Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-24 / 273. szám
2 MEGYEI TÜKÖR 2014. NOVEMBER 24., HÉTFŐ Kamerák ügyelnek a közrendre, így nőhet a helyiek biztonságérzete Segély helyett jön a (köz)munka foglalkoztatás A kormányzat célja, hogy 2018-ig mindenki valamilyen munkából éljen szajla Az önkormányzat több éves takarékos gazdálkodását a kormány idén 10 millió forinttal jutalmazta, ebbó'l korszerűsítették az óvoda fűtés- és vízrendszerét, s járdafelújítást is végeztek. Az előző évi pénz- maradványból rendbe tették a temető kapuját, megoldották a sírkert körbekerítését, ló milliós vis maior segítséggel pedig a temető partfalát erősíthették meg. A Táncsics úti vegyesbolt mellett új buszvárót alakítottak ki, egy nemrégiben megvásárolt épületben pedig a polgárőrök és a térfigyelő kamerárendszer központja kapott helyet. A térfigyelő berendezések kiépítésére 5 millió 700 ezer forintot nyertek a községben, az eszközök felszerelése jelenleg folyik. A hét kamerából jut az ó-szajlai és az új-szajlai településrészre is, így minden szajlai nagyobb biztonságban érezheti magát - tudtuk meg Vincze Imréné, polgár- mestertől. Az orvosi rendelők felújítására 38 millió forintot fordíthatnak. A közbeszerzési eljárás a közelmúltban zárult le, így a tervek szerint az építkezés is hamarosan megkezdődhet. A megújult létesítményeket jövő április végén adják át a lakosságnak. ■ B. K. Szeptemberben jól „muzsikált” a megyei építőipar KSH Szeptemberben az építőipar termelése 7,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az épületek építményfőcsoportban 3,7 százalékos csökkenést mutattak ki, míg az egyéb építmények esetében 17,3 százalékos emelkedést. A jelentős növekedés - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - az ország több területén folyó útépítési, vasút-felújítási munkákkal és közműfejlesztésekkel függött össze. Hevesben szeptemberben 3,6 milliárd forintért építkeztek, ami 85 százalékos növekedés a tavalyi adathoz képest, egyben idei csúcsot is jelent. A régiós gyarapodás 21 százalékos volt. ■ T. B. Egy kerecsendi alapkompetencia-foglalkozás résztvevői... Szakemberek szerint a közfoglalkoztatás rendszere nem szüntethető meg, de javítani kell rajta. ► Folytatás az 1. oldalról A kétezer lakosú Kerecsen- den jelenleg hozzávetőlegesen 200-250 ember jogosult foglalkozást helyettesítő támogatásra (FHT), aminek összege havi 22 800 forint. Közülük pillanatnyilag 89 személyt tud alkalmazni az önkormányzat a közfoglalkoztatás valamilyen formájában. Gombát termesztenek, nyaranta szociális kerteket művelnek, különböző, államilag támogatott képzésekre járnak, gondoskodnak a közterületek rendjéről. Kiss Sándor, a község címzetes jegyzője azt mondja, eddigi tapasztalataik szerint a helyi feladatok ellátásához 70-80 személy alkalmazása mondható optimálisnak. Ennél több embernek aligha | tudnának helyben értelmes | munkát biztosítani. Márpedig « feladat lenne. Évek óta húzódik 5 például a ravatalozó felújítása, £ számos járdát kellene felújítani, külterületi utakat, átereszeket, csapadékelvezetőket rendbe hozni. Ahhoz azonban, hogy ezekhez a munkálatokhoz hozzálássanak, nem kevés pénzre van szükség, amihez csak pályázati úton juthatnának hozzá. Ha a források meglennének is, a munkaszervezéshez, irányításhoz megfelelő szakemberekre is szükség lenne, nem beszélve a közmunkával kapcsolatban felmerülő adminisztrációról, amit a jelenlegi hivatali apparátussal képtelenség lenne megoldani. Tehát az a vízió, miszerint 2018-tól minden embernek munkából kellene élnie, nem pedig segélyből,- szépen hangzik, de a szükséges feltételek egyelőre hiányoznak. csoba Judit szociológus szerint 2010-től hazánkban a jóléti társadalmat szembeállították a munkaalapú társadalommal. Ezzel azonban sok gond van. Az egyik az, hogy nem akad any- nyi értelmes munka, főként nem a leszakadó térségekben, mint ahányon dolgoznának: jelenleg 1-1,5 millió munkahely hiányTarnaleleszen a helyi nyolcszáz roma emberből az elmúlt időszakban 240-en jutottak munkához és kiszámítható jövedelemhez a Start közmunkaprogram eredményeként. Amint azt Kovács Béla polgár- mestertől megtudtuk, 2012-től minden évben több mint 100 millió forintot fordíthattak a programra, ami nemcsak munkalehetőséget, de jelentős összegű eszközbeszerzést is hozott a falunak. Az alkalmazottak számára olyan munkát kínált az önkormányzat, ami arra ösztönözte őket, hogy megbecsüljék és gyarapítsák a falu javait. A közmunkások örülnek annak is, hogy idén ősztől gyermekeikről szépen felújított, korzik. Nyugat-európai szociálpolitikusok, közgazdászok évtizedek óta arról értekeznek, hogy a jóléti államok egyik fő pillérét jelentő „teljes foglalkoztatás" egyre inkább reménytelen vállalkozás. Sokféle megoldásban gondolkodnak, de a „kényszer- munka éhbérért” nincs közöttük - fogalmazott a szakember. szerű intézményekben gondoskodnak. Megtudtok azt is, hogy míg 2010-ben a faluban 266 FHT-st tartottak nyilván, mára ez a szám - a közmunkaprogramnak köszönhetően - 78-ra csökkent. A falu első embere azt mondja, a közfoglalkoztatottak örömmel vesznek részt minden munkában - a közterületek rendben tartásától kezdve az intézmények felújításáig -, mivel azt érzik, hogy a leleszi közösség egyenrangú tagjai. Véleménye szerint az önkormányzat gondoskodása új távlatokat nyitott meg a leleszi cigány családok életében, s azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy minden munkaképes embert foglalkoztassanak. Természetesen kormányzati segítséggel. Pétervásárán a 2012 óta zajló Start közmunkaprogram legA címbeli kijelentést Orbán Viktor miniszterelnök mondta egy minapi tájékoztatón. A kormányfőmegerősítette, hogy az európai - és a hamarosan Magyarországon is jelentkező - munkaerőhiányra nem a bevándorlást, hanem a rejtett tartalékok mozgósítását tartja a helyes erkölcsi megoldásnak, márnagyobb hozadéka, hogy sok, korábban tartós munkanélkülinek nyilvánított ember jutott munkalehetőséghez, s többen különböző támogatott képzéseken is részt vehettek. Az elmúlt években 107 személyt sikerült bevonni a közfoglalkoztatás valamilyen formájába: ők a lakosság számára is érzékelhető értéket teremtettek munkájukkal. Mátraderecskén Forgó Gábor polgármester a legfontosabb eredménynek azt tartja a faluban, hogy a Start közmunkaprogram elindításával mára minimálisra csökkent a munkanélküliség. A közel száz közmunkás segítségével zöldséget, gombát termesztenek, a sertéstelepen saját hasznosításra hizlalják az állatokat, a közeli, kéthektáros erdőrészen pedig tisztítást végeznek az emberek. pedig Európa és Magyarország legnagyobb rejtett tartaléka szerinte a roma közösség. Orbán szerint, ha Magyarországnak több százezres munkaerőpiacra lesz szüksége, elsőként a roma közösség képzésével, oktatásával, nevelésével, munkaerő-piaci részvételre való felkészítésével kell foglalkoznunk. ■ Helyes az „inkább a közmunka, mint a segély” elve? Szavazzon hírportálunkon je.»—• ma 16 óráig: flBu HE0L.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Az így keletkezett faanyagot aprítékolják, s brikettálva használják az intézmények fűtésére, illetve a lakosságnak is értékesítenek belőle, kedvező áron. Ezzel az elmúlt években több 10 milliós értéket állítottak elő. Ferge Zsuzsa szociológus szerint a közfoglalkoztatás kényelmes a kormánynak, mert egyszerre fegyelmez, kis összegű segélyt ad, kordában tartja az embereket, miközben alig látszanak annak jelei, hogy valós munkahelyeket próbálnának létrehozni. A szociológus erről egy kutatás alapján készült kiadvány minapi bemutatóján beszélt. A közfoglalkoztatási csapda című tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a közfoglalkoztatás rendszere nem szüntethető meg, de javítani kellene rajta, például a bérek, a munkakörülmények és a bánásmód tekintetében - tette hozzá az egri kötődésű szociálpolitikus, Farkas Zsombor. ■ Barta Katalin ■ Nagyon sok településen a közmunkán kívül semmiféle pénzkereseti lehetőség sincsen... Több mint egymillió munkahely hiányzik „A közmunka volt a legnagyobb jótétemény” Rendhagyó történelemóra, vetélkedővel évforduló Az I. világháború kitörésére és áldozataira emlékeztek középiskolások Már nagy szükség volt a kaptárkövek védelmére- A háború óriási áldozatokat követelt a nemzet minden fiától, de különösen azoktól, akik hazánk igazságáért a tűzvonal- ban küzdöttek - idézte a múltat Munkácsi Sándor ny. alezredes a 60. gyalogezred egri hősi emlékművénél. Az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmával tartott megemlékezéssel és az azt követő koszorúzással kezdődött az a hétvégi program, amelyet a Lenkey-s Bajtársi Egyesület szervezett a város középiskolásai számára. 4 Az esemény első részében S a Honvédelmi Minisztériumot | képviselő Kovács Géza tartott | rendkívüli történelemórát, ahol I változatos vetített képanyaggal illusztrálva mutatta be az első világégést megelőző kort, a gyilkos háborút, annak hazánkra is súlyos következményekkel járó utóhatásait. Ezt követően kilenc csapat tagjai mérték össze tudásukat. A vetélkedő diákok az adott kort felidéző tesztlapot töltöttek ki, villámkérdésekre és zenei betétekre válaszoltak, s még egy levelet is fogalmazniuk kellett a fronton harcoló katona, illetve az itthon maradt hozzátartozók nevében. A vetélkedőn - a Wigner Jenő és az Andrássy György középiskola 12/C-s csapatát megelőzve - a Neumann János középiskola diákjai végeztek az első helyen. ■ SZ. I. érték A természet külső erői erőteljes pusztító hatást gyakorolnak a sérülékeny riolittu- fa-sziklákra, valamint néhány helyen rongálások is történtek. Ezek nyomán vált sürgetővé, hogy védelem alá kerüljön az összes magyarországi kaptárkő - tudtuk meg Baráz Csabától, a Bükki Nemzeti Park oktatási szakreferensétől. A sziklaalakzatokból a legtöbb Eger környékén és a Bükkalján található, védetté nyilvánításukról a minap döntött a kormány. A szakértő kifejtette: minden egyes kaptárkőlelőhelyre kezelési terv készült, amely meghatározza a védetté vált területek használatát, a gazdálkodás és az egyéb gazdasági tevékenységek kereteit, természetvédelmi szempontú kívánalmait. A képződményekkel foglalkozók fontosnak tartják a kaptárkövek bemutatását és az ezzel kapcsolatos szemléletformálást és élményszerzést is. A látogatható kaptárkőcsoportokat és közvetlen környezetüket terepi bemutatóhellyé szeretnék alakítani, ahová tájékoztató táblákat helyeznek ki és pihenőket alakítanak ki. Emellett a szakemberek kiadványokkal, térképekkel, könyvekkel igyekeznek felhívni a figyelmet, s néhány rövidfilm is készült a Bükkalja és az ottani kőkultúra bemutatására. ■ M. Z. •4 Hagyományőrzők mutatták be a korabeli fegyvereket, felszereléseket
