Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-05 / 3. szám

2015. JANUAR 5., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 HIRSAV Tizenhétmillió forintot kapott szűkebb hazánk HEWS MEGYE A központi költségvetéséből tavaly is kaptak a megyei önkor­mányzatok a váratlan műkö­dési kiadásokra. A tartalék keretet, félmilliárd forintot decemberben osztotta szét a belügyminiszter a megyék nagysága szerint. A Heves Megyei Önkormányzat - Komárom-Esztergom, Tolna, Vas, Zala megyéhez hason­lóan - 17,04 millió forinthoz jutott év végén. ■ T. B. Trófeagyűjteménnyel gazdagodott a főiskola gyöngyös A Károly Róbert Főiskolának több mint negyven trófeából álló gyűj­teményt ajándékozott prof. dr. Kiss János István. A gyűj­temény gímszarvas-, dám-, őz-, muflon- és vaddisznó­trófeákból áll, közöttük számos érmes, aranyérmes minősítésű. A gyűjtemény a főiskola vadgazdamérnöki alapképzési szakán a gya­korlati képzésében játszik kitüntetett szerepet. ■ T. B. Továbbra sincs vevője a Saliris Resortnak egerszalók Amint az is­mert, a Saliris Resort szállo­da és gyógyfürdő eladására még tavalyelőtt november­ben írt ki először pályázatot a Szalók Holding Zrt. felszá­molásával megbízott Nemze­ti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN). Avagyonra azóta sem pályázott senki, kilenc- milliárd forint plusz áfáért nem akadt vevő. Az NRN most csökkentette az árat, s már „csupán” nyolc és fél milliárd forint plusz áfáért hirdeti az ingatlant. ■ T. B. Még az államé a komplexum Baj-e az irányított véradás? donor A Vöröskereszt szeretné, ha nem tűnne el a névtelen szolidaritás Heves megyében egy-egy évben 500-550 véradási eseményt szerveznek. Az elmúlt esztendő novemberének végéig 13 ezren jelentek meg véradáson. ► Folytatás az 1. oldalról Az Országos Vérellátó Szolgá­lat a gyógyítással kapcsolatos igényeket szinte maradéktala­nul ki tudja elégíteni, viszont előfordulhat, hogy a műtétek elhalasztásának számos más oka van. A fentiekben említett jelen­ségek terjedésének legfőbb kockázatát a Vöröskereszt hi­vatásos és önkéntes szervezői abban látják, hogy « véradó mozgalom alapjai gyengülnek, a társadalmi szolidaritás pedig háttérbe szorul.- Miután a tapasztalatain­kat a közel hetven éve végzett donortoborzó tevékenység so­rán gyűjtöttük össze, ezért változatlanul fontosnak tartom az önzetlen, térítésmentes ön­kéntes véradást, mely megsze­mélyesítés nélkül, pusztán az embertársi segítségnyújtásra támaszkodva valósul meg - mondja Gortva József, majd így folytatta: - Elfogadjuk, ha a napi ellátás biztosítása érdeké­ben, tényleges vérhiány esetén az Országos Vérellátó Szolgálat a betegágy melletti szervezés eszközeivel motiválja a beteg családtag iránt felelősséget ér­ző hozzátartozókat, segíteni akaró, korábban vért még nem adó ismerősöket, barátokat, ám kötelességünk felhívni minden érintett figyelmét azokra a koc­kázatokra, melyeket a mozgó­sításnak ez a formája hordoz, veszélyeztetve a mindenfajta érdekektől mentes véradó moz­galom évtizedes értékeit. A közösségi oldalak és az ott szerveződő csoportok akár nagy segítséget is jelenthet­nek, jóllehet arra is akadt már példa már, hogy visszaéltek ezzel a módszerrel. Fontos tud­ni, hogy a véradást sok szem­pontot figyelembe véve kell szervezni, épp ezért ha valaki vért akar adni, azt szeretnénk tőle kérni, hogy ne ilyen kam­pányokhoz kötődően próbáljon meg segíteni, hanem a szerve­zett akciók során. A megyei vezetőtől megtud­tuk még, hogy a vérkészletek elosztása az Országos Vérellátó Szolgálat dolga, a vér begyűjté­sében és a véradások szervezé­sében pedig a Magyar Vörös- kereszt segít. Tény egyébként, hogy a vérrel való gazdálkodás ■ Nagyon nem lenne jó, ha a szolidaritási alapon működő véradó mozgalom elüzletiesedne. nem egyszerű feladat: hazánk­ban évente átlagosan 670 000 egység vérkészítményt hasz­nálnak el, míg egy véradáson egy donortól (utóbbiak a 18-65 év közötti állampolgárok lehet­nek) 450 ml vért vehetnek le. Hazánkban több mint 6 millió potenciális véradó van, ugyan­akkor egy-egy évben nagyjából csak 300 ezren tartják tű alá a Adj vért, és ments meg három életet! a szakemberek véleménye sze­rint az sem jó, ha egyszerre olyankor akarnak sokan vért adni, amikor arra nincs igény. (Kevéssé tudott tény, hogy a vö- rösvértest-készítmények csupán 35 napig használhatók.) Ami­kor ugyanis valóban szükség lenne minderre, számosán ép­pen a korábbi donorság miatt nem élhetnek a lehetőséggel. Mivel Magyarországon az A+ vércsoport a leggyakoribb, eb­ből kell a legtöbb. Miután egyet­len véradással három betegen lehet segíteni - a levett vérből ugyanis plazmakészítményeket, vörösvérsejt- és vérlemezke-kon- centrátumot állítanak elő -, így abszolút igaz az ismert szlogen: adj vért, és ments meg három életet! karjukat. Míg a férfiak évente akár ötször is adhatnak vért, a nők maximum háromszor. Utóbbiak menstruáció ide­jén nem vállalkozhatnak erre, amiként tilos vért adni nátha, torokgyulladás, herpesz, ala­csony hemoglobinszint ese­tén, kis- és nagyműtétek után, HIV-fertőzés és egyéb, vérrel átvihető fertőzések kockázata esetén, vérképzőszervi betegsé­gek vagy kezeletlen magas vér­nyomás mellett. Ami a Heves megyei adato­kat illeti, az Országos Vérellátó Szolgálat adatbázisa szerint a szűkebb hazánkban élő mint­egy háromszázezer lakosból 2014 november közepéig 13 ezren jelentek meg véradási szándékkal, ami - a becslések alapján - körülbelül 9 ezer ön­kéntes vérvételt jelent. A do­norok nagyjából 15 százalékát szűrték ki valamely ok miatt. Akárcsak szerte az országban, úgy megyénkben is az átlag véradó évente 1-2 alkalommal vállalkozik donor szerepre. A nők némileg ritkábban je­lennek meg a véradásokon. He­vesben egyébként esztendőről esztendőre 500-550 véradási eseményt szerveznek: ezek egy része intézeti, más része kiszál- lásos formában történik. Barta Katalin Mentik a pusztulástól az angyalok által tartott címert EGRI VÁR Elkezdték a Hippolit-freskó restaurálását, a felület irreverzibilis leragasztását végezték el Elkezdődött az egri várban lévő reneszánsz freskó restaurálá­sa. Lapunkban korábban már megírtuk: a lebegő angyalok által tartott püspöki címer az 1500-as évek első évtizedében, Estei Hippolit püspöksége ide­jén készült. A kép az 1960-as évek eleji, Kozák Károly által vezetett várásatások és -falku­tatások során került elő a vár középkori kapuja feletti mélyí­tett ívzáródásban. A négyvágásos címer alap­színe kék volt, melyet függőle­ges és vízszintes vörös vonal oszt négy részre. A jobb felső és a bal alsó mezőben egy-egy jobbra tekintő, kiterjesztett szárnyú fehér sas, a másik két mezőben három-három „arany” liliom, a címerpajzs fe­lett kereszt és bíbornoki kalap látható. Az egyedülálló leletet a meg­találása után restaurálták, a munkát akkor Illés Jánosnéra bízták. A freskó állapotára fo­lyamatosan ügyeltek, s a kon- zerválási beavatkozások közül az 1988-as, Törő Rozália által végzett restaurálás volt eddig a legalaposabb. Idén augusztusban ugyan­akkor kiderült: a vár déli falán az időjárás viszontagságainak kitett történeti és művészeti értékében is ritka emlék álla­pota ismételt beavatkozást tesz szükségessé. Még kellemes időben végezte a szakember a freskó tisztítását A munkára dr. Bóna István vezetésével Kürtösi Brigitta és Verebes Dóra festményrestau­rátor művészek kaptak megbí­zást. A cél a freskó megvédése, teljes restaurálása, de az első szakaszban a szakemberek a felület irreverzibilis leragasz­tását végezték csupán el. Ez a pár napos munka a veszélyez­tetett felületek rögzítését je­lenti, védelmet nyújt a további pusztulástól. A sürgősségi ál­lagmegóvás csak ideiglenes, a végleges restaurálás költséges, de a pénzösszeg előteremtésére a Dobó István Vármúzeum to­vábbi erőfeszítéseket tesz egy szakszerű és alapos felmérés és szakvélemény alapján. ■ SZ. E. JEGYZET MIHALYKA I GYULA Fehéredik az ország A PÉNZMOSÁS elleni törvény lesújtott volna rám is, de ré­sen voltam. Egészségkártyá­mon a pénzt így január el­sején nem zárolták. Ezt úgy értem el, hogy bementem a bankba adategyeztetésre. A kártyán havi egy-két ezer forintos a forgalom, általá­ban a kockás szatyros pati­kában szoktam vele fizetni a gyógyvízért. A bankban kaptam egy gyors oktatást, hogy a sorszámot hányás gomb melyik almenüjével tudom kinyomtatni. A si­keres művelet után az ügyintéző mondta, lefény­másolja a személyimet és a lakcímkártyámat. Odaadtam mindkettőt, de közölte: előtte alá kell írnom, hogy lefény­másolhatja. Gondoltam, mi van, ha nem járulok hozzá, nyilván befagy a pénz. Alá­írtam. Amikor végeztünk, mondtam a hölgynek: most aztán jól elláttuk az al-Kaida baját! Nagyot nem mosoly­gott, gondolom, neki se nagy öröm ez a pluszmunka. mindenesetre most körmük­re néznek az embereknek, hogy eszükbe ne jusson a feketén szerzett jövedelmü­ket tisztára mosni. Valami összeghatárt azért meg lehe­tett volna húzni, hiszen sok pénzügyi alapot, számlát érint a procedúra, összessé­gében több millió ügyintézés zajlott az országban. Mondja is a rádió, hogy a teljes fog­lalkoztatás a cél, úgy látom, meg is lesz. hallom, hogy a szolgáltatói szektor is ki fehérül, a koz­metikusoknak, de tán még a susztereknek is online kasz- szája lesz. A teherfuvarozók is tovább fehérülnek, bár az árukövetési rendszer az adminisztrációs terheiket alaposan megnöveli. Hiába, egyre bonyolultabb világban élünk. Azt azért sérelme­zem, hogy az adóbevallásom csipetnyit még lelóg a söralá­tétről, de a könyvelőknek is élni kell. Mint ahogy a pénz­tárgépgyártóknak is. Bálid mesélhet a kórházainkban beteg gyerekeknek gyógyító Az egri Markhot Ferenc kórházat is rendszere­sen látogatják a gyermekeket mesével gyógyító önkéntesek. A program célja: ha egy pilla­natra is, de elvonja a csöppsé­gek figyelmét a betegségről, segítse a gyógyulásukat. Bárkiből válhat mesedoki, a gyógyvarázs programban szívesen látják az önkéntese­ket mesemondásra, előre el­készített piesevideó formájá­ban. Ilyen videókat a hatvani Albert Schweitzer Kórházban is vetítenek a felépülésük ide­jét ott töltő kicsiknek. A gyó­gyító mesemondásra március 31-éig várják az önkéntesek jelentkezését. ■ J. H. N;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents