Heves Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-02 / 1. szám
2 2015. JANUÁR 2., PÉNTEK KATASZTRÓFAVÉDELEM 2014 A pusztító vihar és a leégett tésztagyár katasztrőfavédők Valódi katasztrófahelyzet nem volt tavaly Hevesben, de munka bőven akadt Tavaly többször kellett a tűzoltóknak beavatkozáshoz sietniük, mint 2013-ban. A legkomolyabb, legnagyobb anyagi kárral járó esetet a verpeléti tésztagyár kiégése, a hatvani kórházban keletkezett tűz és a visontai bányában kigyulladt hányóképző jelentette. Valódi katasztrófa- helyzet megyénkben nem volt, de tavaly a májusi vihar és a december eleji ónos eső okozta jegesedés kihívás elé állította a lánglovagokat. Az elmúlt év történéseiről beszélgettünk Antal Erikával, a megyei katasztrófavédelmi szóvivővel. Mazurka Zita- Hány alkalommal vonultak 2014-ben a tűzoltók Heves megyében?- Tavaly összesen 2144 eseményhez riasztották megyénk tűzoltóit, ebből 1248 tűzesetnél, 896 műszaki mentésnél kellett helytállniuk. Ezen túl 306 téves jelzés és 22 szándékosan megtévesztő jelzés futott be a megyei műveletirányításra. A tavalyelőtti évhez képest többször kellett beavatkozni a tűzoltóknak, körülbelül 25 százalékkal növekedett a beavatkozást igénylő események száma. A vonulási adatok a 2012. évi statisztikához hasonlóak, egyenlő mértékben emelkedett a tűzesetek és a műszaki mentések száma - ismertette érdeklődésünkre a tavalyi év vonulási adatait Antal Erika tűzoltó százados.- Melyik volt a legkomolyabb tűzeset 2014-ben?- Nem is olyan régen történt, hogy kigyulladt egy csarnok- épület Verpeléten, december 16-án éjszaka. Tíz különböző tűzoltógépjármű-technika (hét gépjárműfecskendő, két vízszállító és egy magasból mentő), összesen negyven hivatásossal és négy önkéntessel vett részt a tűz oltásában. Az egri, a gyöngyösi, a hevesi, a füzesabonyi, a mezőkövesdi és a pétervásárai tűzoltók dolgoztak a lángok megfékezésén. A tetőszerkezet teljes terjedelmében leégett, az épület gyakorlatilag a lángok martalékává vált. A tűzoltók három gáz- és egy szén-dioxid-pa- lackot hoztak ki onnan. A tűz keletkezésekor huszonketten tartózkodtak bent, mindenkinek sikerült kimenekülnie, így a tűzben senki nem sérült meg. Egyértelműen ez az eset volt a legnagyobb anyagi - milliárdos - kárral járó tűz idén megyénkben. A második legkomolyabb esetünk, amit meg településen. Tizennégy úton rekedt embert mentettek az egységek, hetet a Mátrai Állami Gyógyintézetben helyeztek el. Megfeszített erővel dolgoztak a mátrai és a bükki területeken a gyöngyösi, a hatvani, az egri, a pétervásárai tűzoltók, s rengeteg önkéntes segített. Ezúton is köszönetét mondunk áldozatos munkájukért. Több napig szünetelt az áramszolgáltatás Párád, Parádóhuta, Galyatető és Mátraszentimre egy részén, s Parádsasvár település egész területén. Lezártak fő- és mellékutakat, hiszen a jég súlya alatt a fák az úttestre hajlottak és gyakorlatilag lehetetlenné vált a biztonságos közlekedés. Négy napon át naponta több mint száz ember dolgozott azon, hogy a károkat elhárítsák, az eredeti állapotot visszaállítsák, s az úttesteket olyan állapotba hozzák, hogy alkalmasak legyenek a közlekedésre. Másfél nap alatt minden helységben ideiglenesen helyreállt az áramszolgáltatás.- Mely területen történt változás idén a katasztrófavédelemnél?- A tavalyi év legnagyobb és legpozitívabb változása az, hogy megalakult a Pétervásárai Katasztrófavédelmi Őrs. Az épület április 2-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit. Létrehozása már égetően sürgős volt, ugyanis a város „fehér folton feküdt”. Egerből nagyjából 40 perc alatt értek oda a hivatásosok. Az őrs kialakítása előtt a helyi önkéntes egyesület tűzoltói jelentettek nagy segítséget. Immáron a Pétervásárán és 30 környező településen élő emberek még nagyobb biztonságban hajthatják álomra a fejüket, hiszen a tűzoltók perceken belül kiérkeznek, ha baj van. A pétervásárai őrs az egri hivatásos tűzoltó-parancsnokság működési területén dolgozik, egy Mercedes Rosenbauer 1124 TLF 2000 típusú gépjárműfecskendő négy emberrel áll készenlétben a nap 24 órájában.- Mit említene 2014 legnagyobb sikereként?- A járási és a települési önkéntes mentőszervezetek megalakítását. Hét járásban és 12 helységben (Füzesabony, Eger, Egerszalók, Verpelét, Recsk, Sírok, Hatvan, Hort, Lőrinci, Nagyfüged, Vámosgyörk, Gyöngyös) alakítottunk ki önkéntes mentőszervezetet. Az önkéntesek segítséget nyújtanak a hivatásos erőknek ár- és belvízi védekezés, rendkívüli időjárás során. A gyakorlatok alkalmával elsajátították az ideiglenes véd- művek kiépítésének szakmai fogásait, s a kidőlt fák eltávolításánál is hasznosak. Tavaly december 16-án éjjel kiégett a verpeléti tésztagyár. Senki nem sérült meg, de a kár milliárdos. A tragédia okait még vizsgálják a szakemberek. kell említeni, a hatvani kórháztűz volt, ami november 4-én történt. A hatvani hivatásos tűzoltókon túl Gyöngyösről és Aszódról is vonultak egységek a helyszínre. Még a kiérkezésük előtt a kórház személyzete megkezdte a lángokban álló emelet kiürítését. A harmadik emeleti újszülöttosztályról két várandós nőt és hat újszülöttet menekítettek ki, továbbá az érintett szárnyat három kórházi dolgozó hagyta el. A tűzHevesben, ám nagy kihívás elé állította a katasztrófavédelmet, amikor május 14-16. között a megye területén is átvonult az „Yvett” névre keresztelt ciklon. A rendkívüli időjárás esővel és erős, lökésszerű széllel érkezett. A feltámadt erős szél következtében fák dőltek az utakra, elzárva a teljes pályát. Volt olyan, hogy a többméteres növények autókra, házakra, játszóterekre, villany- és telefonvezetékekre dőltek. A szél fogadni és kezelni az ügyeletet ellátóknak, sokszor ugyanarról a káreseményről érkezett bejelentés. A megyében egy időben 10-12 egység állt rendelkezésre az önálló beavatkozások elvégzéséhez. Több esetben csak magasból mentő gépjármű segítségével lehetett felszámolni a káreseményt.- Önkéntesek is segítették a tűzoltók munkáját?- Az események felszámoláletkeztek károk a szélsőséges időjárás következtében.- Meg kell még említenünk a december eleji mátrai ónos eső okozta nehéz helyzetet is.- November végén és december elején elég sok volt a csapadékos napok száma. Ezután beállt a fagy, ami miatt ráfagyott a fákra a jég, s leginkább a Mátrában fák dőltek ki, ágak szakadtak le, amelyek villanyvezetékeket rongáltak Májusban az Yvette nevű ciklon Egerben is nagy károkat okozott December elején az ónos eső miatt többen az úton rekedtek a Mátrában oltók egy vízsugárral fojtották el a lángokat, majd speciális nagy teljesítményű ventilátorral átszellőztették az épületet. Szerencsére senki nem sérült meg. A tűzvizsgálati eljárás jelenleg is folyamatban van.- Milyen katasztrófahelyzeteknél kellett beavatkozniuk?- Tényleges katasztrófahelyzet a tavalyi évben nem történt házak tetőszerkezetét is megbontotta, cserepeket, lemezdarabokat fújt az utcákra, így iskolákat, óvodákat és járókelőket veszélyeztetett. A vihar okozta károk elhárítására 172 esetben riasztották hivatásos tűzoltóinkat. Egyfolytában csöngött a telefon a megyei katasztrófavédelem műveletirányítási ügyeletén. E pár napban több száz hívást kellett sában a hivatásos egységeken kívül az önkéntes tűzoltó egyesületek is részt vettek. Nagy segítséget nyújtott és kiemelkedő szerepet töltött be az Ag- ria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport az Egerben kialakult helyzet normalizálásában. A ciklon nagyban érintette a gyöngyösi, a füzesabonyi, az egri és a pétervásárai térséget. Összesen 41 településen kemeg, a csúszós úttest miatt balesetek történtek. Többen az úton ragadtak. Négy nap alatt összesen 112 tűzoltói beavatkozást igénylő műszaki mentés történt, továbbá két közlekedési balesetnél is be kellett avatkozni. Zömében fák dőltek ki, amelyek elzárták a teljes útpályát, továbbá a növények vezetékeket szakítottak le, ami miatt áramszünet alakult ki több Átvették a vízügyi hatósági jogkört is- IGEN KOMOLY VÁLTOZÁS Volt az elmúlt esztendőben a katasztrófavédelem életében egyebek között a vízügyi hatósági jogkör átvétele. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a vízügyi hatósági feladatokat szeptember 10-től immár a katasztrófavédelem látja el az egész országban. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság korábbi önálló szervezeti egységének, az Országos Vízügyi Hatóságnak a jogutódja ettől kezdve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - tudtuk meg a módosítás hátterét Antal Erika tűzoltó századostól. Hányóképző égett a visontai bányában NAGY ANYAGI KÁRRAL járó tűzeset volt az előző esztendőben a visontai meddőhányónál keletkezett tűz is, amely május 8-án történt. A vizsgálat adatai szerint kigyulladt egy külszínifejtéshez használt negyven méter magas hányóképző. Az ott dolgozó bányagép húsz méter magasban lévő trafóházába a munkagép oldalára erősített létrákon jutottak fel a tűzoltók, mert a létraszer nem tudott lejutni a bányába a nehéz terepviszonyok miatt. Mivel a kábelalagútból is füstöt észleltek, ezért azt elárasztották habanyaggal. A hivatásos és a létesítményi tűzoltók húsz emberrel és együttes erővel közel négy órán keresztül küzdöttek a lángokkal. Vicces bejelentések is előfordultak A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZÓVÍVŐ az év végén egy humoros bejelentést is megosztott lapunkkal. - A jelzés az egyik me- gyénkbéli faluból érkezett - emlékezett a történtekre. - A bejelentés lényegében arról szólt, hogy az árokparton lángol a száraz fű. A kollégáim az egységek indításához szükséges és elengedhetetlen kérdéseket természetesen ezúttal is feltették a jelzést tevőnek. Egyedül az utolsó kérdésre, amit tűzoltó kollégám többször is feltett, miszerint mekkora kiterjedésű a tűz, nem kapott választ. Ezért hasonlítással próbálta azt megtudni. „Körülbelül egy focipálya nagyságú?”Mire a bejelentő azt mondta: „Nem tudom, nálunk itt nincs focipálya.”
