajdoni lap, a földhasználati lap és a térképmásolatok lekérdezése - sem lesznek elérhetőek. Földhivatali ügy- félfogadási szünetre számít­hatnak majd február 5-6-án és 9-én az egri, a füzesabo­nyi, valamint a gyöngyösi hivatalban is. ■ J. H. Esszépályázat fiatalok számára EGER Az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága esszépályázatot hirdetett Annyira hasonló, annyira különböző, annyira európai címmel 18-25 esztendős fia­talok száíflÁra. A pályázaton országonként egy-egy fiatal nyerhet, aki a későbbiek fo­lyamán részt vesz majd egy brüsszeli tanulmányúton. A dolgozatokat február 27-ig várják. ■ J. H. Esszékkel lehet pályázni... Kéményseprők, példaképek közgyűlés Egyhangúlag támogatták Cseh László egri leigazolását A jövőt tervezik a város- gondozás kéményseprő-ipari divíziójánál, ahol már azzal is számolnak, mi a teendő, ha az egész megyében el kell látni a feladatot. Pécsik Attila Dr. Turcsányi Dániel szerint a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló egri rendeletet a szakma is támogatja Mindössze tizennégy napi­rendi pont várt tegnap reggel az egri képviselő-testületre, igaz, hamarosan újra összeül majd a grémium, hiszen febru­ár 12-én a város költségvetését tárgyalja közgyűlés. A viszony­lag kevés téma persze nem je­lentette azt, hogy ne lennének nagyobb horderejű ügyek. Ezt bizonyította mindjárt az első napirend, amely a kémény­seprő-ipari közszolgáltatásról szólt, s amelynek kapcsán az előterjesztő, dr. Turcsányi Dá­niel (Fidesz-KDNP) alpolgár­mester felidézte az előzménye­ket. Ismert: a Heves Megyei TŰZKÉV Kft. 2014. december 15-ei hatállyal beszüntette a kéményseprő-ipari közszolgál­tatási tevékenységét a megye területén. Az egri közgyűlés ta­valy decemberben úgy döntött, a feladatot a megyeszékhelyen, illetve 26 másik településen a Városgondozás Eger Kft. e cél­ra létrehozott divíziója látja el, ideiglenesen. Akkor azonban a képviselők nem döntöttek a díjmegállapí­tásról, erről ha­tároztak most. Az alpolgárr, mester kiemel­te: a társaság a közszolgáltatási díj javaslatá­nak elkészítésénél a hatályos jogszabályok által biztosított keretek között járt el, a ter­mészetes és nem természetes személy tulajdonosok esetén egyaránt a rezsicsökkentés so­rán előírt 2000 forintos rezsi- óradíjjal számolt az átmeneti ellátás idejére. A téma kapcsán Tóth István (Jobbik) nehezmé­nyezte; hogy az anyagban sze­replő tarifatáblázat bonyolult, így az átlag fogyasztó aligha érti meg. Rákérdezett arra: biz­tosítottak-e a feltételek a feladat ellátására. Válaszában Jakab Zoltán, a Városgondozás igaz­gatója elmondta, a korábbi 4 fős létszámot felduzzasztották a szükségesre, lévén az csak az ügyeleti rendszerre vonat­kozott, ám azóta beindult a sormunka. Hangsúlyozta: már vizsgálják annak lehetőségét, hogy amennyiben az egész me­gyében biztosítani kell a szol­gáltatást, úgy 52 dolgozó lesz, köztük 6 mestervizsgás. Mint hozzátette, a kollégák mind ta­pasztalt szakemberek, koráb­ban a TŰZKÉV munkatársai voltak. Az Agria Humán Kft. törzstőkéjé­nek emelé­sét taglaló előterjesztésnél szó esett arról a tavaly év végi kormányzati döntésről, amelynek nyomán mintegy 600 millió forintot ka­pott a megyeszékhely. Az ösz- szegből ugyanis egy jelentős napirend előtt Bognár Ignác kérdezett a városi rendőrkapi­tány helyettesétől. Arról szólt: egy városi postaládán találha­tó Nagy-Magyarország matri­cát ismeretlenek letéptek, majd mikor újat ragasztottak a helyére, azon csikket nyom­tak el. Azt kérdezte, tehet-e a rendőrség az ügyben, vagy részt a társaság teljes bankhi­telállományának konszolidálá­sára fordít az önkormányzat. Habis László polgármester (Fi­desz-KDNP) a téma kapcsán hangsúlyozta, e rendkívüli lé­péssel a társaság képes a fog­lalkoztatásra, amely annál is inkább fontos, hiszen a cég al­kalmazottjainak 80 százaléka csökkent munkaképességű. Szinte minden képviselő felszólalt a tízes számú napi­rendnél, amely Cseh László le­hetséges Egerbe igazolásának feltételeiről szólt (a témáról részletesen olvashatnak a 16. oldalon - a szerk.). Mártonná Adler Ildikó (Fidesz-KDNP) al­polgármester hangsúlyozta: a kiváló sportolóért versenyez­nek a klubok, erkölcsi értelem­ben is hatalmas dolog lenne, „oldják meg maguk”. Válaszá­ban Erdélyi Gábor r. alezredes hangsúlyozta: nem állíthatnak minden postaládához rendőrt, s kérte, ha valakit sérelem ér - legyen szó rongálásról, ne­tán garázdaságról -, tegyen bejelentést a rendőrségen, s semmiképpen ne forduljon ön- bíráskodásba a dolog. ha a megyeszékhelyen edzene. Földvári Győző (DK) arra volt kíváncsi, készült-e kalkuláció arra vonatkozóan, mekkora tá­mogatás szükséges, míg Kom- lósi Csaba (LMP) az Egri Úszó Klub Sportegyesület jövőképét hiányolta az anyagból. Császár Zoltán (független) nagyszerű lehetőséget látott az ügyben, mondván, a város jó hírnevét is öregbíti Cseh László. Lombecz- ki Gábor (Fidesz-KDNP) szerint a sportoló példakép lehet az eg­ri fiataloknak, Mirkóczki Zita pedig ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, fontos lenne, hogy az olyan példaképeket, amilyen Barta Dóra vagy Pohl Anette, meg is becsülje a város. A po­litikai vita helyett végül inkább szavaztak a képviselők, s egy­hangúlag támogatták az ügyet. ■ Az ülésen szó esett az elmúlt év végi 600 millió forintos támogatás felhasználásáról is... Önbíráskodás helyett szólni kell a rendőröknek JEGYZET ZSUZSANNA Iskolapadból a valóságba életünk egyik meghatá­rozó mérföldköve, amikor magunk mögött hagyva iskoláinkat, dolgozó válik belőlünk, és első felnőtt­munkahelyünkön kell bizo­nyítanunk rátermettségün­ket. Mindezt egy pedagógus summázta, aki látott már egyet s mást, így nincs okom kételkedni bölcsességében. Mint ahogy abban sem, hogy a pályaválasztás előtt álló 18-19 éves fiatalok éppen ebbe - a leendő hivatásuk­ba - képtelenek beleképzelni magukat. Enélkül pedig ne­héz ügyesen és jól választani a számtalan képzési lehető­ség, kínálkozó szakirány és szakma között. MENTSÉGÜKRE VÁLJON, hogy ez nem kizárólag az ő saruk. A felnőtt-társadalomnak éppúgy dolga lenne tenni az ügyért. Például beavatni a gyerekeket a való világ dol­gaiba. Hogy értsék, milyen munkát végeznek dologidő­ben a szüleik és felnőtt isme­rőseik. Mert sok érettségiző nem tudja, mivel foglalkozik egy anyagmérnök, egy öko­lógus, egy ételmintákat el­lenőrző laboros, vagy éppen egy színházi hangmérnök. vajon téma a családokban, hogy az állásportálokön hir­detett munkahelyekre milyen végzettségű szakembereket várnak a munkáltatók? Hogy napjainkban mélyek a hiány­szakmák például az alföldi régióban? Beszélnek a szülők saját munkájukról, a fiatal­kori - megvalósult vagy beteljesületlen - álmaikról? Ha őszinték vagyunk, nem sokat. Helyette évtizedekig kiszolgáljuk a gyerekeinket, lessük minden kívánságukat, majd pedig elvárjuk, hogy le­gyenek életrevalók, hozzanak megfontolt döntéseket, ne fél­jenek a nehézségektől. naná, hogy ez nem megy. A valóság az, hogy az élet- tapasztalathoz élni kell, a munkatapasztalathoz dol­gozni. Sumákolni persze le­het, de nem érdemes. Felkészült mezőőröket foglalkoztatnak tanfolyamok A megtermelt értékek megőrzését igénylik az agrárium szereplői Gál Tibor-emlékdíj: egri borászok a jelöltek közt A mezőgazdasági szereplők ré­széről mind nagyobb az igény az általuk megtermelt értékek megőrzésére. Az elmúlt idő­szakban tapasztaljuk, hogy nő az érdeklődés a mezőőri és hegyőri szolgálatok létrehozása iránt - mondta el lapunknak Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelés- ügyi Igazgatóságának vezetője. Az önkormányzati mezei őr­szolgálatok, valamint a hegy­községi hegyőrségek megala­kítását, fenntartását és műkö­dését az állam is támogatja. A megalakulás költségeit fél­millió, a működtetést és fenn­tartást havi 90 ezer forinttal támogatják mező- és hegyőrön­ként. A maximális támogatási mérték 50 százalék. A fenntar­tási támogatást az igazgatóság­nál igényelhetik a jogosultak. Az igazgatóság - az önkor­mányzatok, hegyközségek, a vadászatra és halgazdálkodás­ra jogosultak előzetes igényét felmérve - mezőőri tanfolya­mot és vizsgát szervezett de­cemberben. Ezen tizennégyen vettek részt, s mindannyian levizsgáztak. Megszervezték a nyilvántartásba vett mezőőrök továbbképzését is, amelyen a résztvevők a jogszabályi válto­zásokról kaptak tájékoztatást. Idén igényfelmérést követően ismét lesz mezőőri tanfolyam és vizsga is. ■ T. B. Mezőőr szolgálatban... Mind nagyobb szükség van a tevékenységükre. kitüntetés Idén tizedik alka­lommal rendezik meg a Ma­gyar Borok Bálját Budapesten február 21-én. Az esemény fontos pillanata a Gál Tibor-em­lékdíj átadása, amit 2014-től új elképzelésnek megfelelően ítélnek oda. Az esemény szer­vezőbizottságának tagjai az Év Bortermelője cím birtokosait, illetve családjukat kérték fel ar­ra, hogy jelöljenek olyan, a bor­régiójukban dolgozó tehetséges borászt, akinek munkásságát a nagyközönség széles köre egyelőre kevésbé ismeri. A ja­vaslatok alapján állt össze az a tucatnyi szakember nevét tar­talmazó Facebook-alkalmazás, amelynek segítségével a bor­kedvelők leadhatják voksaikat február 15-éig. A három leg­több szavazatot kapott borász ott lesz a bálon, de csak azon az estén derül ki, hogy közü­lük ki is kapja meg a 2005-ben elhunyt kiváló egri borász, Gál Tibor nevét viselő kitüntetést. Az elismerést tavaly egy fiatal egri szakember, Bukolyi Mar­cell vehette át. Az idei jelöltek között is találhatunk szűkebb hazánkbelieket, méghozzá Nyolcas Ádámot, akit Gál Tibor és családja, illetve Csutorás Fe­rencet, akit dr. Lőrincz György jelölt az elismerésre. A díj a ta­valyi esztendőtől nemcsak ran­got, hanem egy szakmai ösz­töndíjat is jelent. ■ P. A. Erdélyi Gábor r. alezredes

Next

/
Thumbnails
Contents