Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-25 / 274. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2014. NOVEMBER 25., KEDD 2 Rossz munkahelyen is maradunk mobilitás A magyarok többsége nem vált könnyen állást akkor sem, ha elégedetlen Az építőiparban megszokott a gyakori munkahelyváltás, főleg a kisvállalkozásoknál vándorolnak a munkavállalók Hiteles mellékvíz- mérők: év végéig lehet pályázni fogyasztóbarát Még szep­temberben döntött arról a megyeszékhely közgyűlése, hogy 7 millió forintot külö­nít el arra a célra, hogy - a Heves Megyei Vízmű Zrt.-vel együttműködésben - az egri társasházakban hiteles mellé­kvízmérőkkel biztosítsák a lakások valós fogyasztása utá­ni vízdíj-fizetés lehetőségét. Ezzel több ezer egri problé­máját oldja meg a város - fo­galmazott akkor Habis László polgármester, hozzátéve: ha a társasházak megvalósítanak egy ilyen beruházást, a szám­lával igazolt költség erejéig, lakásonként legfeljebb 50 ezer forintig vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. A közgyűlés legutóbbi ülésén határozott arról, hogy meghosz- szabbítják a pályázati idősza­kot: ez év végéig várják a tár­sasházak, illetve azok képvise­lőinek jelentkezését. Dr. Kovács Luca jegyző kiemelte: az ezzel kapcsolatos információk elérhe­tők a város honlapján, valamint személyesen is beszerezhetők a Polgármesteri Hivatal Város­üzemeltetési Irodáján (Kossuth u. 13.), amely november végétől szintén a városházán fogadja majd az ügyfeleket. Hozzátette: érdemes előzetesen egyeztet­ni a vízmű munkatársaival a munkálatokról, a kialakítás le­hetőségeiről. ■ P. A. Rezesova-ügy: a sértettek is kapjanak jogokat! ► Folytatás az 1. oldalról nyílt levél M. Gy. felhívja a fi­gyelmet arra a problémára is, hogy ha egy kegyeleti jogaiban sértett család etikai eljárást kezdeményez egy igazságügyi szakértő ellen, akkor ebben az eljárásban gyakorlatilag semmi­lyen joga nincsen a panaszos­nak. Nem jogosult megismerni az ügy iratait, a jegyzőkönyveit, a határozatot nem kézbesítik neki, és jogorvoslati lehetősé­ge sincsen. Szerinte arra lenne szükség, hogy új etikai szabályo­zással az igazságügyi szakértői tevékenység valóban tényleges kontrollt kapjon, és ebben a sér­tett is jogokat kapjon. ■ M. Z. Egy felmérés szerint az utób­bi fél évben világszerte min­den negyedik ember váltott munkahelyet, hazánkban csak minden nyolcadik. Tóth Balázs Bár a Randstad Mobilitási Index szerint a globális munkaerő- piacon évek óta élénkülés figyel­hető meg, és 2010 óta a mutató 10 százalékkal nagyobb váltási hajlandóságot mutatott, Magyar- országon az emberek nem szí­vesen cserélik munkahelyüket újra. A friss adatok szerint Ma­gyarországon a megkérdezettek 13 százalékának változott az ál­lása az elmúlt hat hónapban, ami rendkívül alacsony érték - ennél kevesebbet csak Luxemburgban mértek a felmérésben részt vevő 33 ország közül.- Az emberek világszerte egyre jobban bíznak maguk­ban, nyitottabbak az új lehető­ségekre és bátrabban váltanak munkahelyet, ami újra kiélezi a tehetségek megszerzéséért ví­vott versenyt, és a globális mun­kaerőpiacot is felpörgeti - ele­mezte az adatokat Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Magyarországon a mobilitá­si index 2010 után emelkedni kezdett, azonban a 2012 végén elért csúcspont után megfordult a trend. A legfrissebb, 2014 har­madik negyedévére vonatkozó adatok szerint az elmúlt 9 hó­napban 5 százalékponttal csök­kent a megkérdezettek hajlandó­sága a munkahelyváltásra.- A munkahelyváltás hiánya ebben az esetben nem feltétlenül jelenti azt, hogy az alkalmazot­tak elégedettek a pozíciójukkal. A magyar munkavállalók a je­lenlegi gazdasági helyzetben in­a randstad szerint a munka­helyváltás globális átlaga 24 százalék volt, de a riportban szereplő többi közép-európai országban is jóval magasabb volt a munkahelyváltások ará­nya, mint hazánkban. Szlováki­ában és Csehországban 17 szá­zalék, Ausztriában és Lengyel- országban pedig 21 százalék. Magyarországon ráadásul a kább ragaszkodnak a biztos állá­sukhoz, mintsem hogy új kocká­zatokat vállaljanak - figyelmez­tetett Baja Sándor. A megkérde­zett munkavállalók 52 százaléka elégedett a munkájával, aminél kevesebbet csak Hongkongban és Japánban mértek. - A válasz­adók 16 százaléka ugyanakkor kifejezetten elégedetlen, ami a második legmagasabb érték vi­lágszerte - tette hozzá a Rands­tad Hungary ügyvezetője. István harminc éve dolgozik, ez idő alatt tizenöt munkahelye volt. Dolgozott külföldön is, de a legtöbb időt szülővárosában. Amikor munkaadója másik vá­rosban lévő telephelyre vezé­nyelte, csak kevés ideig maradt, hiszen az utazás megterhelő volt.- Bár nem kerestem új mun­kahelyet, egy ajánlatnak köszön­jelenleg is aktívan dolgozó mun­kavállalók nagy része nem ke­res másik munkahelyet: a meg­kérdezettek 75 százaléka egy­általán nem figyeli az álláshir­detéseket, további 15 százalék pedig csak ritkán néz körbe. Ugyanakkor 41 százalék elviek­ben nyitott egy új lehetőségre annak ellenére, hogy aktívan nem keres. hetően öt év után ismét munka­helyváltás előtt állok, december­ben kezdenék új munkaadóm­nál. Ebben csak kis mértékben motivált, hogy az új helyen a pótlékok miatt egy kicsivel több pénzt kereshetek. A legfőbb in­dok, hogy a jelenlegi, kiszámít­hatatlan munkaidő-beosztásom helyett napi nyolc órában dolgoz­hatom délelőtt, vagy délután, va­lamint néha ügyeletet kell vállal­ni. Szintén szempont volt még a nyugodtabb légkör is - indokolta döntését István, aki több szak­mát is szerzett, rendszeresen képzi magát, hogy több lehetősé­ge legyen a munkaerő-piacon. A képzések egy része természete­sen ahhoz is szükség volt, hogy korábbi állásait megtarthassa.- A korábbi váltások egy ré­sze kényszerű volt: megszűnt a októberben a foglalkoztatók 72 ezer üres álláshelyet jelen­tettek be, amely egy év alatt közel nyolctizedével emelke­dett. Az újonnan bejelentett állások közül több mint 53 ezer közmunka volt, s három­ezerhez igényeltek a foglal­koztatók támogatást. Összes­ségében 2014. októberben 152 ezer munkahely állt ren­munkáltató, vagy éppen becsap­tak, nem fizettek ki. Egy részé­nél, amikor fiatalabb voltam, a jobb kereseti lehetőség vonzott. Most már család mellett fontos a kiszámíthatóság és az, hogy legyen szabadidő, ezért is igyek­szem ilyen munkahelyre váltani - tette hozzá István. Attila az építőiparban dol­gozik, ahol elfogadott, hogy az ember gyakrabban váltson munkahelyet. Vannak, akik pro- jektről-projektre járnak a multi­nacionális vállalatoknál.- Az egyetem ideje alatt volt egy passzív évem, amikor Ang­liában dolgoztam az építőipar­ban, segédmunkásként. Aztán lediplomáztam, és olyan munka­helyet kerestem, ahol megismer­hetem a szakma csínját-bínját. Mindenképpen szülővárosom delkezésre, amelyből 70 ezer maradt betöltetlen. Heves me­gyében múlt hónapban 550 nem támogatott új állást je­lentettek be a foglalkoztatók, s 1768 támogatott állást. Mindkettő elmaradt az előző havitól, de meghaladta a múlt év októberit. A betöltet­len álláshelyek száma 1374- ről 1052-re csökkent. környékén akartam maradni, s egy kisvállalkozásnál kezdeni. Két évet töltöttem el ott, s ismer­kedtem az alapokkal, a technoló­giával, a gépekkel, az anyagok­kal, az emberek irányításával. Aztán egy ismerősöm szólt, hogy egy útépítési munkához egy multinacionális vállalat ke­res építőmérnököt. Elgondolkod­tam. A kisvállalkozással jártuk az országot, egy héten sokszor hét napot kellett dolgozni, napi tizenkét órában. A hétvégék sem voltak szabadok, ha hazaértünk, még haza kellett vinni a munká­sokat, vasárnap délután pedig már be kellett menni pakolni - magyarázta Attila. És még ott voltak az építőipar specialitásai is, az, hogy a kis­vállalkozók télre kijelentik dol­gozóikat, s az elérhető fizetések, a munkáltató által befizetett já­rulékok is alacsonyabbak.- A közelmúltban sokat kényszerültem szabadságra menni, ezt viszont a munkaadó nem tolerálta, ezért keresek új munkahelyet. Mindenképpen középvezetői pozíciót szeretnék kapni, lehetőleg a közelben. Le­hetőségek vannak, hiszen most mind a magasépítésben, mind az útépítéseknél van munka a kifutó Európai Uniós projek­teknek köszönhetően - bizako­dott Attila. Nem keresünk újat, de lecsapnánk egy lehetőségre Októberben kicsit szűkült a munkahelykínálat Szabadtéri konditerem nyílt Egerben felsőváros Az öt eszközön egyszerre akár kilencen is tornázhatnak Aranyanyu: különdíjat kapott Mangó Gabriella Átadták múlt szombaton Eger első szabadtéri fitneszparkját a Felsővárosban, a Nemze­dékek tere mellett található játszótérnél. Mint arról ko­rábban már beszámoltunk la­punkban, a Forrás Alapítvány sikeres pályázata révén nyílt meg a városrészben egy esz­tendeje a Liszi, azaz a lakos­sági információs és szolgáltató iroda, lehetőséget adva a he­lyi közösségi élet erősítésére. A projekt keretében tervezési folyamat indult, amely során kikérték a felsővárosiak véle­ményét, mire lenne szükség a környéken, így merült fel a park gondolata, amelyet más­fél millió forintból sikerült A környéken élők az átadást követően már birtokukba is vették a parkot megvalósítani. Az öt eszközön egyszerre akár kilencen is tor­názhatnak. Az átadáson Habis László polgármester kiemelte: a Liszi munkája figyelemre­méltó és előremutató, ezért is fontos, hogy a projekt zárását követően is folytatódhasson a tevékenységük. A gépeket jelképesen Botkáné Németi Ibolya közös képviselő adta át a felsővárosiaknak, akik ezt követően birtokukba is vették a parkot. A hétvége emellett is a sport jegyében telt a Felsővá­rosban: ekkor rendezték meg a lakótelepi tájfutó versenyt, két futamban mérték össze ügyes­ségüket és erejüket a profi és amatőr sportolók. ■ P. A. heves megye Különdíjat kapott Dr. Mangó Gabriella gyöngyö­si háziorvos és természetgyó­gyász az idei Richter Arany­anyu Díj 2014. gáláján Buda­pesten a minap. Az elismerést a Ridikül Magazin ajánlotta fel, melyet Jakupcsek Gabriel­lától és Görög Áthéna főszer­kesztőtől vehett át a gyöngyösi szakember. Gabriella hitvallá­sa, hogy az embert, mint egé­szet kell gyógyítani, a lelkét csakúgy, mint a testét. Rende­lőjébe az ország különböző ré­szeiből és a határokon túlról is érkeznek betegek. A doktornő kikapcsolódásképpen verse­ket ír, kötetet jelentet meg, és mindemellett még hét gyerme­ket is nevel. Környezete szá­mára ő a teljesség példaképe. Ebben az évben egyébként hét, elsősorban a speciális prob­lémákkal küzdő és a hátrányos helyzetűek életét segítő nőket tüntették ki a Richter Arany­anyu Díjjal. A szakma és a nagyközönség immár negyedik alkalommal ismerte el azokat az egészségügyi dolgozókat, orvos­nőket és pedagógusokat, akik­nek munkája nélkülözhetetlen a közösségek számára. A prog­ram célja, hogy minél jobban ráirányítsa a figyelmet azokra a nőkre, akik a környezetünk­ben élnek, akik a családjukért, hivatásukért és közösségünkért egyaránt sokat tesznek. ■ M. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents