Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-19 / 15. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JANUÁR 19., HÉTFŐ Heves megyében egyetlen termelő sem jogosult a kárenyhítésre Elet, terek és hozzá közösségek gyakorlata cél, hogy a „steril” placcok helyett szerethető területek alakuljanak ki agráríum A 2013/2014-es kárenyhítési évben kialakult káresemények után igényelhető kárenyhítő juttatást egyetlen gazdálkodó sem kapott Heves megyében. Tavaly a téli, kora tavaszi csapadékhiány, s a felhőszakadás, a jégeső és a vihar tett kárt a vetésekben, ültetvényekben. Ezeket az előírásoknak megfelelően be is jelentették a gazdálkodók, majd november 30-ig nyújthattak be kárenyhítő juttatás iránti kérelmet. Ám pénzre csak akkor jogosultak a termelők, ha a bekövetkezett mezőgazdasági káresemények üzemi szinten több mint 30 százalékos ho- zamérték-csökkenést okoztak a gazdaságukban. A Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője, Bocsi Csaba arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy ügyfél esetében sem valósult meg minden növényi kultúrát figyelembe véve a harminc százalék feletti hozamérték-kiesés. Az igazgatóságra papíralapon, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz elektronikus úton történő vis maior bejelentések alapján lefolytatott helyszíni szemlék több esetben igazolták a vis maior esemény bekövetkezését. ■ T. B. Jobbik: Egerben ne hozzanak létre menekülttábort! politika Lesz-e Egerben menekülttábor? - tette fel a kérdést Mirkóczki Ádám jobbikos honatya, hivatkozva egy belügyminisztériumi körlevélre, ami szerint a helyhatóságoktól a tárca kéri, térítésmentesen bocsássanak rendelkezésükre területet e célra. Utalt arra, Brüsszelben kvóta alapján próbálnák az EU-tagállamokra kényszeríteni a menekülttáborok létesítését. A Jobbik határozottan ellenzi a menekülttáborok építését hazánkban. A témában kerestük az egri önkormányzatot, s azt felelték: a körlevelet megkapták, de a helyhatóság nem tett javaslatot a minisztériumnak. ■ P. A. Népszerű, gyakorta használt szó manapság a közösségi tér, ám az üres placcok nem válnak rögtön megépítésük után azzá. Egerben nemzetközi gyakorlatokat is vizsgálnak. Pécsik Attila Nem is olyan régen itt, az áruház mögött még autók parkoltak Egerben. Ma Gárdonyi térnek hívják a területet, és látható, kiváló programhelyszín. Ha körbenézünk, akár csupán szűkebb hazánkban, jól látható, hogy egyfajta trend az új településközpontok, s a közösségi terek kialakítása. Kétségtelen, hogy van bepótolnivalója hazánknak ebben az ügyben, sok helyütt ódon művelődési házak, egykor ötletesen létesített, de mára töredezett burkolat várja a helyieket. Ezért is nagyon fontosak napjainkban azok a kezdeményezések, amelyek elsősorban azt célozzák, hogy modern, valóban használható találkozási pontok jöhessenek létre az egyes településeken. E munka egyik legjelentősebb példája Heves megyében az egri belváros rehabilitációja, amelynek lényege, hogy egy új, összefüggő térrendszert teremtsenek a megyeszékhely szívében. Igen ám, de mi a helyzet azokkal a placcokkal, így például a Gárdonyi térrel, vagy a majdan létrejövő Végvári vitézek terével, amelyek korábban egyszerű autóparkolóként funkcionáltak? Lássuk be, elsőre keveseknek jutna eszébe, hogy ha össze akarnak futni este a barátaikkal, azt mondják: „találkozzunk az áruház mellett, a korábbi parkolónál...” E felmerülő problémára hivatott válaszokat keresni, s adni a Placemaking 4 cities (PC4) nevet viselő nemzetközi program, amelyben Eger mellett egy spay rázsi botonD, Eger alpolgármestere (kis képünkön) kiemelte: bár a program egriek számára legfontosabb momentuma a napokban indul, a munka már elkezdődött. A projektben részt vesz - vezető partnerként - Dán Laoghaire, Pori és Albace- te. Az előbbi ír példa is érdekes: a város gyönyörű kikötője miatt szerepel az útikönyvekben, ám nyol, egy finn és egy ír partner is részt vesz. A programnak pedig - a megyeszékhely szempontjából - a csúcspontjára a közeli napokban kerül sor: holnaptól csütörtökig ugyanis Eger ad ugyanjs otthont egy fontos találkozónak.- Nem puszta turisztikai célú látogatásról van szó - mondja elöljáróban Rázsi Botond, ■ A cél megtalálni azt a pár kulcsembert, akikre a terek menedzsmentjében számítani lehet. Eger alpolgármestere. - A partnerekkel megismertetjük a helyi adottságokat, a belváros rehabilitációjának eredményeit, s azt is, hogy milyen akciókat tervezünk a jövőben. Persze úgy megoldandó feladatnak bizonyult, hogy eltakarják a külvárosi vasútvonalakat, úgy, hogy a kapcsolat megmaradjon. tervezzük a programot, hogy az az itt élők számára is különleges legyen, az egrieknek, az ide látogatóknak is szeretnénk érdekességeket kínálni. Rátkai Attila, Eger főépítésze elárulta: a nemzetközi partnerek számára a belvárosrehabilitáció tervezői is tartanak majd előadást, s itt nem pusztán egy bemutató szerepel az eseményen, a vendégek véleményezik is az itt folyó munkát. A szakembertől megtudtuk: a PC4 program sok tekintetben az Eger által vezetett SURE projekt folytatása. Ez az URBACT projekt a szociális városrehabilitáció eszköztárába tartozó jó gyakorlatokat volt hivatott feltérképezni, s az egyik ilyen, Belgiumban megismert jó gyakorlat volt a Placemaking. Ismert: a projekt neve, a Placemaking 4 cities tulajdonképpen nem más, mint egy szójáték. Lefordítani is meglehetősen nehéz (4 városi térteremtés), a legjobb változat talán éppen a mostani egri esemény mottójául választott „Hagyj teret!” kifejezés lehet. A megyeszékhelyen már eddig is több rendezvényt szerveztek ennek szellemében. a SURE eredményei között ott található a szalai közösségi ház létrejötte, illetve a fontos momentum, hogy megalakult a Szalai Környezetvédő Ifjúsági Egyesület, amely immáron programot generál, szervezi a helyi közösségi életet. A mostani program egyik nem titkolt célja is hasonló, az, hogy „kitermelődjön” az a pár kulcsember, vagy szervezet, akire, amire a terek menedzsmentjében hosz- szú távon számítani lehet. Lényeges tehát - teszi hozzá Rázsi Botond -, hogy nem asztal mögött kitalált programokra van szükség, hanem alul rój, a civil szférából érkező kezdeményezésekre, amelyeknek az önkormányzat segítő kezet nyújthat. Több ilyen szövetség is gyümölcsözőnek mutatkozik, kiIlyen volt nem is olyan régen az az ünnepség, amelyet annak évfordulójára szerveztek, hogy elhagyta a várost a közel egy évszázadig itt tartózkodó török sereg. Akkor egyebek között izgalmas fényfestés várta az érdeklődőket, illetve a már említett kiállítás a patakmederben. A cél az, hogy e kezdeményezések a jövőben is folytatódjanak. X GYORSSZAVAZAS ■ Ön hiányolja a közösségi tereket lakóhelyéről? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu ^ A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. vált az együttműködés az Esz- terházy Károly Főiskolával. Mint arra F. Balogh Erzsébet, az intézmény Vizuális Művészeti Tanszékének főiskolai docense rávilágított: a mostani, erősödő kapcsolat révén tehetséges, országosan is elismert hallgatóik lehetőséget kapnak arra, hogy bemutatkozzanak a nagyközönség előtt. Emlékeztetett: nem is olyan rég nyílt kiállítás a patakmederben húzódó kerékpárúinál Egri hősök címmel, kedden délután fél háromtól pedig ugyanitt a festő szakos hallgatók munkáiból látható tárlat Tér-Kép címmel. Az intézmény Sporttudományi Intézete is bekapcsolódik az eseménybe, szerdán a Gárdonyi téren szerveznek programokat, egyebek között jégkorongozni, s kincset keresni várják a gyermekeket, de az Egri Szimfonikus Zenekar rézfúvósaival is találkozhatnak majd az érdeklődők. Más városok, hasonló gondok, jó megoldások A cél, hogy folytatódjanak a mostani akciók Dupla bemutató az Egri Színműhelytől premier A Nem félünk a farkastól című darab átiratával lepik meg a közönséget Droggyanús növényeket árultak, bezárták a boltot Hosszabb szünet után különleges bemutatóval készül meglepni a közönséget az Egri Színműhely. Edward Albee Nem félünk a farkastól című darabjának átiratát mutatják be három felvonásban február ó-án és 7-én este 7 órától a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A darabot a rendező Szabó János újragondolta, aktualizálta, olyan tartalommal álmodta színpadra, amely az amúgy sem köny- nyű művet igazi csemegeként nyújtja át a közönségnek. Az előadást - tartalma és a szókimondó szövegek okán - kizárólag felnőtt nézőknek ajánlják. Az Egri Színműhely munkásságát olyan előadások Nick és Honey, azaz Káli Gergő és Czövek Zsuzsanna az egyik jelenetben fémjelzik, mint Sütő András Vidám sirató egy bolyongó porszemért, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Noel Coward Szénaláz, vagy Friedrich Knott Várj, amíg sötét lesz című műve. A társulat megkapta Eger Város Nívódíját, országos arany fokozattal rendelkezik és hosz- szú időn át tájoló színházként szerzett országos hírnevet. A mostani előadás szereplőinek a jó része már az 1990-es években is társulat tagja volt, sokan emlékeznek alakításaikra. Februárban tulajdonképpen két bemutatót tartanak, hiszen a darabot kettős szerep- osztásban játsszák. ■ P. Ä. Eger Nem árusíthat semmilyen terméket megszabott ideig az a belvárosi üzlet, amelyben az elmúlt héten halaszthatatlan nyomozati cselekményt végeztek el a megyeszékhelyi rendőrség munkatársai. Az esetről a hét végén, szombaton tájékoztatta közleményben a Hírlapot Soltész Bálint r. őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Az egri egyenruhások a múlt hét egyik napján délután a Kacsparton igazoltattak egy 19 éves fiút, mert a kezében egy papírzacskóban kábítószernek tűnő növényi származékra figyeltek fel. Meghallgatták a fiatalembert, aki elmondta nekik, hogy többször is vásárolt már ilyen anyagot az egyik belvárosi boltban. A közlést követően a nyomozók házkutatást tartottak a megjelölt elárusító helyen. A nyomozati cselekmény eredményt is hozott, hiszen számos előre csomagolt, kábítószernek látszó növényi származékot foglaltak le. Azok hatóanyagtartalmának megállapítása érdekében szakértőt vontak be az eljárásba. Az Egri Rendőrkapitányság jelzése alapján Eger Megyei Jogú Város jegyzője határozatával felfüggesztette az üzlet működési engedélyét, s ennek betartását a járőrök rendszeresen ellenőrzik. ■ SZ. Z. 4 4 V % I
