Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-29 / 278. szám

2014. NOVEMBER 29., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Fotótárat készítenének a helyiek segítségével FELSÖTÁRKÁNY Fotóarchívu­mot szeretnének létrehozni a faluházban, ehhez várják a helyiek segítségét. A faluról, a viseletekről, illetve a ha­gyományos ünnepekről vár­nak régi képeket, amelyeket digitalizálás után visszaad­nak a tulajdonosaiknak. Az így létrejövő fotótárat rend­szeresen bemutatnák kiállí­tásokon. A képeket minden hétköznap 8-16 óra között várják. ■ P. A. Kezdődik az „Adventi várakozás” a faluban NOVAJ Szombaton kezde­tét veszi a településen az „Adventi várakozás” nevet viselő rendezvénysorozat, délután öt órától várják ün­nepségre a helyieket az álta­lános iskola előtti parkban. Az eseményen Tóth András, a község díszpolgára gyújtja meg a koszorú első gyertyá­ját a bölcsesség és a tisztelet jegyében, közreműködnek a helyi zeneiskolások. ■ P. A. Újra díjazzák a legszebb ünnepi fényeket EGER A megyeszékhely ön- kormányzata, az Egri Lokál- patrióta Egylet és az Egri Vá­rosszépítő Egyesület idén is meghirdeti az Eger Ünnepi Fényei pályázatot. Pályázni lakossági (házak, erkélyek, ablakok, kapuk), intézményi, szállodai és éttermi kate­góriákban december 12-ig a városházi portán leadott adatlapon lehet. A zsűri december 16-án, 17-én és 18-án 16 és 22 óra között te­kinti meg a helyszíneket. Az eredményt januárban hirde­tik ki. ■ P. A. Ünnepi hangulat, fények, díjak Vészhelyzet a sürgősségin egér A közelmúltban több mint fél tucat orvos mondott fel az osztályon ► Folytatás az 1. oldalról A Markhot Ferenc Oktatókór­ház és Rendelőintézet 2014. november 21-én jelezte dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tiszti főorvosnak, hogy a Sürgősségi Betegellátó Osztály működésé­vel kapcsolatosan megoldandó kérdések merültek fel. A megyei tiszti főorvos ezért 2014. novem­ber 25-ére többoldalú egyeztető megbeszélést hívott össze. Az egyeztetés során megállapítot­ták, hogy jelenleg nem áll fenn olyan helyzet, ami a népegész­ségügyi szerv beavatkozását igényelné. A kórház arról tájé­koztatta a hatóságokat, hogy saját hatáskörén belül kezeli a helyzetet. A kórház és a hatósá­gok között az információáram­lás folyamatos - többek között ezeket tudta meg lapunk a me­gyei tiszti főorvostól. Dr. Botos Pétert, a sürgős­ségi betegellátó osztályvezető főorvosát is elértük, aki meg­keresésünkre az alábbiakról tájékoztatott: „Közalkalmazotti munkaviszonyom a Markhot Ferenc Oktatókórház és Ren­delőintézetben 2014. november 27-én megszűnt. A Sürgősségi Betegellátó Osztály működését érintő kérdésekben a továb­biakban a kórház illetékesei jo­gosultak tájékoztatás adására.” Mivel az ügy jelenlegi részt­vevői további konkrétumokról nem akartak nyilatkozni, meg­kerestük dr. Valent Mihályt, aki 2009-től 2010-ig vezette az egri kórház sürgősségi osz­tályát (dr. Botos után és előtt), arról érdeklődve, szerinte mi állhat a történtek hátterében. Nos, mint elmondta, nem hiszi, hogy ennyi orvos egyszerre té­vedhet.- Ez a történet - hogy tud­niillik orvosok csoportosan álljanak fel - tudomásom sze­rint példátlannak számít Ma­gyarországon - fogalmazott dr. Valent. - Nagyon csodál­kozom azon, hogy az orvosok ilyen helyzetbe kerültek, mert rendkívül jó szakemberek dol­goztak Egerben. Mindez annak köszönhető, hogy 2010 után csökkentették az orvosi létszá­mot a sürgősségin, és így vit­ték tovább az osztályt. A távo­zók helyére nem került senki, máshová vettek fel orvosokat. A kérdés az, most vajon hány Nagyon úgy tűnik, hogy ez idő szerint az egri kórház sürgősségi osztálya szorul (sürgős) gyógykezelésre, olyan ember van a sürgőssé­gi osztályon, aki az ott adódó feladatokat képes ellátni, nem mellesleg képes önálló dönté­seket hozni... A valamikori egri osztály- vezető azt mondja: helyettesí­téssel bármit meg lehet oldani, mivel a sürgősségi osztályon szakvizsgázott orvosnak mi­nősül, aki belgyógyász, sebész, gyermekgyógyász, így a me­gyei népegészségügyi szerv megadja számára az engedélyt, mivel papíron megfelel. Azt ugyanakkor nem ellenőrzik, hogy sürgősségi orvostanban valóban jártas-e.- A részállású orvosok nem lojálisak az osztályhoz, a kórház­hoz - szögezi le Valent doktor. - Egerben dr. Botos Péter távozásá­val nem maradt olyan orvos, aki rendelkezik oxyológia-sürgőssé- gi szakvizsgával. Valószínűleg itt ez történt, vagyis a főorvos úr alól „kihúzták” a szakembergár­dát. Ez vajon rendben van így...? Rendszerhiba lehet a dologban, azaz a háttérosztályok nem mű­ködnek megfelelően. A radioló­gián például kevés az orvos, az intenzíven cserélték az osztály- vezető főorvost, így aztán min­den a sürgősségin csapódik le. Az igazgatóság valódi feladata az lenne, hogy olyan rendszert alakítson ki, amelyben jól mű­ködnek a konzíliumot adó osz­tályok. Ezért olyan tetemes a várakozási idő, ezért húzódik el a leletkiadás, ezért annyira hosz- szúak a várólisták - magyarázta a szakember. Pénteken ismét felkerestük kérdéseinkkel az ügyvezető „Hogyan lehet tönkretenni egy sürgősségit?”- elbocsátásom előtt átadtam a vezetőségnek egy dokumentu­mot, amelyben legrosszabb le­hetőségként felvázoltam, hogy a sürgősségi osztályt úgy lehet tönkretenni, hogy sürgősségi szakorvosok helyett sok rész- munkaidős, nem szakképzett orvost veszünk fel, és a mű- szakvezetők mellé rezidensek kerülnek - mondta el dr. Valent Mihály. - A járóbeteg-ellátáson lévő hosszú várólisták miatt so­kan a sürgősségire mennek, és az ott dolgozó, nem professzio­nális sürgősségi orvosi kar nem képes megfelelni az elvárások­nak. A kórház menedzsmentje hozta őket ilyen helyzetbe. Rég­óta kérték a segítséget, amit nem kaptak meg. Ez vezetett az összeomláshoz. X GYORSSZAVAZAS ■ Ön szerint ki a felelős a sür­gősségi nehéz helyzetéért? Szavazzon hírpc ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. igazgatót, aki arról tájékoztat­ta lapunkat, hogy a Sürgősségi Betegellátó Osztály vezetője ön­ként mondott le közalkalmazot­ti jogviszonyáról.- Nem igaz az az állítás, mi­szerint a Markhot Ferenc Kór­házban nincs sürgősségi szak­vizsgával rendelkező orvos. Természetesen akad, sőt, az osztálynak már van megbízott vezetője is - szögezte le dr. Fű­tő László. A rendkívüli értekezlet ered­ményeiről is érdeklődtünk. Ez ügyben a következő közle­ményt kaptuk: „A Kórházban rendszeresen, havonta tartunk főorvosi értekezletet. A tegna­pin az egyéb fontos betegellá­tást érintő kérdések mellett szó volt a sürgősségi ellátásról is, mint ahogyan ez lenni szokott a megszokott rend szerint. Sze­retném leszögezni, hogy a sür­gősségi betegellátás biztonsá­gosan működik, folyamatosan fogadjuk a betegeket.” NÉZŐPONT SZATHMÁRY ISTVÁN A kísérleti egér életérzése FURA DOLGOK történnek mos­tanában. Van, ahol arról vitatkoznak, hogy testvérek is alapíthassanak egymás­sal családot, nálunk meg 18 éven aluliak esetében tizenkét évre szállítják le a kiskorúakkal létesítethető büntetlen szexuális kapcso­lat korhatárát. AZ ELSŐ ÖTLET ugyan még csak javaslatként hangzott el az illető európai állam úgynevezett etikai tanácsa részéről, de intő jel, hogy kiagyalójára nem húzták rá egyből a kényszerzubbonyt. A testvérkapcsolat elutasí­tása nem véletlenül tartozik az emberiség legősibb tabui közé. Köztudottak a követ­kezményei, ezért egészséges közegben nincs helye. Fel­bukkanása mindig szellemi, lelki torzulás, vagy állati szinthez közelítő életnívó jele. Ennek megfelelő a meg­ítélése is. A MÁSIK, a kiskorúak kap­csolatáról szóló gondolat sajnos nálunk született. Az­zal indokolják, hogy a jog­szabály már létező állapotot szentesít. NORMÁLIS KÖRÜLMÉNYEK között a testi-lelki érettség a párkapcsolat elenged­hetetlen feltétele. Pontos fogalmának és alsó hatá­rának megítélése változott ugyan az idők során, de mindig csak az önálló élet­vitelre képes embert tekin­tették érettnek. A mostani tizenévesek meg messzebb állnak ettől, mint apáik, nagyapáik. Korán ébredező vágyaik ellenére egyre ké­sőbb felnövő nemzedékek követik egymást, amin a törvény sem segít. valami NAGYON kizökkent a kerékvágásból. Érthetet­lenül alakul a világunk, és ennek sem okát, sem célját nem lehet látni. Csak remél­hetjük, hogy nem kísérleti egerei vagyunk valami újabb mindent felforgató, át­alakítani próbáló eszement elgondolásnak. Együvé tartozásukat jelképezi a kitűző wigner Ebben az évben tizennyolc elsős katonai tagozatos diákot avattak kadéttá A mezőgazdasági gépész szakmát népszerűsítenék Katonai hagyományokra épü­lő ünnepségre sorakoztak fel a Wigner Jenő Műszaki, Informa­tikai Középiskola, Szakiskola és Kollégium elsős katonai tagoza­tos diákjai, akiket a felsőbb év­folyamok tanulói és az érdeklő­dő szülők jelenlétében avattak kadétokká. A résztvevők egy induló hangjai közepette tiszte­legtek az aulába behozott zász­lóknak, majd Szabó János ny. őrnagy, vezénylő főtiszt adta be a jelentést az intézmény vezető­jének. Beszédében Busák István igazgató kiemelte: a negyedik éve folyó katonaiskolai oktatás résztvevői erős akaratot, kitar­tást követelő kiképzésen készül­jenek fel leendő életpályájukra.- A következő négy év alatt eldől, hogy a hivatásos kato­nai hivatást választják-e, vagy szerződésesként, illetve tarta­lékosként szolgálnak majd - mondta. Ezt követően Sebestyén Csa­ba ny. alezredes, szaktanár jel­zésére a felsőbb évfolyamok ta­nulói közül kikerült rajparancs­nokok átadták az elsősöknek az együvé tartozást jelképező „Wigner kadétkitűzőt”. A spe­ciális jelvénnyel tiszteletbeli kadéttá fogadták az elsősök és a másodikosok osztályfőnökét, Munkácsi Annát és Majoros Margitot, valamint több, a ka­tonai szakképzést segítő tisztet és tiszthelyettest. ■ SZ. I. Megtisztelő és különleges dolog Wigner-kadétnak lenni az iskolában ORSZÁGJÁRÁS „Erős agrár- gazdaság, megújuló agrár­szakképzés” címmel kezdett országjárásba a Földművelés- ügyi Minisztérium Agrárszak­képzésért Felelős Helyettes Államtitkársága. A tárca fenn­tartásában működő, 59 intéz­ményegységet magában foglaló szakképző hálózat fő fejlesztési irányainak a bemutatása mel­lett a találkozók célja a közös gondolkodás az együttműködő partnerekkel. A megyénkbe- li konzultációnak az FM ASZK - Pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiu­ma adott otthont. A megbeszélé­sen részt vettek a pétervásárai térségből iskolaigazgatók, pol­gármesterek, a helyi hivatalok vezetői, a megyei agrárkamara és a tankerület képviselője. Dömötör Csaba szakképzési főosztályvezető, a Földműve­lésügyi Minisztérium Agrár­szakképzési Főosztályáról elő­adásában bemutatta a magyar agrárgazdaságban az elmúlt években bekövetkezett pozitív változásokat, kiemelve, hogy az ország gazdasági növekedésé­hez is jelentősen hozzájárult az agrárium, vagyis a szektorban dolgozók munkája. Az agrár­szakképzés legfőbb céljaként azt fogalmazta meg, hogy támo­gatnia kell az ágazat további bő­vülését, s segíteni a fejlesztési célok megvalósulását. ■ B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents