Heves Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-01 / 279. szám

4 HORGÁSZ AT-VAD ASZ AT 2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ A kastély udvarán rendeztek meg az első vadászati nyílt napot Pontyra és süllőre jó az esélyünk késő őszi horgászata módszerek ugyan mások, a kifogható halak azonban ugyanazok programok A minap rendezett I. Hatvani Vadászati Nyílt Na­pon számos programmal vár­ták az érdeklődőket. Erre az al­kalomra kiköltözött a vadászati múzeum a Grassalkovich-kas- tély udvarára. A résztvevők megismerkedhettek a vadá­szattal, valamint a vadgazdál­kodással is. Horváth Richárd polgármester a megnyitón szólt a vadászati múzeum jelentősé­géről, aminek a létrehozásával Hatvan jelképét, a kastélyt töltötték meg tartalommal. Eh­hez az eredményhez gratulált dr. Jung László is. Az Egererdő Erdészeti Zrt. vezérigazgatója szerint egy ennyire impozáns épületet ilyen jelentős tárlatok­kal megtölteni már önmagában becsülendő. A vadászat kedvelőit szakmai előadásokra invitálták a kas­tély dísztermébe, ahol egyebek között szó esett a Hatvanban kialakított állatparkról, vala­mint a vadgazdálkodás helyze­téről is. Mindeközben a kastély ■ A vadászat kedvelőit a szervezők többek között szakmai előadásokra is invitálták kertjében is zajlottak a prog­ramok. Az erdészeti bemutató számos érdekességgel szolgált, egyebek mellett vadászebeket is láthatott a közönség. A nyílt nap alkalmából avat­ták fel az újonnan épített mű- kotorékpályát is, ahol a rókák és kotorékebek találkozását mutatták meg a közönségnek. A földalatti lyukban ráccsal választották szét az állatokat, így azok nem bánthatták egy­mást. A kutyáknak mindössze pár másodperc elég volt ahhoz, hogy rátaláljanak a vörös bun­dájú ragadozókra. A lyukban történteket a beszerelt kame­rák felvételein követhették a jelenlévők.- Az unokám miatt jöttünk el a nyílt napra, hiszen ő nagy kutyabarát, és nagyon szerette volna megnézni a vadászebe­ket - mesélte Csitári Tiborné. Gonda Józsefné két unokájával ment ki a nyTlt napra. - Még sem a gyerekek, sem én nem voltunk a múzeumban, így na­gyon örültünk a lehetőségnek, hogy ingyenesen látogathatók a tárlatok - mondta. ■ Horgász a parton... Az egyre hidegebbre forduló időjárás egyetlen vérbeli pecást sem riaszthat el, hiszen ilyenkor is jó az esély a zsákmányra. Azt hinné a tájékozatlan ember, hogy a december­re forduló hideg időkben a horgászoknak egyáltalán nincs miért kimenniük a vizekre, lévén ilyenkor kizá­rólag a fagyoskodás lehet az osztályrészük. Nos, mindez nagyon nincs így: ragadozó halakat és pontyot egyaránt jó eséllyel foghat a pecás, csak tudni kell a módját. Sike Sándor Huszonkét esztendeje, gya­korlatilag gyerekkorától hor­gászik az egyébként kőműves Tóth Zoltán, aki számára - ép­pen szakmája miatt is - in­kább csak októberben kezdő­dik a horgászszezon. Szereti ezeket az időszakokat, mert ilyenkor aztán végképp nincs tolongás a vízpartokon, a pe- cázás a tél előtti hetekben az, aminek mindig is gondolta: csendes-magányos játék az uszonyosokkal. Ami pedig a halakat illeti, megtudjuk tőle: az egyre hidegebbre váltó idő­járás többféle hatást gyakorol a táplálkozásukra. Különösen a pontyok és nagytestű kárá­szok kezdenek másképpen vi­selkedni, mint a kora őszi, még langyosabb vizekben szoktak. Néhány fontos tudnivalót össze is gyűjtöttünk segítsé­gével a késő őszi horgászatról. Ezek egyike, hogy a potykák finomabban kapnak, ugyanak­kor viszont rendszeresen táp­lálkoznak, vagyis egész nap keresik az ennivalót, nem csu­pán a hajnali és reggeli órák­ban, mint nyáron. Ha a kapás kevésbé határozott, azt egy durvább szereléken akár észre sem vesszük, ezért célszerű fi­az egyre gyorsabban hűlő víz­ben a halak még jól esznek, sőt, bizonyos halfajok fő sze­zonja kifejezetten a téliesre forduló időszakra esik. Tudott dolog, hogy október végén le­zajlik a Tisza-tavi tározó téli vízszintjének beállítása. Ilyen­kor az elfogyó víz a halakat a mélyebb részek felé tereli, né­hány példányuk azonban a nomítani a botunk erősségén, persze csak az ésszerűség ha­tárain belül: míg szeptember végén, október elején még 16- os zsinór 8-as horoggal, ké­sőbb már a 14-es élőké 10-12- es horoggal a célszerűbb. ■ Csak a tájékozatlanok hiszik, hogy a hidegebb időben nincs esélye a horgászoknak... Az etetőanyaggal szembeni fő követelmény, hogy gyorsan oldódjon, mert a hideg víz je­lentősen lelassítja a folyamatot. Tudott az is, hogy a pontyok a hideg vízben jobban kapnak sekély vizekben reked, nagy kócsagok és szürke gémek so­kaságát csábítva a tóra. No­vemberben, ha jó az idő, a tó gödreiben, holtágaiban lehet csukázni, és hatalmas balinok is horogra akadhatnak a Ti­szán. Az igazán kitartó horgá­szok a tározóról levonuló pon­tyok közül is jó néhányat ki­foghatnak. élő csalira, mint akármilyen bojlira, kukoricára. A kapások gyakoriságát azonban meg­sokszorozhatja, ha puffasz­tott rizzsel meglebegtetjük a csontit. De tudni kell, hogy ez a csali csak a finomszereléken működik igazán. Gilisztát is fel lehet így kínálni, de ott a giliszta kerüljön belülre, ame­lyet rizsszemekkel zárunk le. Az sem elhanyagolható kér­dés, hogy hol is vannak a ha­lak... Nos, napsütéses időben a sekély víz a nyerő, amíg a ha­lak nem álltak be a vermelőhe­lyekre. Igaz ez a lehűlés után- ni felmelegedésre is, hiszen a sekély víz lényegesen gyor­SÜLLŐRE LEGELTERJEDTEBB a fenekezős módszer páternosz- teres vagy csúszó ólmos válto­zatban. A meder bármely ré­szén jó eséllyel próbálkozha­tunk. A süllőt ősszel és télen zátonyesésekben, vízbe dőlt fák között keressük! Hely függ­vényében 25-30-as zsinór, 3 méter körüli, közepes kemény­ségű bot, 30-as 40-es orsó a sabban melegszik. Ahol ugrik a ponty, ott minden bizonnyal sok van még belőle. Borús idő és lehűlés esetén érdemes a mélyebb vízben próbálkozni. Az első komolyabb fagyok beállta után a halak elhagyják a sekély vizeket, nagy csapat­ba tömörülnek, beállnak a ver­melőhelyekre, amelyek a tavak legmélyebb, kissé iszapos ré­szein találhatók. Ha ismerjük e helyet, valóságos pontypa­radicsomba kerültünk. A csa­patba állt pontyok oda-vissza vándorolnak a mélyebb rész két vége között, esetleges ug­rásaikkal elárulva, éppen hol járnak. megfelelő felszerelés afeneke- ző horgászathoz. A megközelí­tően 40 centis élőkére kötött horog legyen jó minőségű, mert így nem akad bele köny- nyen a csontos süllőajakba. Ha méreten alulit fogtunk, és le­nyelte horgunkat, nem szabad kiakasztani, hanem az élőkét kell levágni, hogy maradjon esélye a süllőnek a túlélésre.- Nyáron etetett helyen vá­runk a pontyokra, most vi­szont meg kell őket keresni. Felesleges a szoktatóetetés, a csapat helyzete a döntő, moz­gásukat etetéssel nem lehet befolyásolni. Azt is jelenti mindez, hogy késő ősszel foko­zott jelentőségű a helyismeret. Teljesen másfajta élményt nyújt a ragadózó halak, külö­nösen a süllő horgászata. Eb­ben a „műfajban” is igen nagy jelentősége van annak, hogy miféle csalit használunk. Van aki a snecire, van aki a szi- várványos öklére, megint más a razbórára esküszik. Felkí­nálható élve, nyúzva, taposva, esetleg fiié formájában. A ta­pasztalt horgászok szerint ér­demes váltogatni, mert gyak­ran előfordul, hogy az élő csali iránt nincs érdeklődés, de ha megnyúzzuk, jön is a kapás. A ragadozó-távcsalik haszná­lata ősszel és télen eredménye­sebbé teszi horgászatunkat. Ilyenkor már napokkal koráb­ban „bepácolhatjuk” a fiiét távcsalival. Arra azonban ér­demes ügyelni, hogy a hűtőben dupla csomagolásban tároljuk, mert igen „durva” a szaga. A „kubikgödrök” is jó zsákmányt ígérnek Ragadozó halak horgászata fenekezéssel Nemcsak ismerni, betartani is kell a vadászat szabályait megelőzés A társas vadászatokon résztvevők elméleti fölkészítése nagyon fontos szerepet játszik a balesetek elkerülésében A vadgazdálkodás és a vadá­szat gyakorlása során is ki­emelt fontosságú az emberi élet védelme. A balesetek meg­előzése érdekében a vadászat résztvevői számára egyaránt szükséges az alapos gyakorla­ti és az elméleti tudás megléte. A vádgazdálkodónak évente egyszer kötelező balesetvédel­mi oktatást, továbbá minden vendég- és bérvadászat, vala­mint társas vadászat esetén - azok megkezdése előtt - bal­esetvédelmi eligazítást tartani.- A vadászati hatóság külö­nös figyelmet fordít arra, hogy a társas vadászatok időszakát megelőzően a balesetek meg­előzésére, nem különben az ehhez kapcsolódó szabályokra felhívja az érintettek figyelmét. Ennek megfelelően a Heves Me­gyei Kormányhivatal Földmű­velésügyi Igazgatósága szep­temberben tájékoztatót tartott a társasvadászat rendjéről és a vadászbalesetek megelőzéséről - mondta el lapunknak Bocsi Csaba igazgató. A tájékoztatás során a szak­mai szabályok közül kiemelték a nagyvadak társas vadászatai­nak módjai közötti különbsége­ket. A nagyvadak társas vadá­szatai közül terelővadászaton elejthető a vaddisznó, a gímte- hén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, az őzsuta, őzgida, a muflonjuh, -jerke és bárány. A nagyvadak társas vadászatának is igen szigorú szabályai vannak Ezeken a vadászatokon kutya nem használható. Ezzel szem­ben a hajtóvadászaton használ­ható hajtókutya, ekkor azonban csak a vaddisznó és a szőrmés kártevő (így például a róka, az aranysakál, a borz) ejthető el. Nem árt tudni, hogy a föld­művelésügyi igazgatóság a vadászati szezon folyamán helyszíni ellenőrzéseket tart, amiként azt sem, hogy a va­dászat rendjének megsértése miatt kiszabható pénzbírság százezertől kétmillió forintig terjedhet. Egyéni felelősség megállapítása esetén a vadász nem kizárólag pénzbírsággal, de vadászjegyének a bevonásá­val is sújtható. Megeshet, hogy a vadászte­rületen nem csupán a vadászat résztvevői fordulnak elő, ha­nem például erdei munkások, turisták, vagy éppenséggel gombaszedők. Ezért az illetéke­sek felhívják az erdőlátogatók figyelmét, hogy amennyiben a vadászterület látogatását tiltó tájékoztató táblával vagy mond­juk őrrel találkoznak, úgy a látott-kapott utasításokat min­denképpen tartsák be, s azokat ne vegyék indokolatlan korlá­tozásnak. Már csak azért sem, mert az esetleges tiltások nem öncélúak, hanem az arra hala­dók biztonságát, a vadászatok balesetmentes lebonyolítását szolgálják. ■ T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents