Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-21 / 17. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2015. JANUAR 21., SZERDA „Óriási csapas ez az iszlám szamara” Charlie hebdo M. Soós Tamás Kelet-kutató az egri-török kapcsolatokról és a párizsi terrortámadásról ► Folytatás az 1. oldalról- Ott, hogy ezek az üzlet­emberek az elkövetkező pár hét valamelyikében jönnek Magyarországra. De nem is ez a fontos, hanem a főiskola és a vármúzeum ügye! Eger egy legendárium, és ebből ki kell hozni a maximumot. Az a lényeg, hogy megmaradjon a múzeum patinás bája, és ahhoz alkalmazkodjunk, ami adott, amihez számos doku­mentáció és emlék a birto­kunkban van: Dobó, Rákóczi és a török hódoltság kora. Ezt kell folytatni, ezért nagyon örültünk, hogy a törökök el­küldték ide az isztambuli Se- hir Egyetem oktatóját, dr. Gün- han Börekgit-t, aki hozott egy janicsár naplót. Ő nemsokára visszatér Egerbe, mert roman­tikus szappanoperát szeretne forgatni a török sátorban és a várban. ■ „Aki azt sulykolja, hogy »Allah akbar«, az már valami gazdasági érdek­csoport tagja.”- Ez a vár, de mi a helyzet a fő­iskolával?- Keleti nyelvek oktatása kezdődött az iszlamológiával. Tárgyalásban vagyunk a lu- nus Emre Intézettel, aminek 47 országban van tudományos művészeti és kulturális centru­ma, Budapesten is. Négy évre születik szerződés a tudomá­nyos oktatásról: keleti nyelveket- törököt, arabot és perzsát -, vendéglátást, képzőművészetet tanulhatnak a hallgatók majd Egerben, ingyenesen. Reménye­im szerint itt is lesz turkológiái intézet - a Junus Emre nyit egy központot -, ehhez a vendég professzorokat a török állam fizeti majd. A cél, hogy a főisko­lának olyan különleges profilja legyen, ami nagyon ritka az országban. A török köztársa­sági elnöki hivatallal együtt­működési szerződést kötöttünk a Minaret felújítására, s egy kis mecset építésére. A Török Fej­lesztési Ügynökség, a TIKA egy digitalizációs berendezést adna az érseki könyvtárnak. Talál­koztunk az isztambuli magyar kultúrcentrum igazgatójával is, aki mint az ankarai követség titkára, felkért bennünket egy M. Soós Tamás hosszú tanulmányai alatt még nem látott olyat, hogy pimaszkodó, dehonesztáló cikk jelent volna meg a kereszténységgel kapcsolatban egri hét megrendezésére Isz­tambulban. Ez kis nemzetközi vásár lesz egy húszmilliós vá­rosban. Komoly érdeklődés van Eger iránt.- Találkozásunk másik apropóját a párizsi terrormerénylet adta. Ön szerint mikor nyugodnak le végre a kedélyek az iszlám körül?- Nézze! Ha valaki para­zsat visz a szobába, akkor az lángra kap? Aki a tűzzel ját­szik, az megégeti magát? Aki sorozatosan blaszfémikusan JE SUIS mm így emlékeznek az áldozatokra nyilatkozik, és egy 1,7 milli­árdos vallási tömeget sérteget liberalista módon, az megkapja a büntetését?- Úgy tűnik, valakik igazságot szerettek volna szolgáltatni...- Egyet kell tisztán látni, és ezt már mint a Magyar Iszlám Közösség alapító tagja mon­dom: az iszlám a bűnt bünteti, a jót jutalmazza. Ennek mér­tékében igen komoly, a próféta óta érvényben lévő saría tör­vények uralkodnak. Én még nem láttam olyat, hosszú kö­zel-keleti tanulmányaim alatt, hogy pimaszkodó vagy deho­nesztáló cikk jelent volna meg a kereszténységgel kapcsolat­ban. Más ember vallásosságát sértegetni, véleményem sze­rint az nem azonos a szólás- szabadsággal. Intelligensnek M. Soós Tamás (muzulmán néven: Oszmán Milehi) m. soós Tamás 1950-ben szüle­tett Egerben. A foglalkozása: Kelet-kutató, turkológus, újság­író. Az egri Dobó István Gimná­zium latin nyelvű osztályában érettségizett, azt követően az egri tanárképző főiskola orosz­történelem szakán diplomázott. Később az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem orientalisztikai intézetében tanult török, angol és arab nyelvet, ezután nemzet­közi kapcsolatokból szakvizs­gát tett. Tizenegy évig dolgozott újságíróként az akkori Heves megyei napilapnál, a Népújság­nál, majd pedig a Pannónia Külkereskedelmi Vállalathoz került. Nyolc nyelven beszél, s több könyvet is írt, amelyek a Kelet varázslatos világával fog­lalkoznak. kell lenni, tudni, meddig lehet elmenni holmi üzleti babérokért és pillanatnyi győzelmekért. A Charlie Hebdo elindított egy lavi­nát a franciákra, akikre úgyis allergiás Észak-Af- rika a gyarmatbirodalom óta. És még kiadják 3 millió példányban a támadás után a lapot, hogy csak azért is megmutassák... Ha Eu­rópát lángba kell boríta­ni, akkor lángba fogják. Akik ezt teszik, azok az iszlamisták.- Sok helyen fogalmi keve­redések vannak. Érdemes lenne ezeket tisztázni!- Az iszlámhívő, a hitében megnyugodott ember a muszlim, az iszlamista - lehet az magyar, szerb, bosnyák vagy algériai -, aki az iszlám nevében követ el bűntetteket. Az iszlám az a vallás maga, az el­fogadás, az Allahban való hit. Az iszlámhívők között vannak iszla­misták, akik az iszlám vallás orvén politikai akciókat - lásd terro­rizmus - folytatnak. Aki azt sulykolja, hogy „Allah akbar”, az már valami gazdasági érdekcso­port tagja.- Akkor az ilyen támadások mögött tehát mindig az isz­lamisták állnak?- Csakis! Nasrallah sejk, a Hezbollah bejrúti vezetője azt nyilatkoz­ta a Charlie Hebdo kapcsán, hogy óriási csapás ez az iszlám számára. Vessük fel akkor a kérdést, hogy egy európai politikus mi­ért nem ítélte el? Miért nem volt egy józan hang? Az európai vezetők most politikát kovácsolnak a saját megmentésükre. De ez nem segít. Európa már öreg és degenerált. A fiatalokon a sor, hogy most már ők álljanak a sarkukra.- Több muszlim szervezet, vezető is elítélte a táma­dást.- Mielőtt elindultam a találkozónkra, meg­néztem az egyiptomi A1 Azhar mecsetiskola hon­lapját. Ez az intézmény a Vatikán a mohamedá­noknak. A szunniták A Minaret felújítását is tervezik részére az ott kiadott fetuák, vallási törvények meghatáro­zók, és az intézet vezetője azt mondta: óriási rombolás, amit az iszlamizmus az iszlám ellen elkövetett. De felhívja az összes európai médium figyelmét: a szólásszabadság nem azt jelenti, hogy mások mély vallási meg­győződését sértegethetik. Az iszlám sokkal mélyebb, és ke­vésbé materialista, mint az eu­rópai. Isten és a hívő közé nem kell senki, csak egy szőnyeg, hogy utóbbi leborulhasson. Én is ezért választottam. Nagyon örülnék ennek a kis mecsetnek Egerben, ez egy kis iszlám len­ne itt, s növelné a város látoga­tottságát. Félreértés ne essék: mi, a Magyar Iszlám Közösség, nem akarunk idegen hatalma­kat beengedni, de idegen tu­ristákat szívesen. Egerben 300 tagot számlál a közösség.- Ön szerint, ha a francia kor­mány korábban hatást gyakorolt volna a Charlie Hebdo szerkesz­tőségére, hogy mellőzzék az ilyen karikatúrákat, lehet, hogy meg tudták volna előzni a bajt?- Egy józan vélemény kellett volna. Nem kell hatást gyako­rolni, az már baj. Tudja, a világ úgy szétszakadt szegényre és gazdagra, hogy már az egy konfliktus. Soha nem a jómódú arab fog lövöldözni mint iszla­mista, hanem a kilátástalan.- Akkor, hajói értem, úgy gondol­ja, ezek a (viszont)támadások még nem állnak meg.- Ezt nem lehet megállítani, addig, amíg a józan ész és a kölcsönös tisztelet nem váltja fel. De nem fogja felváltani, mert olyan mozgatórugói van­nak, mint az USA. Ma már nem kalasnyikovval gyilkol­nak, hanem pénzzel és üzlettel harcolnak, élet-ellehetetlení­téssel. Mit mond az iszlám? A bűnt büntetni kell. Aki lop, azt először korbácsolják meg} aztán vágják le a kezét.- Mivel zárható le szépen ez a beszélgetés?- Szépen nem lehet most le­zárni, csak óhajokkal. Nekünk az a reményünk, hogy a köl­csönös barátság, egymás jobb megismerése, a tisztelet békés útra viszi a világot. Szomszéd Eszter Országzászló: rendbe teszik a környéket emlékhely Az új vállalkozó március végéig végez majd a munkálatokkal Lapunk január 13-ai számában a Veszi a lapot? című rovatunk­ban tettük szóvá az egri ország­zászló környékén tapasztalt áldatlan állapotokat. Erre rea­gált rögtön Sós István, az Egri Városszépítő Egyesület elnöke. Válaszában az elnök egye­bek között kifejti, valóban igaz, hogy az országzászló emlékmű körüli állapotok méltatlanok a mondanivaló eszmeiségéhez. Ennek hátterében az áll, hogy a járófelületek burkolására szolgáló andezit kő szállítója nem teljesítette a szerződéses kötelezettségét, a cég ellen fel- számolási eljárás van folyamat­ban. Az egyesület a hiányos tel­jesítéssel arányos vállalkozási Hamarosan rendezik az egri országzászló körüli területet. Rá is fér. díjat visszatartotta, s a kötbért levonta. Az új vállalkozó napo­kon belül leszállítja a hiányzó követ, így a burkolási munkák a tervek szerint március végéig elkészülnek. Az emlékhely kö­rüli oda nem illő eszközöket el­szállítják, s bíznak abban, hogy a megszépülő terület hamaro­san a közös nemzeti emlékezés méltó helye lesz. Sós István reflexiójához azt is hozzátette, hogy az emlék­hely létrehozását önzetlen egri vállalkozók, s magánszemé­lyek támogatták (10 millió fo­rinttal), önkéntes munkával, így az ezzel kapcsolatos felada­tokat kötelezően nem szabhat­ták ki senkire. ■ B. K. Csak az kérhet tűzifát, akinek nincs tartozása KERECSENO A legutóbb tartott képviselő-testületi ülésen el­fogadták az idei tűzifa-támo­gatásról szólóhelyi rendeletet. A helyhatóság a télre 243 köb­méter tűzifa beszerzéséhez 4 millió 629 ezer forint támoga­tást nyert el. A szállítási költsé­get az önkormányzat saját for­rásból biztosítja. Az elfogadott jogszabály sze­rint segítséget igényelhetnek azok a kerecsendi lakóhellyel rendelkező 70 éven felüli lako­sok, akik nem gázzal fűtenek, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, leg­alább két 18 év alatti gyerme­ket nevelő személyek, s mél­tányossági elbírálás alapján azok, akik háztartásában nincs rendszeres jövedelemmel ren­delkező személy, vagy tartós betegségük, rossz egészségi állapotuk miatt nem tudnak önmaguk ellátásáról megfele­lően gondoskodni. Azok is jogo­sultak még, akik családjukban halmozottan hátrányos helyze­tű gyermeket nevelnek. A rendelet szerint csak az kaphat tűzifa-támogatást, aki­nek nincs az önkormányzattal szemben fennálló, lejárt esedé­kességű adó- vagy adók módjá­ra behajtható köztartozása. Ha van ilyen tartozás, azt először ki kell fizetni, s csak azt köve­tően lehet a kérelmet benyújta­ni, január 22-ig. ■ B. K. i v 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents