Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-07 / 259. szám

2014. NOVEMBER 7., PÉNTEK 5 KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN Pénzen megváltott fogság büntetőeljárás Megyénkben négyszer helyeztek letétbe óvadékot Lekerülhet a bilincs, s szabadul a terhelt, ha a bíróság megállapítja az óvadékot. Hevesben 4 milliós volt a legnagyobb összegű. Képünk illusztráció Önkéntes tűzoltók különleges gépekkel segíthetik a mentési munkát katasztrófavédelem Különle­ges gépek használatából tettek vizsgát az önkéntes tűzoltók a napokban. Az egyesületeknek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szervezett tűzoltó- technika-kezelői tanfolyamot. A pályázatot a BM Orszá­gos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság a Magyar Tűzoltó Szövetséggel közösen írta ki még az idén március végén. A továbbképzésre Heves me­gyéből tizenkét önkéntes tűzol­tó egyesülettől huszonkilencen pályáztak. A képzéseknek az egri, a gyöngyösi és a hatvani tűzoltóságok laktanyái adtak helyet. Az egyesületi tagok négy géptípus használatát sajá­tították el. A hatnapos képzést követően speciális eszközök, úgymint a hidraulikus feszítő-vágó, az átemelő szivattyú, a motoros láncfűrész és a korongos vágó- berendezés alkalmazását mu­tatták be a vizsgabizottságnak. A tanfolyam zárásaként hu­szonötén tettek sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát. A vizsgázott önkéntes tűz­oltó egyesületi tagok tűz- és balesetek helyszínein ilyen gépekkel segíthetik tovább a hivatásosak munkáját. ■ M. Z. Újat szerelt fel a bevont rendszám helyett a tettes hatvan Egy személyautót és annak vezetőjét ellenőrizték a helyi közlekedési rendőrök a napokban a városban. Az intézkedéskor kiderítették az egyenruhások, hogy a német hatósági jelzéssel felszerelt kocsit Magyarországon he­lyezték forgalomba, de egy korábbi rendőri fellépés al­kalmával a hatóság emberei bevonták az eredetileg ki­adott forgalmi rendszámot. A járművet vezető P. György elismerte, hogy ő sze­relte fel a német rendszámot, ezért a 49 éves tiszatenyői férfit előállították. Ellene egyedi azonosító jellel vissza­élés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. ■ M. Z. A Büntetőeljárási Törvény­ben (Be.) előírt esetekben pénzzel kiváltható az elő­zetes fogva tartás adott bűnügyekben. A jogszabály ezt nevezi óvadéknak. A fel­tételeinek ismertetésén túl arról is érdeklődtünk az Egri Törvényszéken, hogy Heves megyében mennyien éltek ezzel a lehetőséggel. Szalay Zoltán Az óvadék a Be. 147. szakaszá­nak rendelkezése értelmében az az összeg, amely biztosítja, hogy a bűntény terheltje meg­jelenjen a büntetőeljárási cse­lekményeken, s nem szükséges a rács mögött tartása. Mértékét a bíróság szabja meg. Kizáró­lag akkor teheti, ha a gyanú­sított (esetleg vádlott) előzetes letartóztatását azért rendelik el, mert a szökésétől, elrejtőzé­sétől lehet tartani, avagy egyéb okból nem jelenne meg idézés­re. Az óvadék azt valószínűsí­ti, hogy nem mulaszt el eleget tenni ilyen kötelezettségeinek. A bíróság megszünteti az előze­tes letartóztatást, ha megállapí­totta az óvadékot. A büntetőeljárást szabályo­zó jogforrás arra is kitér, hogy a határozatba foglalt óvadékot a bíróságon készpénzben kell lerónia az érintettnek, illetve annak letételét külön jogsza­bályban leírt módon kell iga­zolnia. A terhelten kívül más is felajánlhatja a megfizetését. Ha ez megtörtént, akkor a fogság­ban lévőt haladéktalanul szaba­don kell bocsátani. A bíróság­nak ezen döntésével szemben kizárólag az ügyész, illetve a pótmagárivádló fellebbezhet. Ha elutasítja a bíróság az óva­dék megállapítását szorgalma­zó indítványt, ismételt kérelem erről csak új körülményre hi­vatkozás esetén adható be. Még óvadék letétele után is megtörténhet, hogy a bíróság elrendeli az immár szabad­lábon lévő terhelt (egyébként újabb) előzetes letartóztatását. Akkor, ha az óvadékot letevő terhelt idézés ellenére sem megy el eljárási cselekményre, az óvadék megállapítását a ter­helt, illetve a védője indítvá­nyozhatja az előzetest elrendelő bíróságnál. A rendelkezés sze­rint a bíróság az óvadék meg­határozásánál figyelembe veszi a terhelt személyi körülményeit, vagyoni helyzetét. Határozatá­avagy előzetesen elmaradását nem menti ki alapos okkal, távollétének akadályáról nem ad be igazolást. Továbbá, ha a fogva tartásnak más indokára derül fény. A paragrafus előírása sze­rint kötelező a terheltnek visz- szaadni az óvadékot akkor, ha ■ Biztosíték az óvadék, hogy a terhelt megjelenjen a neki címzett idézésre. megint az előzetes letartóztatá­sát rendelik el, netán a vádha­tóság megszünteti az ügyben a nyomozást, avagy lejár annak a határideje, s ha az ügyész elha­lasztja a vádemelést. A bünte­tőeljárás jogerős ítélettel, vagy megszüntető határozattal törté­nő befejezése után is visszajár a letett óvadék. Ha szabadság­vesztés-büntetéssel vagy el­ten akár lakhelyelhagyási tilal­mat, házi őrizetet elrendelhet. Az óvadék összege csakis a bí­róságmérlegelésén múlik, arra a terhelt nem tehet indítványt, s annak sincs jelentősége, hogy a terhelt mekkora összeg kifizeté­sére képes vagy hajlandó. zárással sújtják a terheltet, az óvadékot vissza lehet adni, ha az elítélt a büntetést megkezd­te. Elveszti az óvadék vissza­fizetésére a jogát az a terhelt, akinek az előzetes letartózta­tását a bíróság a szökésének, elrejtőzésének a veszélye miatt rendeli el. A Hírlap érdeklődésére dr. Snellenperger Judit bíró, az Egri Törvényszék sajtószóvivő­je közölte: az elmúltz csaknem másfél évtizedre visszatekint­ve megyénkben 2003-ban egy, az Egri Járásbíróságon tárgyalt rablás ügyében helyeztek le­tétbe a törvényszék Gazdasági Hivatalában óvadékot. Utána 2005-ben két bűnperben került sor rá. Az egyiket rablás bűn­tette miatt az Egri, a másikat üzletszerűen elkövetett csalás bűntette okán a Gyöngyösi Já­rásbíróság előtt folytatták le. A megyeszékhelyi járásbíró­ságon 2009-ben fegyveresen elkövetett rablás terheltje ese­tében állapítottak meg óvadé­kot. A felsorolt alkalmakkor az óvadék összege másfél és négymillió forint között moz­gott. A négyből kétszer fizették vissza a letevőnek. Az viszont már nem állapítható meg, hogy még hányszor kezdeményezték óvadék meghatározását, illetve azokat miért utasították el. Aki kezdeményezheti az óvadék megállapítását A kábítószerrel élő, azt tartó is rács mögé juthat kábítás Tarnaörsön kábító­szer-birtoklás és -fogyasztás gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Hevesi Rendőr- kapitányság D. Olivér ellen. A kábító hatású anyagtól zavart férfi maga hívta a bűnüldözőket azzal, hogy betörő van a lakásában. Egy melléképületben a járőr több tő kendernövényre bukkant. A Büntető Törvénykönyv 178. szakasza szabályozza a kábítószer birtoklása bűn- cselekmény törvényi tényál­lását. Ezt az követheti el, aki termeszt, előállít, megszerez, tart, hazánkba behoz, onnan kivisz, azon átszállít kábító­szert. E bűntettért alapeset­ben egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtha­tó. Kettő és nyolc esztendő közötti időre juttatható rács mögé az, aki ezt a bűncse­lekményt üzletszerűen, bűn- szövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy­ként, avagy ezt a minőségét felhasználva valósítja meg. Még súlyosabban minősül az, amikor jelentős meny- nyiségű kábítószerről van szó. Ekkor ugyanis 5-10 évre kerülhet be fegyintézetbe a jogerősen elítélt ember. Még inkább kitolódik a szankció határa - 5 és 15 év közti idő­szakra -, ha a kábító hatású anyag mennyisége különö­sen jelentős. A jog szerint az is bünte­tendő efféle tett miatt, aki ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat. A bűntényre való előkészület megállapítása esetén is lecsukhatják a tet­test, bűntettért maximum három esztendőre. Ugyan­akkor, ha csekély a drog mennyisége, akkor vétségért két év a büntetés felső hatá­ra. Három esztendő viszont üzletszerűség, bűnszövetség bebizonyosodásakor. A törvényi rendelkezés értelmében a kábítószer fogyasztója is felelősségre vonható vétségért, persze csak akkor, ha súlyosabb bűncselekményre nem de­rül fény. Az ilyen elkövetőt - mint említett bűnesetünk tettesét - szintén kéteszten-. dei büntetéssel fenyegeti a jogszabály. ■ SZ. Z. Figyelemfelhívás kerékpáros felvonulással Eger A láthatóság és a megelőzés fontosságát hangsúlyozta a rendőrség Rendőrség: figyeljünk a fedél nélkül előkre! Megvilágosodás napja címmel kerékpáros rendezvényt tar­tott szerdán a Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság Egerben, a Dobó téren. A prog­ram megtartását az indokolta, hogy a baleseti statisztikai ada­tok szerint Heves megyében az idei év első háromnegyed évében nőtt a kerékpárosok ál­tal okozott személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balese­tek száma. A kétkerekű közle­kedés számos veszélyt hordoz magában. A gyalogosokon túl a kerékpárosokat tekinthetjük a közlekedés legvédtelenebb résztvevőinek, hiszen nem ren­delkeznek olyan aktív és pasz- szív biztonsági eszközökkel, amely egy esetleges baleset bekövetkezésekor védelmet nyújthatna számukra. A helyszínen megjelent ke­rékpárosok járműveit az egyen­ruhások ezuűttal egytől-egyig átvizsgálták, ami elsősorban a jogszabályban előírt világító berendezések meglétének el­lenőrzésére irányult. Az a ke­rékpáros, aki nem rendelkezett ilyennel, azzal a rendőrség a helyszínen ellátta. Miután min­den kerékpár közlekedésre al­kalmas állapotba került, rend- g őri biztosítás mellett, a világító f berendezések használatával f felvonultak Egerben, ezzel is | felhívva a figyelmet a látható- £ ság fontosságára. ■ M. Z. kihűlés Felkészült a Heves Me­gyei Rendőr-főkapitányság va­lamennyi szerve a hideg időre és az ezzel kapcsolatos felada­tok végrehajtására. Megyénk egyenruhásai fokozottan fi­gyelnek az esetleges kihűlé­sek megelőzésére is. A járőrök ismerik a körzetükben azokat a helyeket, ahol a fedél nélkül élők meghúzzák magukat. Tá­jékoztatják őket a közelükben található melegedő helyekről és az ingyenes szálláshelyekről, s ha kérik, további segítséget hívnak hozzájuk - tájékoztatta a Hírlapot Soltész Bálint rend­őr őrnagy, megyei rendőrségi sajtószóvivő. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az idei évben is kéri az állampolgárok összefogását. A kihűlés veszélyének hi­deg időben főként az utcán élők vannak kitéve, de a lakó- környezetben is előfordulhat­nak olyanok, akik pillanatnyi egészségi állapotuk miatt szo­rulnak mások segítségére, ne­héz anyagi körülmények között élnek és fűtetlen otthonukban szintén fennáll a kihűlés veszé­lye. A hatóság kéri, amennyi­ben ilyen esetet látnak, tapasz­talnak, hívják a 107-es vagy 112-es segélyhívók valamelyi­két, hogy a rendőrség értesíteni tudja a megfelelő hatóságot, s további segítséget nyújthasson a bajbajutottaknak. ■ M. Z. Több száz kerékpáros vett részt ebben az akcióban

Next

/
Thumbnails
Contents